Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

210. országos ülés február 21. 1874 277 & bizalmi férfiaknak sem engedte a bejuthatást; végre hogy elnök részrehajlóságát azzal is bizonyította, hogy maga a rendőrség által bezárt Plugot, a ki <egy mindenféle emberből álló bandával megtámadta azon korcsmát, melyben az újfalvi választók nyugodtan tartózkodtak, s ottan az ajtót beverte, s a korcsmárosné haját meggyújtván, botrányt követett el, kieresztette s ez által a további kihallgatásokra autorizálta; Bugarszky János mindezen eljárásai képezik nemcsak részrehajló és embertelen visszaélést a hatalommal, hanem esküszegést is. A fönti részint közismereti, részint bebizonyított s vizsgálat által bebizonyítható adatok és tények alapján, s tekintettel arra, hogy egyrészről az elterjedt, bár alaptalan hirek az eseményeknek, melyek a pancsovai választási kerületben a választás előtt és utána történtek: minden nyomozás s okadatolás nélkül oly jelleget kölcsönöznek, mely bizonyos körökben az ingerültséget oly fokra csigázta, hogy rendkívüli lépések czéloztattak; másrészről pedig, tekintettel arra, hogy a nép a pancsovai kerületben ,a hivatalos közegek eljárásai által a választási mozgalmak folyama alatt elkeserittetett, és hogy az alkotmányos életbe való lépés küszöbén oly módon fogadtatott, hogy a bizalmatlanság és elégedetlenség átalánossá vált; hogy tehát az ország és az alkotmányosság érdekében áll, hogy részre nem hajló megvizsgálása által mindkét rész állításainak az igazság kiderittessék, s hogy a visszaélések megszüntetése által a bizalom helyreállíttassák s gyökeret verjen: van szerencsénk a következő határozati javaslatot előterjeszteni. Méltóztassék a tisztelt háznak határozatot hozni: utasittatik az igazságügyi és belügyi minister, hogy a pancsovai választás ügyében a vizsgálatot ugy a közigazgatási, mint a választási közegek visszaéléseire s bűnös eljárásaira, — valamint átalában a kortesek törvénytelen s bűnös kihágásaira is kitérj eszszék, — s hogy ugyanazon ministerek, mindegyik a maga hatásköréhez, s az illetékes közegek utján ezen vizsgálatot minél előbb véghez vihessék, s hogy annak eredményéről, valamint a tett s szándékolt intézkedéseikről a képviselőháznak indokolt jelentést terjeszszenek elő. Beadják: Kosztics Lázár, Babesiu Vincze, Doda Traján. Elnök: A határozati javaslat ki fog nyomatni, szétosztatni, s ha a ház kívánja, annak idején napirendre tűzetik. Lázár Ádám : Tisztelt ház! Van szerencsém egy határozati javaslatot a tisztelt ház asztalára letenni. Nem szándékom azt ezúttal bővebben indokolni, nem akarván a tisztelt ház türelmét fárasztani, s izgalmát legkevésbé előidézni. Hogy a kormány halogatásai és mulasztásai milyen gyümölcsöket teremnek: mutatja többek közt az erdélyi részekben a Királyföldnek mind ez ideig való rendezetlensége. Ez irányban már ezelőtt évekkel, jelesül az 1870: XLII. törvényczikk elrendelte, hogy a Királyföld rendezéséről külön törvény alkottassák, valamint, hogy az ottani különleges úrbéri viszonyok rendezése iránt az 1871: LIII. törvényczikk külön törvényjavaslatot helyez kilátásba, mik azonban mindeddig, daczára a több rendbeli felszólalásoknak, és ezek következtében tett ministeri ígéreteknek, meg nem történtek. Nem szándékom azonban a legközelebbi napokban fölmerült izgalmas jeleneteket, melyek szerint a királyföldi szász nemzeti egyetem az uj területi beosztására nézve a magyar törvényhozás jogát megtagadva, mint egyenjogú tényező kivan tekintetni; nem szándékom azon belföldi lapokban, jelesül a „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt", annál kevésbé a ,Frankfurter Journal a-ban a magyar nemzet ellen a legmerészebb hangon irt vádak, rágalmak és gyanúsítások fölidézésével a tisztelt ház nyugalmát és az érdekeltek békülékenységét zavarni: mindezek azonban arról tanakodnak, hogy a mulasztások nagyon fájdalmasan szokták megbőszülni a törvényhozás tekintélyét, melyet első sorban a kormánynak lenne kötelessége föntartani. Ezek magyarázata abban található föl, hogy a kormány jónak látta azon külön területet oly hosszú időnkeresztül akkor, midőn Magyarországon ezen rendezéseket végrehajtotta, mintegy állam-részecskét a nagy államban külön föntartani, és hét éven keresztül habozó politákáját azon 22 szavazat biztosításáért mereven követni. Ha ily eljárások nem történnek: bizonyára ma,a rendezetlen viszonyok következtében ily izgalmak, ily tüntetések a magyar nemzet és kormány ellen nem merültek volna föl. Épen azért, hogy ezen átalában indokoltnak nem tekinthető habozásnak valaha erélyesb eljárás által vége vetessék, miután többrendbeli fölszólitások és ígéretek a pusztában hangzottak el, kénytelen vagyok egy határozati javaslatot letenni a ház asztalára, mely következőképen hangzik: Határozati javaslat. Az 1870: XLII. törvényczikk 88. §. szerint: „A Királyföld rendezéséről az 1868: XLIII. törvényczikk 10. §. rendele folytán külön törvény intézkedik. a Az 1871: LIII. törvényczikk 82. §. szerint: „Talmáts, Szelistye s Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyminister előterjeszteni." Miután az illető szakministerek a föntebb idézett törvények rendeleteinek mindeddig, többrendbeli fölszólalások és Ígéretek daczára, eleget nem tettek;