Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-200

144 200. országos ülés magára; mert az állam azon kötvényeken, melyeken eddig, mint egyenesen lekötelezett, nem jelentkezett: most már mint készfizető kezes fog előfordulni, és ezenfelül a magyar államnak előlegezné a keleti vasút terhére és számlájára azon 17,200.000 frt­tot, mely e kötvények kiváltására szükséges. Bátor vagyok, tisztelt ház, azon számokra hivatkozni, a melyek a kormány indokolásában a tisztelt ház elé terjesztettek, melyekből kitűnik, hogy mindezen jog­viszonyokból az államra semmiféle teher nem há­ramlik ; mert azon esetben, ha hetven forint árfo­lyamon ezen kötvények eladhatók lesznek: (Fölkiál­tásolc bal felől: Ha!) nemcsak minden az állam ál­tal ezen ügy lebonyolítására tett kiadások vissza fognak térülni, hanem ezenkívül megtérül azon elő­legek legnagyobb része is, melyet a vasuttársulat­nak az állam építési czélokra már eddig adott. Jól tudom én, tisztelt ház, hogy ezen combi­natiók és tervek egy föltételhez vannak kötve, — azon föltételhez : ha 70°/ 0 árfolyamon eladatnak a kötvények. (Balfelől fölkiáltások: Hal) Ezen fölté­tel egyik fő ellenvetést képezi, mely ellenvetés ezen törvényjavaslat ellen fölhozatik; azonban ennek bí­rálatába itt bele nem bocsátkozom, és méltóztassa­nak megbocsátani, ha a közbeszólás daczára beszé­dem föltett rendjétől el nem térek. Bátor vagyok a tisztelt ház figyelmét arra hivni föl, hogy vegyük vizsgálat alá nemcsak ezen, de mindazon ellenveté­seket, melyek e ház oly sok tagjának becsületes meggyőződését nehéz kételylyel nyomják s habo­zással töltik meg lelköket az iránt: vajon az állam érdekében ezen törvényjavaslat elfogadása ajánlatos volna-e, vagy sem. Én három főbb ellenvetést hal­lottam. Az egyik fő ellenvetés abban áll, hogy ezen kötvények jogi érvényessége iránt kétely létezik, és azon esetben, hogy ha a magyar állam ily kétes jogérvényü kötvényeket maga készfizetési kezesség­gel ellát: előállhat azon eshetőség, hogy azon köt­vényekért kötelezett kamatokat és törlesztési járu lékokat köteles lesz, mint kezes megfizetni, azon kötvények biztosítására adott kamat garantiát pedig köteles a részvényeseknek azért megfizetni ; mert a biztosított tiszta jövedelemnek a részvényekről ezen kötvényekre való átruházása nem érvényes. Tisztelt ház! én azon nézetben vagyok, mint Debreczen város első kerületének képviselője. Jól tudom, a jogérvényesség kérdése eldöntés alá itt nem kerülhet. A tisztelt ház ennélfogva bár miféle véleményeket fog hallani a jogérvénytelenség, vagy érvényesség iránt: megengedem, e kérdés bírói utón lesz végleg megoldható. De én nem osztozom azok véleményében, kik ezért e kérdést a viták köréből kirekeszteni akarják; ellenkezőleg én azon vélemény­ben vagyok, hogy miután a jogérvényesség iránti kétely a törvényjavaslatnál érvül használtatik, mi­előtt a ház a törvényjavaslat iránt megállapodásra február 2. 1874. jutna, méltán figyelembe fogja venni, hogy mit érnek az érvényesség ellen fölhozott ellenvetések, azokban mennyi okszerűség és alaposság rejlik. A legnyomatékosabban formulázta ezen jogér­vényesség elleni kifogásokat, azon az oldalon ülő igen tisztelt képviselő ur, ki e tárgyban legelőször fölszólalt. Ő azt mondotta, hogy kétely van a köt­vények jogérvényessége iránt azért, mert azok az engedélyokmány 21-ik szakaszába ütköznek, mely engedélyokmány világosan mondja azt, hogy a tár­sulat befektetési tőkéje elhelyezésénél bizonyos arány­nak megtartására van kötelezve ; a concessionáriusok kötelezve vannak arra, hogy a befektetési tőkének legfölebb 3 / 5 része erejéig részvényeket kell kibo­csátani. Ebből az igen tisztelt képviselő ur nézete szerint nem következik, hogy tehát megvizsgálandó az: vajon az engedélyokmány kibocsátásánál alapul vett befektetési tőkénél 75 millió forinttal ezen sza­bály megtartatott-e ; hanem a tisztelt képviselő ur megtoldja, legalább magyarázatban, megtoldja ezen §-t egy ujabb bekezdéssel, mely végeredményében oda menne ki, hogy jövőre ezen részvénytársulat^ mely ezen vasutat üzemben fogja tartani, ha adós­ságot fog csinálni azon czélra, hogy azt befektesse ezen vasút építésébe : ezen pénzt 2 / 5 részben csak uj részvények kibocsátásával szerezheti be. Pedig erről, tisztelt ház ! az engedélokmány erre egyetlenegy betűt sem tartalmaz. Az engedélyokmány 21. sza­kasza világosan és félreérthetlenül, mint azt a sza­kasz czime is mutatja, a társulat alapításánál köz­benjövő kibocsátásokról, azon 75 millió befektetési tőkének elhelyezéséről szól, a mely 75 millió az engedély megadásakor tekintetbe vétetett. De nem szól semmit, és nem is szólhat semmit arról, hogy azon részvénytársulat, azon jogi személy, mely ezen engedélyokmány folytán fog alakulni: minő formá­ban, minő korlátok megtartása mellett csinálhat adósságot a pályába való további befektetésekre. Erre nézve, tisztelt ház, irányadók a társulatnak alapszabályai, melyek megszabják azt, hogy a tár­sulatnak jogszerű akarata minő formák megtartása mellett jön létre, és irányadók azon magánjogi és kereskedelmi törvények, melyek a részvénytársulatok jogviszonyait hazánkban szabályozzák. Ha tehát sikerült, tisztelt ház! kimutatnom azt, hogy sem az alapszabály, sem a magánjogban ily­nemű megszorítás és kötelezettség a részvénytársu­latnak adósságcsinálására nem foglaltatik: akkor a tisztelt ház azon helyzetben lesz, megítélni, vajon a tisztelt képviselőtársam által kifejezett kételynek szabad-e döntő befolyást engedni azon elhatározásra, melytől ezen törvényjavaslat sorsa függ? Mellőzöm az alapszabályok 20. §-ának a befektetési tőke szaporítására vonatkozó elhatározásából vont ér­velést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom