Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

276 210. országos ülés febuár 21. 1874. másod-napján folyó évi január hó 7-én Ovcsán a szent mise után a választókat összehívta s nekik következőket mondott: „Sztojácskovích Sándor kormányjelölt birja ő felsége kulcsát, ez által hatalmában áll, részükre mindazt megszerezni, mire szükségök van, hogy az uzdinieket már ellátta pénzzel és gabonával, és végre, hogy ők visszakapják a telepitvényeknek átengedett réti fölét, ha a kormány jelöltjére szavaznak; ellenkező esetben a mostani rétföldjüket is el fogják veszteni", miről a */. bizonyítvány tanúskodik; mindez képes nemcsak törvénytelen pressiot, hanem a választóknak autorizált tehát politikai hatóság felelőssége alatti ámítását és megvesztegetését; 9-szer, hogy a választási bizottság alelnöke Kovács Mihály szándékosan meghiúsította Pancsován a képviselő-választás folytatását és bevégzését az által, hogy előre kinyilvánította a választási bizalmi tagok előtt, miszerint a választást meghiusitandja, ha észreveszi, hogy az ellenzéki jelölt többséget fog nyerni, hogy ezen szándékát tettel is bebizonyította és keresztülvitte, a mennyiben január 11-iki éjjelen betegnek jelentette magát; hogy ezen rósz szándékát bebizonyította a városbani nyilvános sétálása által másnap délután, s hogy a betegség csupán meddő s alaptalan kibeszélés volt, minthogy a fölhozott betegségről kell tudomása lennie, s igy nem lett volna szabad az alelnökséget elfogadnia; hogy tehát Kovács Mihály elfogult, szándékos és botrányos meghiúsításával a választásnak, melynél körülbelől 10.000 választó 4—5 napot és éjjelt dermesztő hidegségben eredménytelenül töltött, a választók jogait és érdekeit megsértette, egyszersmind az alkotmányt, törvényt és a kormány tekintélyét compromittálta; 10-szer, hogy Pancsován január 8-án a választás előestéjén minden ok fölhozása nélkül az ősz polgár Barjactarovic Péter bezáratott és a városi börtönbe záratott, mely a legnagyobb bűnösök elhelyezésére szolgált; hogy a választási elnök Bugarszky János ugyanazt 2 nap múlva haza bocsátotta, de oly képen, hogy egészen a választás bevégeztéig házi fogságban maradjon, mitől csak január 13-án megszabadult, meg sem tudhatván bebörtönöztetése s házi fogsága okát, s megrövidítve választási jogában; hogy ugyanezen elnök Bugarszky János a választás második napján, január 10-én csupán azért bezáratta Szubotic Szvetozár pancsovai kereskedőt, mivel néhány román választót Jabukáról és Glogomjából saját kérelmükre Vranesevits István házába elvezette, a hol Babesiu képviselő volt, s hogy ugyanazt fogságban másnap estig minden törvényes s alapos ok nélkül tartotta, miáltal az elnök hatalmával visszaélt s a polgárok személyi szabadságát bűnös módon megsértette. 11-szer, hogy a kerületi szolgabíró Cech, midőn a fehértemplomi képviselő Babesiu Vincze választás előtt Újfaluba érkezett." mindjárt elküldte hozzá Ortopán birót, hogy szolgabírói parancsát tudassa vele, miszerint azonnal távozzék Újfaluból, ini ámbár Babesiu nem is távozott írásbeli rendelet nélkül, mindazáltal merényletet képez a polgárok személyes szabadsága és a képviselői immunitás ellen, annál inkább, minthogy szolgabirák azon korteseket, kik nem is voltak választók, s kik mint bizonyos Jankovic nevű ügyvéd, Uzdinban pénz és réti föld Ígéretével korteskedtek, nem csak, hogy el nem távolították, de még kezükre jártak s velük együttesen korteskedtek. 12-szer, hogy az elnök Bugarszky János a választás folyama alatt Pancsován január 9-én minden törvényes ok és alap nélkül a magán-választási helyről meszsze eső házánál egy rend- és egy idegen csendbiztos folytonos odaküldése s karhatalommal fenyegetése által Babes Vincze országgyűlési képviselőt kényszeríteni akarta, hogy Pancsováról távozzék, mi által egyrészről a polgári szabadságot megsértette, másrészről a képviselői immunitás ellen bűnös merényletet követett el, mi a b) alatti jegyzőkönyvből kiderül. 13-szor, hogy Bugarszky János az ellenzéki választókat hallatlan és embertelen módon zaklatta az által, hogy ellenére a szokásos alkotmányos rend s választási bizottság, s maguk a választók kívánalmának, nem akarta előre megállapítani a rendet, mely szerint az egyes községek a szavazásra jönnének, mi ezen esetben annál szükségesebb lett volna, minthogy a választási kerület sok faluból, s vagy 10.000 választóból áll, s mert ily módon az ellenzéki választók kényszerittettek bizonytalanságban 4—5 napot és éjét dermesztő hidegségben szabad ég alatt tölteni, nem tudván, mikor jő a sor valalamely falura, hogy ezen elnök esküje ellenére részrehajlóságát az által tanúsította, hogy privátim tudtul adta azon falvak választóinak, melyekről tudta, hogy a kormánypárti jelöltre fognak szavazni, hogy mikor jön a sor reájuk, s hogy ezen részrehajlóságban a szavazásra már előhívott Czenta és Farkasdin falvakat a szavazástól eltávolította, hogy elővehesse a szavazást Owolicza azon kormánypárti választóival, kik azelőtt szavazott faluj októl elkéstek, kik tehát a már kimondott és a szokáson alapuló szabály értelmében utoljára hagyandók valának, mely körülmény szóváltásra adott okot a bizottság kebelében, valamint a választás lényeges megszüntetésének is bizonyos időre, hogy Bugarszky János elnök a kormánypárti korteseket, úgymint, Plugot, Kidovich-et a reál-iskola igazgatóját Vitigschlagert s másokat minden időben korteskedni eresztette azon helységekbe, hol a szavazásra már előhívott választók tartózkodtak, holott az ellenzéki párt részéről még