Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-199

126 199. országos ülés február 1. 1874. ő azokat azonnal fölterjesztette. Hogy ezen .azonnal" szó alatt azon 12 nap is benn értetik-e, a mely idő alatt az irományok útban voltak ? azt kutatni nem akarom; hanem a közlekedési és pénzügyminister urak által benyújtott ezen együttes jelentésnek azon állítása, hogy a kormány a dolgoknak csak augusztus havában jött tudomására: egyenesen nem igaz; (Halljuk!) és pedig azért nem igaz, mert a közlekedési minister által a ház irodájába letett irományok közt föltalálható egy levelezés, mely szerint május 25-én ezen szerződéseket a közlekedési ministerium a vasut-épitészeti igazgatósághoz tette át véleményadás végett, és ugyanazon időben áttette azokat a vele együttesen a törvény végrehajtásával megbízott pénzügyministerhez. Különben ez magában a jelentésben is benn van, s e jelentés továbbá azt is mondja, hogy a keleti vasut-társaság alakulására vonatkozó ezen ügyiratokat a közlekedési ministerium ugyanazon évi márczius 25-én kelt átiratával a pénzügyministeriumnak megküldte és megküldte szakközegeinek, tudniillik a vasut-épitészeti igazgatóságnak is. Itt tehát azt mondja márczius 25-kén, és ez sokkal helyesebb eljárás lett volna, de ezen dátum megint anticipálva van, mert nem márczius, hanem május 25-én történt, legalább a képviselőházban letett okmány szerint. Mindegy azonban, akár márczius, akár május 25-kén történt, a kormánynak mindenesetre ekkor már tudomása volt ezen szerződésekről, sőt azokat megvizsgálás végett szakközegéhez utasítani jónak látta, mi eléggé mutatja, hogy azokat fontosaknak és tartalmuknál fogva elfogadtatásukat legalább is kétesnek tartotta. Azonban, ha e fölterjesztéstől egészen a figyelembevételéig két hónap múlt el, tudniillik márczius 25-től május 25-ig: a vasutépitészeti igazgatóság nem kevesebb, mint hat hónapot vett igénybe arra, hogy ezekre véleményt adjon. Hat hónap múlva, azaz november 23-kán beterjeszti a vasut-épitészeti igazgatóság ezen szerződésre vonatkozó véleményét. Ezen vélemény fölött én most kritikát mondani nem akarok, hanem idézem csak annak egyes részeit, melyek kimutatják azt, mi volt a ministerium szakközegének véleménye és nézete ezen szerződésekről, mire volt a kormány figyelmeztetve, kimutatja egyszersmind a további eljárás azt, hogy miként fogta föl a szakközegének ezen véleményét maga a minister. Itt az mondatik: „Das hohe Ministerium hat in Hinsicht auf die Herstellung der Ostbahn nur die Gesellschaft seíbst und alléin, für diejenige Partei ansehen und anerkennen, welche den Bau und die Ausrüstung der Bahn hochdemselben gegenüber auszuführen hat." Ez által azt akarja mondani, hogy a szerződésekre nézve a kormány ne gondoljan azzal, hogy Waring- vagy az angol-banknak micsoda része van benne, hanem csupán a keleti vasut-társaságot, mely tulajdonkép nem létezett, tartsa a kormány felelősnek. Hanem továbbá azt mondja ezen vélemény: „In dem wir aber einerseits an diesem Standpunkt festhalten: so haltén wir anderseits dafür, dass die hohe Regierung zufolge der ihr in der ConcessionsUrkunde §.28 und in den Statuten §.79 zustehenden Aufsichts und Überwachungsreehtes berechtigt, ja ím Interessé des Staates und des Puklikums, welches sich eben nur im Bewusstsein der Controle der Regierung an dem Unternehmen betheiligt, auch verplichtet ist, gegen jené Gebahrungen der Gesellschaft Einsprache zu erheben, welche die öffentliche Sicherheit die aus der übernommenen Garantie entspringenden Staats- und Verkehrsinteressen, so auch das Vermögen des dem Unternehmen beigetretenen Publikums zu gefáhrden geeignet sindund derén Existenz der hohen Regierung auf irgend welche Weise zur Kenntnis gelangt." Itt tehát a vasutépitészeti igazgatóság egyenesen kimondja a kormánynak, hogy nemcsak joga van, de kötelessége is fölügyelni arra, hogy sem a közérdek, sem a részvényesek érdeke meg ne sértessék ; mert a nagy közönség csakis annak tudatában vett részt a vállalatban, hogy a kormány fölügyelete alatt áll. Erre figyelmeztetvén a kormányt, kijelöl több oly helyeket ezen szerződésben, melyeket hátrányosoknak és károsoknak talált és azt mondja: „Es kaim nicht stillschweigend geduldet werden, dass die Bauvergebung die Bestimmungen der Concession annulirt und die Interessen desStaates und der, unter der Control desselben stehenden Gesellschaft geschadigt werde. Leider ist das gegenwartig vorliegende Übereinkommen eben von diesem Standpunkte aus verfasst worden; indem man darin sichtlich bemüht war, dem Bauunternehmen auf Kosten der Gesellschaft jedweden, aus der Concession für die Durcbführung des Baues abzuleitenden Vortheil und Genuss zu gewáhren; ja in manchen Punkten sogar darüber hinaus zu gehen, um der Generalunternehmung Begünstigungen zuzusichern, welche aus der Concessionsurkunde nicht entspringen, sondern dem Geiste derselben widersprechen. Aus dem eben gesagten ist es wobl klar, dass nunmehr zwischen der Ostbatm-Gesellschaft und den Bauunternehmern Gebr. Waring bestehende Vertragsverhaltniss den Interessen der Gesellschaft nicht zutraglich, sondern schádlich ist. Theüweise wird sogar das Interessé der Staatsverwaltung als garantieleistender Factor beschadigt." Tehát itt a vasut-épitészeti igazgatóság egyenesen rneymondja azt, hogy ezen szerződések azon czélból voltak szerkesztve, hogy az államnak és társulatnak kár okoztassék. Erre tehát a ministerium