Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-211
294 211. országos ülés február 23. 1874. ház azon culturalis érdemeket, melyeket az ország keleti részében azon elem magának szerzett. Sem a törvényhozásnak, sem nekem, mint belügyminister; nek föladatunk nem lehet e culturalis működést, nem mondom erőszakkal megsemmisíteni, de akár fejlődésében megakadályozni akarni; (Átalános helyeslés.) és azon esetre, ha törvényes téren, az állam egységének föntartását nem érintve, alkotmány keretén belől vannak méltányos s teljesíthető kivánataik ama németajkú honpolgárainknak: azokat ugy \ én, mint a képviselőház teljesíteni mindenkor készek leendünk; (Élénk helyeslés.) de másrészt biztosíthatom az interpelláló képviselő urat arról, hogyha azon az utón halad a szász nemzeti egyetem, melyet ezen fölterjesztésében követ: én, mint e hivatalos állásomban a törvénynek őre, mindenkor kötelességemnek fogom tartani, ezen az utón való tovább haladásában megakadályozni. (Átalános élénk helyeslés.) Az interpelláló ur azon kérdésére: „hajlandó vagyok-e intézkedésemet visszavenni" az előrebocsátottak nyomán kénytelen vagyok határozottan kijelenteni, hogy ez nincs szándékomban. Kérem a tisztelt képviselőházat, méltóztassék a hozzám intézett interpellatióra adott e feleletemet tudomásul venni. (Átalános élénk helyeslés és éljenzés.) Gull József: Tisztelt ház! Legelőbb is köszönetet mondok a tisztelt belügyminister urnák, hogy interpellátiómra oly hamar válaszolt. De miután a tisztelt belügyminister ur kétségben hagyta azt, mit tartalmaz az illető leirat, mielőtt az interpellátiómra adott válaszra nézve nyilatkoznám, bátor vagyok kérni a tisztelt házat, méltóztassék a leiratot fölolvastatni. Beőthy Algernon jegyző s (olvassa a belügyminister leiratát:) A szász ispánnak! A szász nemzeti egyetemnek múlt évi deczeniber hó 19-én tartott üléséből 1225. szám alatt hozzám intézett fölterjesztéséből megütközéssel vettem tudomást arról, hogy az egyetem a törvényhatóságok területének szabályozása és uj beosztására vonatkozó kérdést tanácskozása tárgyává tévé, az e tekintetben hozott határozatában oly nézetek és kifejezések jutottak érvényre, melyekben egyrészről a magyar államiság eszméjének s az alkotmányos kormányrendszer alapföltételeinek nyilt megtámadása, másrészről fönálló közintézmények iránt kihivó dacz nyilvánul. Hatáskörömmel járó kötelmeimhez tartozván őrködni a fölött, hogy törvényellenes törekvések által az államintézmények iránt köteles tisztelet meg ne ingattassék, minthogy a szász nemzeti egyetem föntidézett határozatával a törvény s az ennek alapján kiadott 1866. évi april 16-án kelt kir. köriratban kifejezett azon legmagasabb elhatározás ellenére, melynek értelmében az egyetem közjogi ügyek tárgyalására illetéktelennek mondatott ki, oly tárgyat von tanácskozása körébe, mely kiválóan közjogi természeténél fogva föltétlenül hatáskörén kivül esik: ezen illetéktelenül hozott határozatot semmisnek nyilvánítom s az abban foglalt törvényellenes nézetekért és helytelen kitételekért pedig roszalásomat fejezem ki. Mely elhatározásomról méltóságodat oly fölhívással értesítem, hogy azt a szász nemzeti egyetemnek azon komoly figyelmeztetésemmel hozza tudomására, miszerint hazafiasságától megvárom, hogy jövőben saját jól fölfogott érdekében is hason irányú tárgyalásoktól annyival inkább óvakodni fog ; mert semmi szín alatt eltűrni nem szándékozom, hogy az egyetemi gyűlés hatáskörét túllépve, oly jogokat követeljen magának, melyek őt sem a törvény, sem a törvényes gyakorlat alapján meg nem illetik — s legkevésbbé szándékozom eltűrni azt, hogy az egyetemi ülés nézeteinek oly irányban s oly módon adjon kifejezést, mint azt legutóbbi fölterjesztésében tette. Méltóságodat pedig fölhívom, hogy az egyetemi gyűlés tárgyalásain ezen rendeletem megtartása fölött szigorúan őrködjék. Budapesten, 1874. január 27-én. (Átalános helyeslés.) Gull József: Tisztelt ház! A helyeslés, melylyel fogadtatott mind a tisztelt belügyminister ur válasza, mind a fölolvasott leirat, nem riaszthat vissza képviselői kötelességem teljesítésétől, mert más a nézetem. Bár enyhitőleg és magyarázólag is, minden esetre határozottan föntartotta a tisztelt belügyminister ur e fölolvasott leiratát. (Mozgás.) Ezen leiratban legelőbb is ki van nyíltan mondva egy vád, mely képes keserves érzelmeket szülni, és szült is az illető honpolgárokban; azon honpolgárokban, a kik eldődeiknek sok magyar királytól megdicsért példáját követve, az állam irányában honpolgári kötelességüket minden szomorú tapasztalás mellett is, (Zaj.) híven, kifáradhatlanul (Zaj. Halljuk!) erejök végmegfeszitésével teljesítek. (Zaj.) Nem akarom ezen érzelmeket bővebben fejtegetni ; ámbár érdekes volna (Halljuk!) megvizsgálni: vajon czélszerü-e egy állam belszervezését oly alapokra fektetni, melyek a honpolgároknak, bár csak egy részében is, a remény és bizalom utolsó szikráját kioltják. (Mozgás.) De nem bocsátkozom ezek fejtegetésébe azért, mert átalában nem tartom czélszerünek közügyek rendezésénél az érzelmeknek hathatós befolyást engedni ; még azon czélt sem akarom fejtegetni, melyből ezen vád emeltetett; ámbár érdekes volna azt is megvizsgálni : hogy vajon mennyiben felel
