Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-200

200. országos ülés február 2. 1874. 145 A ministerelnök ur tegnapelőtt tartott beszé­dében kimutatta, hogy e szakasz rendelkezése a fönforgó esetre nem alkalmazható ; hanem vonat­kozik egy más eshetőségre, arra tudniillik, ha a társulat az engedélyokmányban nem emiitett vona­lokra a 2. szakasz értelmében engedélyt nyerne. Ez esetben a vonalok építésére szükséges befektetési tőke megszerzésénél a társulat ugyanazon szabá­lyokhoz lenne kötve, melyek az engedélyokmányban foglalt vonalak kiépítésére szükséges tőke megszer­zésére állíttatnak fel Én ez alkalommal felelni óhajtok a tisztelt képviselő ur azon érvelésére, melyet a jogérvényes­ség ellen fölhozott. Ezen érvelés abban áll, hogy a kötvények kiállítását elrendelő határozat nem kelet­kezett az alapszabályoknak megfelelőleg. A társulat határozathozatalában kötve van az alapszabályokhoz; az alapszabályok 36. §-a pedig ezt rendeli, hogy minden közgyűlésen, a rendeseken ugy, mint a rend­kívülieken, melyek uj kölcsön fölvételét akarják el­rendelni : a tanácskozás tárgya a közzétett meghí­vásban megemlítve legyen. A 33. §. viszont azt szabja meg, hogy a közgyűlés csak oly kérdéseket tárgyalhat, melyek az összehívó hirdetményben napi­rendre kitüzettek. Az, hogy az alapszabályok így rendelkeznek, tisztelt ház! tökéletesen igaz; de én megnyugtat­hatom a tisztelt képviselő urat, megnyugtathatom jelesül az iránt, hogy az 1873. évi Julius 28-iki közgyűlés, melynek határozatában tulaj donképen ezen kötvények jogérvénye gyökerezik : egy oly napirend mellett volt kihirdetve, a mely az alap­szabályok 36. §-ának nemcsak hogy megfelelt, de ezen szakaszra világosan hivatkozik is. — Ezen napirend 3. pontjában ez áll: ,3-szor, az igazgató­tanácsnak és működő bizottságnak együttes jelen­tése a vállalatnak pénzügyi helyzetéről, nevezete­sen a) előterjesztése a végleges rendezés tárgyá­ban tett lépéseknek és b) az e tárgyban — tudniillik a végleges rendezés tárgyában — javaslat az alapsza­bályok 36. §-ának 2., 5. és 7. pontja értelmében, és ama jegyzetben idézve vannak . az alapszabá­lyok 2., 5., 7. pontjai, és ezek között a 2. pont így hangzik: „A társulat alaptőkéjének szaporítása vagy uj részvények kibocsátása, vagy a társulati hitelpapírok alapján fölveendő kölcsön (elsőbbségi kölcsön) által." Méltóztatnak tehát látni, hogy az 1873-iki Julius 28-diki közgyűlés kihirdetésében hiba sem történt és a kötvények jogérvényessége iránt azon kétely, hogy azok kiállítása az alapszabályok 36 ik §-ának megfelelőleg napirendre tűzve nem volt: ezen kihirdetés által el van oszlatva. Zsedényi Ede (közbeszól): Nem erről van szó, hanem az 1872-iki évi júliusi közgyű­lésről. KÉPYH. NAPLÓ. 1 83. IX. KÖTET. Szilágyi Dezső: Köszönettel tartozom a tisztelt képviselő urnák, hogy ezen érvelés ellen kételyét nyilvánítani szives volt. Azt mondja tudni­illik, nem az 1873. Julius 28-iki közgyűlés jogér­vényességének igazolásáról van szó; hanem az 1872. júliusi közgyűlésről. Bocsánatot kérek, arra nézve talán a tisztelt képviselő ur tévedésben van, hogy e kötvények jog­érvényére nézve azt, hogy az 1872. Julius 3-iki közgyűlés körül minden formaszerüség, minden félre­értésen felül követtetett, azt kimutatni szükséges. Igaz, ezen közgyűlés hatalmazta fel az igaz­gató-tanácsot és a működő bizottságot arra, hogy a vonalok kiépítésére szükséges tizenötmilliókétszáz­ezret a részvények után folyó jövedelmet terhelő pénzügyi művelet, esetleg elsőbbségi kölcsön utján szerezze meg. Igaz ; ennek alapján köttetett a függő-adósság és fedezetül nem elsőbbségi részletkötvények, hanem nagy összegekről — milliókról szóló kötelezvények adattak; de az is igaz, — és méltóztassék ez irányban előadásomat ellenőrizni, — hogy midőn mindezen intézkedések az igazgató-tanács és működő bizottság által jelentésbe foglaltattak: e jelentések napirendre kellőleg kitüzettek s a további intézke­dések iránt határozatok javasoltattak; mindezt az 1873. Julius 28-iki közgyűlés, mely ellen a képvi­selő ur sem tesz kifogást, világosan jóváhagyta és még az igazgató-tanácsnak az előbbinél nagyobb fölhatalmazást adott. És már ezen közgyűlés ha­tározata alapján történt, hogy ama nagy kötvények részletkötvényekkel, tehát azon kötvényekkel, melyek jogérvényéről jelenleg szó van, kicseréltettek. És igy, ha azon mérvadó szempontokról van szó, melyek e kötvények megítélésénél döntők, tel­jesen elegendő, teljesen megnyugtató: ha az 1873-ki közgyűlésnek kifogástalan volta kételyen felül áll. Talán nem tévedek, ha azt tartom, hogyha más erő­sebb okot a jogérvényesség ellen nem hoznak föl a napirend körül történtekből, a kötvények ellen tá­masztott kételyt döntő fontosságúnak nem tartom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Méltóztassék megengedni tisztelt ház, hogy an­nak fölemlitése mellett, hogy én meggyőződésein szerint ezen kötvényeket érvényeseknek tartom : vizs­gálat alá vegyem azt az eshetőséget, mely okul ho­zatott föl arra, hogy Komárom tisztelt képviselőjé­nek határozati javaslata elfogadtassék. Ha igen tisztelt képviselő ur óvatosan, a nél­kül, hogy egyik vagy másik irányban véleményét nyilvánitná, fölemlítené azt a tényt, hogy azon köt­vények jogérvénye iránt kétely létezik, és hogy e kétely már magában szintén ok lehet arra, hogy azon határozati javaslat, mely ezen függő adósság ügyét rendezetlenül hagyja, elfogadtassék; meglehet, hogy én tévedek, de miután igen meggondoltam a ' 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom