Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-199

199. országos ülés felruár 1. 1874. 121 gyen megtudni és megismerni ezen társulatnak alapszabályait, melyben pénzével résztvenni akar. Itten azonban, mint mondám, a pénz már nagyrészben deczember 29-én és 30-án befizettetett, az alapszabályok pedig csak a rá következő február 2-án terjesztettek be a kormánynak. Hogy azok érvényesek legyenek, azoknak ismét a törvény szerint el kellett volna iogadtatniok a részvényesek gyűlése által. Az 1840-ik XVIII-ik törvényczikk 58. §-a ezeket mondja: „Mihelyt a részvények azon része, mely az 55-ik §-nak c) alatti rendelkezése szerint a közönségnek lészen átengedendő, nyilvános és a közhatóság fölügyelése alatt véghez viendő aláírás utján, — mely aláírásnak legalább is 3 napig nyitva kell maradni — elkelt, a részvényesek közgyűlésre összehivatnak. Ezen közgyűlésben a társaság alakítja magát (constituirt sich), az előleges alapszabályok fölolvastatnak, a végképeni alapszabályok elhatároztatnak, a pénztár megnyitására, kezelésére választmány rendeltetik, ha a társaság szükségesnek tartja, aláírási czimvezető (Firmafűhrer) választatik, s a választmány különösen fölhatalmaztatik, hogy az alapszerződést és aláírási czimét bejegyeztesse. Mindezek a jelenlévők szótöbbsége által elhatároztatnak." Ebből méltóztatnak látni, hogy addig, mig az alapszabályok a közgyűlés által helyben nem hagyattak, el nem fogadtattak: addig azok csak előleges szabályok, addig nem köteleznek senkit, különösen nem a részvényeket; hatályba csak akkor lépnek, mikor azon alakuló közgyűlés által szavazat többséggel elfogadtattak. Ez azonban nem történt, ezen alapszabályok a Waringek által voltak tervezve, a kormánynak voltak benyújtva, és itt kezdődik a kormánynak első nagy bűne, (Halljuk!) hogy ezen alapszabályokban oly intézkedéseket szentesitett, melyek ismét oda czéloznak, hogy a vállalatra összetett pénz illetéktelen módon elsikkasztassék; mert ha ez nem történik, ezen elsikkasztás lehetetlen lett volna. És mert tudta, mert látta a kormány, hogy ezen alapszabályokat ugy, a mint vannak, semmiféle részvénytársulat elfogadni nem fogná: ugy intézkedett, hogy ezen társaság elé ne is kerüljenek soha, hanem azokat rendkívüli módon királyi szentesítés alá terjesztette, a mi szokatlan alkotmányellenes eljárás, a mi vasúti részvénytársaságoknál soha sehol szokásban nem volt. Tisztelt ház! Már maga ezen eljárás, az alapszabályokat ily módon a részvényesek tudtán kivül megerősíteni, és azokat reájuk kényszeríteni törvényellenes és bűnös eljárás; de még bünösebbé lesz azon czél által, mely ezen törvényellenesség utján eléretni czéloztatott. Az alapszabályok, tisztelt ház, bármikép legyenek is azok megalkotva, semmi olyat nem foglalhatnak magukban, a mi a fönálló XÖPY. H. MAFLÓ. 18;*. IX. KÖTET. törvényekkel ellenkezik. Ezen alapszabályok kötelezik a társaság tagjait, meghatározzák azok egymáshozi viszonyait; de olyasmit, a mi fonállá törvényekbe ütközik: soha nem rendelhetnek el, mert ezek nem törvények, még akkor sem, ha azok a maga rendje és módja szerint a törvény által megkívántató módon a részvényesek által elfogadtatnak. Mindazon alapszabályok tehát, melyek a törvénynyel ellenkeznek: már magukban érvénytelenek semmisek. De ezen alapszabályokban tisztelt ház, igen sok oly intézkedés van, a mi a törvénybe ütközik. Nem fogom mindazon §§-okat elszámítani, melyek ellen ezt a kifogást tenni lehetne; elég egy-kettőt fölhozni, mert a törvényellenesség nem lösz nagyobbá az által, hogy ha több esetben történt, a bűn fokozatot tán az határozza meg, hanem a tényálladékot eléggé constatálja az is, hogy ha a törvénysértés egyszer történt. Ilyen a 34. §. Épen az imént fölolvasott törvény rendelete ellenére, mely szerint mihelyt a részvények elkeltek, a részvényesek közgyűlése azonnal összehívandó. — Ennek ellenében azt mondja a 34. §.: „az első rendes közgyűlés azon évben tartatik meg, mely az építésnek befejezését és az engedélyezett vonal megnyitásának évét követi." Tehát nem akkor, mikor a pénz beszereztetett, kell arról határozni, hogy az kinek a kezelésére bizassék, és hová fordittassék; hanem akkor, midőn már a pénz elkelt. Igen természetes, hogy ezen §. beleigtatása nélkül az alapszabályokba lehetetlen lett volna Waringnek és az angol-osztrák banknak kizsebelni a részvényeseket. Ezen §-t a kormány beleegyezésével sőt a kormány fölterjesztése követkövetkeztében ő felsége szentesítésével igtatták bele az alapszabályokba. Ilyen tisztelt ház, az alapszabályok 40-ik szakasza, mely azt mondja: „A részvényesek szavazati jogát határozván meg, hogy minden 10 részvény egy szavazatra jogosít; azonban egy részvényes sem képviselhet 50 szavazatnál többet, sem saját sem más nevében." A törvény pedig azt mondja „A társaság gyűlésénél a tagok minden egész részvény után egy voxsal bir; 10-nél azonban több voxot, bár mennyi legyen is részvényeinek száma, semmi esetre sem nyerhet. * A törvény tehát minden egyes részvény birtokosának ad egy szavazatot; de 10 szavazatnál többet senkinek; ellenben az alapszabály attól is, a kinek 9 részvénye van, elveszi a szavazatot, hanem ad a helyett egynek 50 szavazatot is. Hogy az ily módon történt szavazás által hozott határozatok kötelezők legyenek a törvény előtt valakire nézve: annak megítélését a tisztelt házra bizom. A minister urak ugyan azt mondják, hogy igenis jogositva volt az úgynevezett igazgató-tanács 1 fi