Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-202
202. országos ülés február 3. 1874. 195 a két gazdasági majorban 699 lakos volt, a múlt hónapban megejtett összeállítás szerint 559, és igy 140-el kevesebb. S ha a két birtokos gróf az ezen megyében ujabb időben fölkarolt feles-rendszer szerint fogja ezen két pusztai gazdasági földjét kezeltetni : akkor a majorokban a kerülő csőszökön kívül senki sem marad. Méltóztatnak tehát tapasztalni azt, hogy itt még annyi törvényes választó és választható polgár sincs, a mennyi tulajdonkép megkívántatik arra, hogy a községi tanács és a képviselő-testület megalakuljon, és igy, minthogy a tisztelt minister ur által létrehozott ezen pseudoközség nem felel meg a községi törvény 37., 38., 42., 43., 64., 70., s az átmeneti intézkedésekről szóló 155-ik §-nak sem: ki kell jelentenem a tisztelt ház előtt, hogy ezen pseudo-község a leghalványabb árnyalatával sem bir a községi köteléknek és a törvénynek gúnyára — nem föltételezem ugyan a minister úrról, hogy szándékosan tette, de esetleg itt a két birtokos gróf — azon privilégiumban részesül, hogy egyedül tőlük függő és általuk fizetett közegeikkel külön községi hatóságot alakitana, s illetőleg cselédjeikből külön községi hatóságot gyakorolna. Ha a tisztelt minister ur azon a törvény tiszteletét oly szépen hangoztató körlevelében, melyben a megyéket a községi törvénynek életbeléptetésére oly melegen fölhívta, a községi törvénynek ily módoni életbeléptetését czélozta: meg lehet győződve, hogy nagyobb szolgálatot tett volna a hazának, ha egyátalában nem buzgólkodik a törvény életbeléptetése mellett. Mert hogy a törvényhozásnak, mely a községek fölvirágzását és emelését czélozta, egyátalában nem lehetet czélja, hogy ezen kérdés ily ferde irányban oldassák meg olykép, hogy az a jgazdag földbirtokosok számára privilégiumot hozzon létre: azt, ugy hiszem, mai határozatával a ház a minister urat tájékozni és az ország polgárait megnyugtatni fogja. Nem akarok visszaélni a tisztelt ház türelmével. (Halljuk!) Csak azt jegyzem meg, hogy ha a tisztelt minister urnák ezen a törvény tiszteletéről nem tanúskodó rendelete meg állhatna: akkor, bármily sajátságosan hangozzék is, de én azt hiszem, hogy alig van Magyarországon egyetlenegy pusztai terület, melyet ily módon külön községgé alakítani ne lehetne, vagy a melytől a községi alakulás megtagadható volna. (Helyeslés bal felől.) Ki kell jelentenem, hogy ha Békésmegyének, mint törvényhatóságnak, ezen a törvény tiszteletén alapuló és törvényes indokokkal támogatott kérvényét a tisztelt ház esetleg nem méltatná figyelmére: akkor hazánkra nézve a községi törvény nem áldásos, hanem hátrányos leend. Mert midőn a törvény kötelességeket ró a községekre és városokra: ily módon elvonja azoktól a jövedelem nagyobb tételeit. Elősoroltam, tisztelt ház, azon törvényes érvek egy részét, melyekkel szemben a ministeri rendelet és a téves fölfogáson alapuló bizottsági vélemény meg nem áll. Kérem ennélfogva a tisztelt képviselőházat, mentse föl az ország egyik köztörvényhaíóságát, azon erkölcsi vereségtől, hogy az, mint a törvényeknek százados őre, ne legyen kénytelen egy törvénytelen rendeletet végrehajtani, és tartsa fön a ház Magyarország fönnállásának legelső alapföltételét: a nemzeti érzületben gyökerező törvényei sérthetlensége iránti tisztelet érzetét. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék, az általam előterjesztett indokok alapján, ezen törvénytelen rendeletet megsemmisíteni. (Élénk helyeslés bal felöl.) Szapáry Gyula belügyminister : Tisztelt ház! Méltóztassék megengedni, hogy elmondjam azon indokokat, melyek alapján én a kép[ viselő ur által törvénytelennek mondott rendeletet kiadtam. A tényállás ez: A pusztának, a mint a képviselő ur elmondá, vagy 699 lakója, e közt van 135 adófizető, ezen adófizetők közt van 56 olyan, kiket semmi tekintetben gazdái hatalom alatt állóknak tekinteni nem lehet; (Ellenmondás bal felöl.) mert a gazdái hatalom alatt állónak, különösen a szerződés mellett fölfogadott telepitvényeseket vagy feles kertészeket, ugy szintén gazda tiszteket és iparosokat, a lelkészt és tanítót gazdaihatalom alatt állóknak az eddigi eljárás szerint nem lehet tekinteni. A törvény, tisztelt képviselőház, nem határozza meg azon adónemeket, melyek szerint az illetők mint adófizetők megítélendők; hanem csak azt kívánja, hogy két évig azon községben adót fizessenek és gazdái hatalom alatt ne álljanak, az ily község lakosai, a törvény 38. §-a értelmében adófizetőknek tekintetnek. Én különben nem tekinthettem és nem vehettem figyelembe : vajon azon állapot, mely azon pusztákon most létezik, állandó-e vagy nem; én elhatározónak csupán a jelen állapotot vettem figyelembe. Én nem éreztem magamat hivatva a törvény indokainak magyarázatába bocsátkozni, hanem a törvényt szószerint végrehajtottam. (Helyeslés jobb felől.) A törvény 135-ik §-a községi vagy pusztai birtokról szól, s külön község alakításáról, és kimondja, hogyha az illetők a törvény által előirt kellékeknek megfelelnek és bebizonyítják, hogy község alakítására elég anyagi s szellemi erővel bírnak : akkor a belügyminister nemcsak hogy a törvényt máskép nem magyarázhatja, de a kérvény teljesítését a 135-ik §. értelmében meg sem tagadhatja. Kérem tehát a kérvényi bizottság véleményének elfogadását. (He ] yeslés jobb felől.) Kemény Mihály : Röviden én is előadom az indokokat, melyeknél fogva Békésmegye kérvényét pártolom. Böviden el fogom mondani azt, hogy a minister ur szószerint sem teljesítette 25*
