Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-198

198. országos ülés január 31. 1874. 105 ház tiE-elméveí, ezúttal szót kérek szavazatom indokolásai a, a tisztelt ház ezt nekem tán meg fogja Docsátani. (Halljuk! Halljuk!) Egyik főérv, melyet az ellenvéleményüek részéről fölemlittetoi hallottam, de a melyet különben már Zsedényi fcépviselő ur beadott és emiitett, s a különvéleményben is, mint indokot fölhozva találok : az, hogy az ország jelen szomom pénzügyi viszonyai közt, nem tanácsos 20 millió, vagy tán még nagyobb összegnek ujabb elvállalása által az államkincstárt terhelni. Ezen észrevétel ellen, tisztelt ház, azon megjegyzést teszem, miszerint ezen teher talán nem is egészen .oly nagy, milyennek azt Zsedényi tisztelt képviselőtársam s mások is lenni állítják; (Ellenmondás bmi felől.) és talán nem is egészen olyan, mint a milyennek azt a különvélemény föltüntetni igyekszik. Nem egészen oly uj; mert hiszen némikép kifolyása az korább tett előlegezéseknek s a kormány adott szavának. Tagadhatatlan, tisztelt ház, hogy e kötelezettség elvállalására az állam, mint testület, kötelezve nincs. Van azonban, nézetem szerint, a kötelezettséggel szemben az államnak egy másik, majdnem ép oly nagy kötelezettsége: az erkölcsi kötelezettség. {Ellenmondás hal felől.) Ez azon kötelezettség, tisztelt képviselő urak, melyért a felelősséget a kormánynyal szemben, legyen a kormány bármely pártárnyalathoz tartozó, a képviselőháznak elvállalnia nézetem szerint, kötelessége. Azért, tisztelt ház, nézetem szerint téves azon fölfogás, hogy a kormány tagjai ezen kérdésben csak mint közvetítők szerepelvén : az általuk tett Ígéretek minket nem köteleznek. A közjog fogalmai szerint, tisztelt ház, az államot a kormány képviseli, s valamint a kormány egészben, ugy annak minden egyes tagja is minden cselekményért, kimondott szaváért s tett ígéretéért az állammal szemben felelős, vagy a kormány adott szavát az államnak, a képviselőháznak, nézetem szerint, a lehetőségig beváltania erkölcsi kötelessége. (Ellenmondás és zaj a hal oldalon.) Biztosítékot ezen theoria ellenében az államnak a kormányzat felelőssége nyújt. Az ellenkező nézet hitem és felfogásom szerint, nemcsak téves, de veszélyes is ; veszélyes pedig azért, mert ha Magyarország képviselőházában azon nézet menne keresztül, hogy például a kormánynak visszalépett tagjai által tett ígéretek érvényüket vesztik: akkor alig hiszem, hogy valaha komoly, szolid vállalkozó a magyar kormánynyal, a magyar állammal szerződésszerű viszonyba lépni hajlandó legyen. {Ellenmondás hal felől.) Most rátérek állitásom másik részére, arra tudniillik, hogy azon kifejezéseket, melyek az ország tulterbeltetésére vonatkoznak : kellő értékükre reducáljam. Szabad legyen nekem e czélból a törvényjavaslat indokolásának egyik passusára rámuKÉPVH. NAPLÓ. 18=. IX. KÖTET tatnom, hol világosan ki van tüntetve, miszerint az elzálogosítandó kötvények után befolyó 16 millió kilencz száz ezer forintra a zálogváltási összeg kiegészitésekép nem több, mint 300.000 forintig szükséges az állam pénzerejét igénybe venni. Tehát tettlegesen jelenleg csak ezen összeg erejéig vétetik igénybe. Ebből látható, tisztelt ház, miszerint a teier nem oly irtóztató, s az áldozat, mely hozatni javasoltatik, nem oly óriási, hogy azt egy, az ország egy részét oly közel érdeklő vállalatnak a kormány által tett ígéretnek és Magyarország hitelének érdekében meghozni ne lehetne. Erre természetesen azon, nézetem szerint is legfontosabb, és a különs véleményben is olvasható azon fontos ellenvetéhozható föl, hogy a kérdés alatti másodrendű kötvények jogi értéke ma még egy bírói ítélettől vagy határozatától föltételeztetik. El kell ismernem ezen körülmény nagy fontosságát és nagy horderejét. és őszintén be kell vallanom azt is, hogy önön magamat a törvényjavaslat megszavazására addig elhatározni nem tudtam, mig a kötvények érvényessége iránt meggyőződést nem szereztem. Ma azonban, tisztelt képviselőház, midőn tudom, hogy a kérdés alatti kötvények a társulat, közgyűlése által, a vállalat érdekében, a vasút végkiegészitése czéljából bocsáttattak ki ; ma, midőn tudom, hogy ugy ezen eljárás, valamint a kötvények értékesítése is a társulat egy későbbi közgyűlése által jóváhagyatott, és így ezen papírok értéke iránt kétség főn nem forog: azon véleményben vagyok, hogy a kérdéses 30,000.000 értékű kötvények a zálogváltási összeg teljes biztositékát fogják képezni. Elégséges biztositékát pedig még akkor is, ha a jövőben alig várható kedvezőtlenebb pénzviszonyok esetében, a kötvények elárusitása esetében a váltsági összeg kényszer-elárusitás utján is beszerezhető nem volna, (Ellenmonoás hal felől). Elégséges biztositékát, mondom, tisztelt képviselőház azért, mert a különbözetre nézve, melyre én részemről alig mernék számolni:kellő biztosítékot nyújt a vasút maga: a vasút részére az állam által garantirozott összegnek az állam által leendő visszatartása; vagy a vasút tisztajövedelmének emelkedése esetében, a nyokzadik osztály javasolt különvéleménye szerint elfogadandó módozat, tudniillik a pálya jövedelmeinek lezárolása és házi kezelése. Ebből, tisztelt ház, látni méltóztatik azt, hogy az. áldozat, melyet a keleti vasút függő adósságainak rendezése érdekében az állam hoz, a terheltetés, mely e törvényjavaslat által javasolta tik : nem oly nagy, minőnek azt tisztelt képviselőtársaim Zsedényi, Máttyus és mások állítják. De különben, tisztelt ház, nem is ez az egyedüli ok, mely engem a törvényjavaslat elfogadására ösztönöz. A keleti vasút jövője, a részvényeseknek sorsa, — már magában elegendő körülmény arra, hogy ezen törvény14