Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-200

200. országos ülés február 2. 1874. 155 lyen tul a törvényben kikötött garantia nem fizettetik: emez ajánlatot tőle elfogadta. Akkor volt az, tisztelt képviselő ur. (Zaj szélső baloldalon. Helyeslés jobb felől.) Ekkor a törvényhozás az igazgatótanácsot olyannak tekintette, a melytől elfogadhatta a társaság terhére azon kötelezettséget, és a képviselő ur kételyének akkor elfelejtett kifejezést adni. (Egy hang jobb felől: Szokása szerint! Zaj.) A korrány nem lehet azon helyzetben soha, hogy a törvényhozásnál ily kérdésekben bölcsebb akarjon lenni, (ügy van! Jobb felől.) A mely társulat és igazgatótanács olyan a törvényhozás előtt, olyannak kell annak lenni a törvényhozás kifolyását képező kormánv előtt. (Élénk helyeslés jobb felől.) Azt gondolom, hogy a jog kérdésében ez a punctum saliens; — Zsedényi képviselő ur argumentatioját tekintve más a punctum saliens, de arra meg volt már felelve; — a képviselő ur szempontjából azonban itt van a dolog válpontja, s azt gondolom: nehéz lesz az ellenkezőt bebizonyítani. (TJgy van! Jobb felől.) Midőn ezen kérdésre ime ilyképen megfeleltem, engedje meg a képviselő ur, hogy egyúttal kiereszkedjem beszédének némely más részleteire is. Igen jellemző annak a beszédnek mindjárt a kezdete. A képviselő ur azt állítja, hogy a törvényjavaslatnak, mely tárgyalás alatt áll, czélja az: decretálni, hogy azon 30 millió forintra eső kamatot, a melylyel azon esetre, ha a vasút tiszta jövedelme el nem érné a biztosított magasságot, az állam a keleti vasút részvényeseinek tartozik : egy ujabb törvénynyel kössük le azon bankár-consortiumnak, mely ezen előleget adta. Fizessük tartozásainkat, vagy — a mint ő monda, — váltsuk be a kormánynak lekötött szavát a más pénzével a résznyesek pénzével. A képviselő ur beszédje elején azt monda, hogy sine ira et studio, objective, tárgyilag akar beszélni. Ugyan kérem, sine ira et studio és objective van-e mondva, ha a föltételes kötelezettséget föltétlennek állítjuk oda, ha a keleti vasúttársaságnak adósságáról lévén szó: azt mondjuk, hogy annak a helyett megfizetésével mi a magunk adósságát fizetjük meg; ha azt mondjuk, hogy az ő adósságát nem a mi pénzünkkel fizetvén : a magunk adósságát a más pénzével fogjuk megfizetni. Mi azon 30 millió részvénytőkének kamatját nemcsak hogy esetleg tartozunk fizetni, t. i. azon esetre, ha a vasút tiszta jövedelme el nem érné a biztosított összeget, de csak föltételesen is. Ezt, meg vagyok győződve, a képviselő ur csak ugy tudja, mint én, t. i. azon föltét alatt, ha ők még a keleti vasutat kiépítik és üzletben tartják. De vajon kiépitették-e proprio marté, kiépitették-e idegen pénz nélkül, avagy megszerezték-e maguknak a 30 millió kamatjára való jogot e pénz nélkül? Avagy igényelhették volna-e: ha adósságot nem csináltak volna, a magyar államtól, hogy nekik fizesse meg évenként az l7

2 milliót? Igényelhették volna-e jó lelkiismeretettel? A föltételes kötelezettség föltétlen-e? Én azt mondom, hogy nem. (Helyeslés) És itt el akarom fogadni a képviselő ur álláspontját. Ám legyenek a másod kibocsátású elsőbbségi kötvények minden jogérvény nélküliek. No hát akkor megkapják-e azok a részvényesek, joguk van-e hozzá, hogy megkapják a biztosított összegnek a részvényekre eső részét ? Nem kapják meg; nem kapják pedig azért, mert a föltételnek nem tettek eleget. Hogy a föltételnek ne tegyünk eleget a magunk emberségéből, de igénybe vegyük azon bene-t, mely csak akkor illet meg, ha eleget tettünk volna magunk részéről a föltételnek: ez lehet a képviselő ur jog-phylosophiája ; de az enyém nem. [Tetszés jobb felől.) És engedje meg a képviselőház. — és reményiem meg fogja engedni, — hogy azon további érvelésébe ne menjek, hogy további okoskodásában a képviselő urat ne kövessem, mely oda menne, hogy igen : nem tettek eleget ; •— de a kormány bűne, meg nem tudom, kinek a hibája miatt. Ez ma nincs napirenden; azt gondolom, ha, Helfy képviselő ur engem azért apostrophált, inert azt hitte, hogy azon dolgokról fogok Simonyi képviselő ur után disserálni, a melyek napirenden nincsenek, akkor rosszul számított. A tisztelt ház engedelmével föl fogom magamnak tartani az ezen kérdéshez való fölszólalási jogot akkorra, midőn nemcsak jogom, hanem kötelességem is lesz hozzászólani; mely kötelességemet épen olyan híven fogom teljesíteni akkor: a, mint teljesítettem ma azt. a mi ma volt kötelességem. Épen igy gondolom, nem várja tőlem a tisztelt ház, hogy mikor ily határozottan kimondom nézeteimet és indokolni is fogom, miért fogok én minden legkisebb töprengés nélkül a törvényjavaslat elfogadására szavazni : hogy akkor arról ne szóljak, mi történjék a Simonyi és társai által beadott határozati javaslattal. Miért fogok hát a törvényjavaslatra szavazni ? Azért, mert az már ma nemcsak a társulat dolga, hanem az államé is : ha azon kölcsönző consortium elveszti a pénzét azon keleti vasútnál, melynek azt a magyar állam kormányának közbenjárására adta, és elveszti nem azért, mert adójának nincsen értéke; hanem elveszti azért, mert azon papírok jogérvénye iránt itt emelt kételyek megfosztanák azon papírokat azon belső értéktől, melylyel azok valósággal birnak. (Helyeslés.) Itt legyen szabad Komárom városa érdemes képviselőjét emlékeztetnem arra, hogy ha, mint 6 monda, az osztályban illetékes helyről hallotta, — tő20*