Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-199

116 199. országos ülés február 1. 187é. Önöknek szabad a nemzet rovására milliókat milliókra halmozni, száz mdliókra menő adósságot csinálni; de nincsenek jogosítva törvéiryt hozni, mely szerint törvényes birtokosnak jogos tulajdona csak egy krajczárig is megesorbittassék. Én. tisztelt ház, nem állítom azt, hogy akár az állam, akár a kormány kötelezve legyen biztosítani a részvényeseket, hogy azon vállalatban, melybe pénzüket fektették, veszíteni nem fognak. Ezt az állam egyátalában nem vállalhatja magára. A részvényes társulatoknak, a részvényes vállalatoknak az a természete, hogy azoknál nyerni, veszíteni lehet. Azért, kiki válaszsza meg jól, midőn részvényeket vásárol ; tájékozza magát a vállalat természete iránt, és azután lássa : ha nyer, vagy pedig veszít. Az ilyen veszteség ellen sem az állam, sem a kormány nem biztosithat egy részvényest sem, legyen az bel- vagy külföldi. De igenis köteles a kormány fölügyelni arra, hogy akár bel-, akár külföldi a részvényes, az vagyonában törvény-ellenesen ne károsittassék. Midőn pedig világosan áll előttünk az, hogy a keleti vasút részvényesei azért károsodtak, hogy az egész vállalat azért nem jött létre azon pénzből, mely elegendő mennyiségben tétetett össze, mert törvénytelen visszaélések követtettek el, mert a pénz illetéktelen kezek által elsikkasztatott: (Igaz! TJgy vanl a szélső bal felől.) akkor, tisztelt ház, ezen részvényeseknek joguk van azt követelni, hogy ezen törvénytelen eljárás az ő rovásukra ne szentesittessék. Ha a tisztelt ház megszavazná azon törvényt, mely ezen törvényes birtokosoktól elveszi a részvények után törvényesen járó kamatokat : erőszakot fogna elkövetni magokon a tulajdonosokon. Nem mondom azt, hogy ha a törvényhozás ezt elhatározza, hogy az ezen pillanatban végrehajtható nem lesz. Lehet végrehajtható. De, uraim, gondolják meg, hogy ily eljárásoknak szomorú következményei vannak, hogy a nemzet sülyed erkölcsiségben, kizárja magát a civilisált népek sorából, mintegy törvényen kivül helyezi magát, mint olyant, kit megtámadni, megsemmisíteni a civilisatio érdekében joga és kötelessége mindenkinek. uraim! Körülbelül ilyen eljárást követett néhány év előtt Görögország, midőn a törvényhozás, a kormány megtagadta egy jóhiszemű hitelező vagyonának kiadását, követelésének kielégítését. És mi volt következése ? A károsított angol alattvaló volt, s az angol kormány hajóhadat küldött oda, kijelentvén, hogy ha ama hitelezőnek, Don Pacificonak, igazságos követelését a kormány meg nem fizeti: bombardiroztatni fogja az ország fővárosát, és Görögország az angol ágyuk parancsszavára kénytelen volt fizetni. Rájuk jött az executio és igen helyesen és jogosan. És fizetni voltak kénytelenek. Mi történt, uraim, még valamivel későbben Mexikóban? A kormány meg volt szorulva, mint a hogy meg van szorulva a mi kormányunk. Pénzre volt szüksége, nem tudott honnan előteremteni. Volt ott a raktárokban a mexikói ezüstbányákból kiaknázott több millió ezüstrudakban. Ezt a kormány elkobozta. Eleintén azt mondták az illető tnlajdonosoknak, hogy törvényhozásilag fognak kárpótoltatni. De végre is a törvényhozás hozzájárulásával kijelentetett, hogy az állam szüksége kívánta az elkobzást, s az ő követelésük ki nem elégíthető. Mi lett a következés? Az ezüst tulajdonosai angolok, francziák, spanyolok lévén, ezen országok hadseregei bementek Mexikóba, elfoglalták az országot, kárpótoltak a kifosztottakat és megvették a háború költségeit. Ezek a következményei az erőszakos eljárásnak. Meglehet, hogy egy ily executio nem fog mindjárt végrehajtatni rajtunk; de mi érdemeseknek tettük arra magunkat, hogy ily executio utján hajtassék be azon pénz, melyet mi igazságtalanul elkoboztunk. Uraim! A vállalatok természete olyan, hogy abban nyerni, abban veszteni lehet, Mindenki látta következését, saját jószándéku, jóakaratú cselekedetének. A kormány ügyeljen föl arra, hogy törvénytelenül, törvényellenesen meg ne károsittassék senki. Ezen kérdésben például a törvényhozás megadta az engedélyt Waring Károlynak Londonból és az általa megnevezendő társuknak, megadta a törvényhozás az engedélyt, mert ő azt kérte. Nem kényszeritettük ezt reá törvény utján; hanem az ő kérése nyomán megadta a törvényhozás. Ha most nyer vagy veszít rajta: azért a törvényhozás semmi tekintetben nem felelős. Mi történt tovább? Waring testvérek, már nem törvényesen^ átruházták ezen engedélyt az anglo-osztrák bankra. Az angolosztrák bank habár nem törvényes módon jutott hozzá, de mégis saját szabad akaratából vállalta el, és ha veszített rajta, tulajdonitsa magának a veszteséget. Mert arra, hogy ezen vállalatba bocsátkozzék: senki által kényszerítve, erőszakolva nem volt. De az anglo-osztrák bank az engedély-okmányt már nem a maga eredeti tisztaságában, a mint volt, hanem az úgynevezett párisi szerződéssel megbővitve, átruházta a részvényesekre ; de már nem beleegyezésükkel, sőt tudomásukkal sem, hanem titokban, a nélkül, hogy ők arról tudtak volna valamit, anélkül, hogy törvény szerint beleegyezésük, hozzájárulásuk kikéretett volna. Ez már egészen más természetű dolog. Azért, hogy Waring károsodik, vagy az anglo-osztrák bank károsodik : azért mi felelősök nem vagyunk; de hogy ha a részvényesek megkárosittatnak, azért már felelősök vagyunk ; ha megengedtük azt hogy a szerződések az engedély-okmány ily káros szerződések kapcsában az ő tudtok, beleegyezésük