Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-198
108 198. országos ülés január 31. 1874. javaslatot legalább komoly fontolóra vegyük. Ezen nyilatkozattal, gondolom, felelek Máttyus Arisztid képviselő urnák is, ki a részvényesek megkoppasztásáról is beszélt. Azt gondolom, tisztelt ház, nem lehet közönyös Magyarországra nézve az, hogy az ország egy részének iparát, kereskedelmét életre ébresztő, a közlekedést föntartó és végkiépitésével Magyarországot a kelettel összekötő vasút csőd alá kerüljön. Azt hiszem, nem lehet közönyös a nemzetre nézve az, hogy az idegenek, kik jóhiszemüleg pénzüket hazai vállalatba fektették: vállalkozásaikért tőkéjük elvesztésével jutalmaztassanak. (Zaj bal felől.) Én, tisztelt ház, tisztelem az ellenvéleményüek takarékossági hajlamát, tisztelem azoknak aggodalmait; de kérdem azon hangzatos szavakkal szemben, melyekkel ők az általam pártolt törvényjavaslatnak árnyoldalait mutogatják : vajon meggondolták-e az általuk javasolt intézkedéseknek hörderejét végkövetkezéseikben ? (Bal felöl fölkiáltás: Meg!) Vajon kiszámítótták-e és ki tudják-e mutatni azon végpontot, a hol a javaslatuk által előidézett zavar pangás és hiteltelenség végső határát eléri ? Vajon kiszámitották-e azon tisztelt képviselő urak, kik ellenvéleményben vannak, azon károkat, melyek a másod-sorozatú kötvények kényszer-eladásából a keleti vasútra háramolnak? Vajon kiszámitották-e azt, Hogy csőd esetében a több, mint 100 millió érték, melynek alapját és biztositékát ma még a magyar állam hitele, Magyarország állami biztositéka képezi : akkor mint értéktelen rongy fog a pénzpiaczra dobatni ? Meggondolták-e azt, hogy ezen értéktelen papírok és azoknak csalódott tulajdonosai, bár nem tagadom jogosulatlanul, de mind megannyi hirdetői lesznek a Magyarország által nyújtott biztosíték értéktelenségének ? Vajon kiszámitották-e a tisztelt urak azon hátrányokat, melyek a bizalomtalanság ilynemű fölkeltéséből Magyarország hitelére és annak iparára háramolnak ? (Bal felől mozgás) Hiába mondja Zsedényi tisztelt képviselőtársam gúnyolódva, hogy mi mindenen akarunk segíteni, a stabilimento technico-n, a vaggongyáron, — sugárutat építünk. Egy dolog van, tisztelt ház, a mit tagadni sem nem szabad, sem nem lehet; az tudniillik, hogy mi az ipar és kereskedelem fejlődésének, úgyszólván, gyermekéveit éljük; nekünk tehát minden takarékosság daczára, a jövőben investitiokra, tehát idegen pénzre, idegen tőkére, hitelre van szükségünk. (Bal felöl mozgás. Jobb felöl: Ealljukl) Azért, nézetem szerint, tisztelt ház, nekünk nem lehet, nem szabad az idegen pénzemberek jóhiszeműségével, bizalmával oly könnyen játszani. Hallottam, tisztelt ház! és különösön igen tisztelt képviselőtársam Ghyczy Kálmán emiitette föl azon körülményt, miszerint sokkal czélszerübb volna a keleti vasút függő adósságainak rendezését, az úgynevezett keleti vasúti ügygyei együtt legombolyitani. Magam is szívesen járulnék az ellenvélemény ezen árnyalatához, ha nem tudnám, — és azt tudni kel) mindnyájunknak — miszerint előttünk áll a lejárati határnap kényszerűsége. (Fölkiáltások bal felöl: Nem tudjuk !) Hallottam, tisztelt ház, azt is fölemlíteni, miszerint a törvényjavaslat elfogadása és a keleti vasút függő adósságainak rendezése által mindazon többi, annyi találgatásra és aggodalomra okot szolgáltatott keleti vasút ügyét is be fogja takarni a szél, mindezen kérdések el fognak aludni. Tagadom, tisztelt ház, ezen föltevést; sőt ellenkezőleg meg vagyok győződve arról, hogy azon egyének, kik ezen kérdéses ügynek megvizsgálására, esetleg a létező mulasztások és tiltott dolgok és események földerítésére megbízva vannak : ezek a mostani előzmény után csak kétszeresen fogják érezni egy szigorú vizsgálat teljesítésének egész súlyát és fontosságát. És meg fog ezen vizsgálat történni, és meg kell annak történnie, tisztelt ház; mert könnyű vagy felületes eljárás esetén elfordul tőlünk az embereknek bennünk helyezett bizalma. De eltekintve ettől, meg nem szabad, nem lehet tűrni azt, hogy Magyarország és Magyarországnak állami vállalatai egyes tág lelkiismeretű üzéreknek könnyű prédája legyen. Hallottam, de ezt leginkább magán-körben hallottam, azonban mégis fölhozom, mert az emberek véleménye és meggyőződése többször a magánkörben hallott véleményen és meggyőződésen alapszik, mint a parlamenti discussio által irányoztatik, és azért fölemlítem azt, és ez az : hogy legjobb volna az egész keleti vasút megváltásával kettévágni az egész dolgot. Ezekkel szemben a sok ok közül csak azon egyet említem föl, hogy ehhez talán legelőször is pénz kellene. (Fölkiáltások bal felöl: Hát ehhez nem kell pénz?) Különben mellesleg erre vonatkozólag megjegyzem azt, miszerint, fölfogásom szerint, a beterjesztett és általam elfogadandónak tartott törvényjavaslatnak a legroszabb esetben ez lesz még következménye. Én, mint már előbb többször jelezni szerencsém volt, mert a beterjesztett törvényjavaslatnak árnyoldalait, hátrányait, de egyszersmind a helyzettel szemben előnyeit is ismerem vagy legalább ismerni vélem, és mert viszont az ellenvélemény és a törvényjavaslat elvetése által előidézett bajnak határát kiszámítani nem tudom: én a két baj között a kisebbet választom, és elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobb felől.) Szlávy József ministereinők: Tisztelt ház! (Halljuk!) A keleti vasút története, ugy hiszem, részint a kormány által tett előterjesztések, részint hirlapi czikkek- és röpiratokból a tisztelt
