Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-203

203. országos ülés február 4. 1874. 203 Abban, tisztelt ház, azt gondolom, mindenki velem egyet ért, hogy ha uj község akar alakulni, vagy alakíttatni, ennek a fönálló községi törvény értelmében kell történnie. Ez ellen nem lehet senki részéről kifogás. Abban is mindenki velem egyet fog érteni, hogy az alakulási formáknál mindazokat teljesíteni kell, mik erre nézve a községi rende­zésről szóló törvényben foglaltatnak; de egyetértünk mindnyájan, azt hiszem, abban is, hogyha azok tel­jesíttetnek, s az ügy a maga utján a minister el­döntése alá kerül: neki egyedül e törvény értelmében kell eljárnia és nem szabad bármi más útmutatást követnie, mint a mérvet a törvény erre vonatkozó szabálya rendel. Ez tagadhatatlanul igy van. (Nyug­talanság és zaj a bal oldalon.) Itt a törvény! (Föl­mutatja.) méltóztassék megnézni és azt fogják ta­lálni, hogy kevés magyar törvény van, tiszta, a mely oly határozottan szól, mint éppen ez, s ha ennek szakaszai megtámadhatók : minden tör­vény szakaszai megtámadhatók. A községek rendezéséről szóló törvénynek 135. §-a világosan kimondja melyek a kellékek, a me­lyekhez a község megalakithatását köti. Köti pedig az a) pontban az adó összegéhez. Erre nézve a jelen esetben nem forgott fon akadály. Köti továbbá b) pontjában a szellemi erőhöz. Az a kérdés : kik képezik ezt? A községben melyről szó van, van lel­kész, van tanitó, vannak gazdatisztek, erdészek, kertészek. (Derültség a bal oldalon. Halljukl Hall­juk! a jobb oldalon.) A törvény 38-ik §-a határozottan kimondja, hogy ha az illetők két évig laknak valamely helyen, s ott adót fizetnek: községi választók lehetnek; és én nagyon csodálkozom, hogy arról az oldalról czé­loztatik a választási jog megszorítása, a honnan ezt legkevésbé vártuk volna. (Ellenmondás a bal oldalon. Fölkiálltások jobb felől: de ugy van \) A községi törvényben megszabott föltételek a szóban lévő esetben teljesíttettek; az illetők kimu­tatták, hogy a törvény kellékei megvannak s az adatok a belügyminister kezéhez kerültek, a kinek a törvény értelmében véglegesen kell az ügyet el­döntenie. A belügyminister ur a törvény értelmében másként nem járhatott el, mint a hogy eljárt. (Helyeslés a jobb oldalon. Ellentmondások a bal oldalon.) Ha a tisztelt háznak tagjai azt mondják, hogy ezen törvény oly jogot ád a belügyminister kezébe, melynél fogva tovább is terjeszkedhetik, mint talán szándékában volt a törvénynek, hogy nevezetesen oly esetekben is megengedi a község alakithatását, mikor ez nem kívánatos : ez más kérdés. Ha igy áll a dolog : akkor segíteni kell egy jobb törvény­nyel, mely a fönálló törvény hibáit kijavitja, hiá­nyait pótolja. Ezt teszi lehetővé Csengery tisztelt barátom a maga indítványával. Ha ez elfogadtatik, se­gíteni lehet a jövendőre nézve; meg lehet határozni azon formákat, melyekhez jövendőben a községgé való alakítást kötni akarjuk. Azt részemről min­denesetre igen sajnálnám, ha a tisztelt képviselő urak ezen uj novellát arra kívánnák fölhasználni, hogy általa a községek alakithatását megszorítanák. Én ellenkezőleg épen hazám érdekében, érdekében kü­lönösen az alföldnek azt óhajtom, hogy a községek alakulhatása megkönnyittessék. (Helyeslés jobb felől.) Nem azt óhajtom én, hogy nagy községek még na­gyobb területekhez csatoltassanak; hanem óhajtom azt, hogy alakuljanak kisebb községek, a melyek könnyebben fogják teljesíthetni a föladatot. (Élénk helyeslés jobb felől. Nyugtalanság bal felöl.) A ki ezt tagadni akarná, tisztelt ház: az vagy nem is­meri, vagy nem akarja ismerni Magyarország térké­pét, vagy országunk tényleges viszonyait. Méltóztassék a felföldet nézni, méltóztassék Szepesmegyét nézni, a hol a havasok alatt, a zord éghajlat alatt rósz földön nem oly termékeny föl­dön, mint a milyen az alföldön van, tömérdek kis város létezik; tessék annak intelligeníiáját, lakosai­nak műveltségi fokozatát, a községek belviszonyait, iskoláit nézni és azt fogják találni, hogy mindez bizonyosan az én okoskodásom mellett szól. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ez az, a mi kívá­natos, a mi szükséges, s a minek történnie kell; nem pedig annak, hogy nehezítsük a községek ala­kulását. Csak igy fog lehetséges lenni a puszták benépesítése. Nem kívánok más országokból sok példát idézni, s ezzel untatni a tisztelt házat ; (Halljuk]) csak egyet említek föl. Tekintsünk, — nem oly mesz­sze van tőlünk — határunkon tul, Csehországra. A csehországi községi törvény megengedi a kikere­kitéseket, megengedi nemcsak községek, hanem ki­sebb administrativ testületek összeállítását. S mi történik ott? Nem az ország kárára, hanem javára történik, hogy midőn a kikerekitések s a kisebb községek alakítása végbemegy : emelkedik az iskolák száma, fokozódik a műveltség, szaporodnak a közle­kedési eszközök, s javul a közjó és közgazdaság. (Élénk tetszés jobb felől.) Most csak egy pár szavam van még Debre­czen város első választókerületének tisztelt képvi­selőjéhez. Én nem fogadom el a tisztelt képviselő urnák indítványát, a melyet, megvallom, nem is értettem meg kellőleg, a minek oka talán a gyor­san történt fogalmazásában rejlik. Nem tudom ugyanis összeegyeztetni a parlamentális kormány-formával, hogy ezen parlament a legfelsőbb közigazgatási fó­rum legyen, hogy a végrehajtás hatalmával ruház­tassák föl. Ez, az én nézetem szerint, tökéletesen összezavarná az eszméket. A parlamentnek köteles­sége és joga a törvényhozás. Ha meghozta a tör­vényeket s azok szentesítve vannak: akkor kötél es­26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom