Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-215
215. országos ülés márczius 5. 1874. 315ugyanazon calamitással fogunk szemben állani, az az nem helyesen fognak kiejtetni. Én megvallom linguista nem vagyok, a tudományos nyelvben igenis föl veszem épen azon fogalmakat, melyek nem annyira közönségesek, hogy mindennap éljünk vele. De másfelől előttünk is állanak rettentő példák, hogy sokszor egyes szavak ugy magyarosítottak meg, hogy attól a magyar ember valóban elfordul; én tehát nem ajánlanék ily czifra uj szavakat, én az akadémia magaslatán sokkal alantabb, a közönséges életben kívánom föltalálni az elnevezésre a kulcsot, és azt ajánlom, hogy ha volt hajdan czinkotai itcze, mely nagyobb az osztrák itczénél, és azért itcze volt, amaz is itcze volt, emez is: miért ne lehetne itcze az uj mérték szerinti liter is, daczára azon csekély különbségnek, melyet fölmutat. Én azt ajánlom átalában, hogy ezen mértékekhez legközelebb álló magyar mérték elnevezések fogadtassanak el annyival inkább, mert tudtommal Poroszországban és Németország más államaiban, hol pedig a méterrendszer szinte adoptáltatott: a nevek nem tartattak meg mindenütt; sőt ellenkezőleg legtöbb helyütt a nemzeti geniusnak megfelelőleg a megszokott nevekhez idomíttattak át. Végül, mielőtt benyújtanám javaslatomat, szabadjon még egyetlen érvet fölhozni. Nagy nemzeteknek sorsa igen könnyű. Nagy nemzetek adoptálhatnak sokat, mégis nagy nemzetek maradnak. Kisebb nemzeteknek helyzete más. Azt senki sem tagadja, hogy a magyar nemzet különléte kettőben nyilatkozik: egyik a nemzeti viselet, szokások, másik a nemzeti nyelv. A nemzeti szokásokon és viseleten nem tudom köszönet-e, vagy nem köszönet neki, — régen tul vagyunk. Nincs egyebünk, mint nemzeti nyelvünk. Ha talán olyan magasztos világálmoktól, vagy olyan egy akol, egy pásztorféle eszméktől vezéreltetve azt véljük, hogy talán ezt is föladhatjuk: ám legyen; de ha még a földön magyar nemzet akar maradni: annak nyelvét minden ujabb vívmánynál mindannyiszor idegen szavakkal halmozni el, nem tartom helyesnek; mert az által egy-egy méterrel lejebb sülyed azon tengerbe, mely a magyar nemzetet el fogja nyelni. (Helyeslés bal felöl.) Bátor vagyok a következő módositványt benyújtani: A méter, liter, grammé nevek helyett tétessék a megfelelő mérték-egység fogalmakhoz legközelebb álló magyar elnevezések: méter = rőf, liter = itcze, gramm = súly vagy terecs. A többszörözés, mint a magyar nyelvben szokásos század, ezredféle hozzátételekkel történik, mely ha hátul áll: többletet jelent, tehát rőftized, rőfszázad stb. lefelé pedig tizedrőf, századrőf, ezredrőf. Ha pedig nem méltóztatik elfogadni magokat a törzsszavakat, mert hisz ez utoljára izlés dolga : akkor is kérem és pedig igen melegen kérem legalább azt a deka, hektó stb. féle hozzátételt tessék, elhagyni, ha megmarad a tizedgramm, századgramm stb. legalább mégis érthetőbb lesz és a nemzet könnyebben fogja assimüálni. (Helyeslés bal felől) Elnök: A módositvány még egyszer föl fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa P. Szathmáry Károly modositványát.) Zichy József gróf közlekedés-, kereskedelem- és közmunkaügyi minister : T. ház! Nem lehet ezúttal szándékom a szóban forgó mérték-rendszernek egyszerűségét, helyességét, czelszerüseget, és a reánk nézve való fontosságát fejtegetni. Nem is tehetném azt mindazok után, miket bátor voltam a törvényjavaslathoz fejtegetni, és mindazok után, a miket a központi bizottság tisztelt előadója előadott, a nélkül, hogy az ismétlés hibájába ne esném. Az, a mit a világnak, úgyszólván, minden civilizált népe elfogadott, az, a mi 200 millió embernek köztulajdona : az az én ajánlatomra nem szorul. De kötelességenmek tartom ellenészrevételeimet megtenni azok után, a miket a tisztelt előttem szóló képviselő ur nevezetesen a nomenclaturára nézve fölhozni méltóztatott. Itt is, ugy hiszem, mindenekelőtt tisztában kell lennünk az iránt, hogy tulaj donképen mit akarunk elérni ezen mérték-rendszernek meghonosítása által; tisztában kell lennünk egy szóval azon czél iránt, melyet el akarunk érni; itt is, ugy hiszem, ezen czélt nem fél, nem félszeg intézkedések által; de alapos, átható és teljes intézkedés által fogjuk legbiztosabban, legczélszerübben, legjobban elérhetni. Czélunk — ugy hiszem — nem lehet más, mint jelenleg az országban az ország különféle vidékein minden tudományos alapot nélkülöző, különféle mérési eljárások helyébe egy oly egyöntetű teljes mérték-rendszert elfogadni, mely a belső jó s kitűnő tulajdonain kivül épen roppant elterjedésénél fogva hivatva van arra, hogy a forgalmat, hogy a kereskedelmet, hogy ugy a belföldi, mint a nemzetközi érintkezést könnyítse és előmozdítsa. Ha már most csak a fogalmakat honosítjuk meg : ugy hiszem, hogy a félúton fogunk megállani, s az előbb emiitett czélt alig hiszem, hogy lehetséges volna elérni: mint ha azon mintegy mathematicai formuláknak tekinthető elnevezéseket is elfogadjuk, recipiáljuk azon elnevezéseket, a melyek világszerte használatban vannak, s a melyek világszerte alkalmaztatnak. Ha el nem fogadjuk ezen elnevezéseket: I háromféle ut áll előttünk. 40*
