Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-203

212 203. országos ülés február 4. 1874. ben véglegesen a minister intézkedik. Hogy melyek voltak azon indokok, melyek engem az ügynek ily módon való elintézésére birtak, tegnap volt szerencsém előadni. Azokhoz még csak azt teszem hozzá, hogy, fölfogásom szerint, nagy különbség teendő a közt: vajon oly községről van-e szó, mely a pusztai terület elszakadása folytán a község hivatásának és föladatainak megfelelni nem képes? vagy pedig szó van egy nagy községről, vagy épen egy rendezett tanácsú városról, mely, a pusztai terület elszakadása után is minden tekintetben képes feladatának megfelelni, és, szó van oly pusztai terület elválasztásáról, mely csakugyan meg akar felelni a község föladatainak, melyeket részben máris teljesítvén, képessé akar tétetni azoknak sokkal nagyobb sikerrel és eredménynyel teljesítésére, mint teljesítette. A kettő között nagy a különbség és ez természetesen nagy befolyással a van minister elhatározására. Nézzük, miként áll a dolog a jelen esetben. Gyula város rendezett tanácsa, hogy egyéb költségeket ne említsek, az utczák kövezésére, föntartására, saját állatainak élelmezésére, hivatalnokainak fizetésére, a toronyórára s a többire 12.000 forintot véve föl, minden adóforint után ugyanazon arányban adóztatta meg saját lakosait, mint a pusztai lakosokat. És ez nem történt, mint Nehrebeczky képviselő ur beszédje alkalmával közbeszóláskép említtetett: illetéktelenül, hanem történt a törvény szavai szerint. Ugyanis a községi törvény 120. §-a a kis és nagy községekre nézve azt mondja, hogy külön vettessenek ki a különböző adónemek ; mig a rendezett tanácsú városokban — mint a milyen Gyula városa — minden adónem egyaránt vettetik ki, s igy a pusztai lakosokra ugyanaz az adó vettetett ki, mint Gyula lakóira. S igy, ha nem szorosan betűjét, hanem szellemét is tekintetbe veszszük a törvénynek, be kell ismernünk, hogy a törvénynek nem lehetett szándékában az a méltatlanság, hogy a pusztai lakosok ugyanazon arányban járuljanak a községi adóhoz, mint a községi lakosok. Azt méltóztattak a túloldalon mondani, arról van szó, hogy a képviselőház határozzon a fölött, melyik határozat volt a helyes: a törvényhatóság határozata-e vagy a minister határozata. Engedelmet kérek a tisztelt képviselőháztól; de a törvény világos szavai szerint a törvényhatóság határozatáról e kérdésben szó nem lehet, és nincs is, mert a törvényhatóság a törvény értelme szerint csak véleményadásra van hivatva, a határozathozatal pedig a ministernek van föntartva. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő képviselő ur azt kívánja, hogy ez ügy ne most döntessék el itt e képviselőházban, hanem küldessék ki egy külön bizottság. Ez, fölfogásom szerint, már meg is történt, mert ez ügy a ház egyik bizottság kérvényi bizottság által tárgyaltatott, a melynek véleménye fölött most tanácskozunk. Sokszor méltóztattak fölemlíteni azt, mi ez esetben és átalában, a kérdés elvi oldalát tekintve, a képviselőház föladata? és mi a végrehajtó- hatalom föladata? E tekintetben, hivatkozva az 1848, III. törvényczikkre, bátor vagyok azon nézetemet kifejezni, hogy a végrehajtás tisztán a kormány föladata és azon intézkedésekben, melyeket a törvény értelmében az administrationalis, közigazgatósági dolgokban tesz: a kormány a képviselőházhoz való föllebbezést helyesnek nem tartja, és nem is hallottam sem a törvényeknek vagy a házszabályoknak egy szakaszát is fölemlíteni, mely a képviselőházat ily közigazgatási rendeletekre nézve mint föllebbviteli forumot ítélné, és arra jogosítaná, hogy a kormánynak a közigazgatás körül tett intézkedéseit megsemmisítse. Igenis, van módja az orvoslatnak, és ez az, hogy a parlament a ministert feleletre vonja, vagy vád alá helyezze, miként ezt a minister elnök ur mondotta ; de arra nincs a háznak joga, hogy a tett intézkedést megsemmisítse. (Helyeslés jobb felől.) Irányi Dániel képviselő ur azt mondta, hogy ha ez igy van, ha a képviselőház többsége helyesli a minister ezen nézetét: miért fordul elő olyan eset, hogy bizonyos kérdésekre nézve a kormány jelentéstételre hivatik föl Azért, tisztelt képviselő ur, hogy a ház a minister eljárását megbírálhassa. A képviselőháznak erre teljes joga van, és hogy a ház ezt megtehesse, szüksége van jelentésre; de ez a jelentés nem azért adatik be, hogy a ház a tett intézkedést megsemmisítse, vagy a tett intézkedés fölött végleg határozzon. (Ellenmondás bal felől. Helyeslés a jobb oldalon.) Én, tisztelt képviselőház! épen ezen szempontoknál fogva nem járnlhatok Tisza Kálmán indítványához. Azon esetben, ha a törvény hézagos volna, vagy ha a törvény magyarázatára volna szükség: ezen magyarázatot nem várom a képviselőháztól, hanem, ha akár nem világos a törvény, akár nem elégséges és uj intézkedésre van szükség: ez történjék a maga rendes utján, a törvényhozás minden factorának hozzájárulásával alkotandó törvénynyel. És épen azért, mert Csengery Antal indítványa ezt czélozza: kérem, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csernátony: Lajos: Tisztelt képviselőház ! Én a ministcrelnök úrtól és a belügyminister úrtól hallottakra akarok egynéhány észrevételt tenni. Először is, hogy ki ne menjen emlékezetemből, a tisztelt belügyminister uruak egy megjegyzésére teszem meg észrevételemet.