Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-170
170. országos ülés november 25. 1873. 0 .) alkotmányos országban ily föltételek alatt venni föl | pénzt: lehetetlennek tartom. (Helyeslés bal felöl.) Pedig, uraim, ez nemesak a mai túlterhelés kérdése, nemcsak az a baj, hogy öt éven át többet fogunk fizetni, mint mennyit fizetnünk kellene ; ez a jövőnek is a kérdése. Az államokat szintúgy, mint a magán embereket azonnal osztályozzák a pénzvilágban, és ha azt látják, hogy 10—12%-re vesz föl pénzt: olcsóbban nem fogja többé kapni, mert osztályozva van. Az államoknál szintén így van. Ha a pénzvilág azt látja, hogy egy állam 10— 12°/ 0-ra köt kölcsönt, akkor olcsó, hitelre még a legkedvezőbb időkben is egyhamar alig számithat. (Igás, ugy van! bal felől.) Elismerem, tisztelt ház, a központi bizottság tisztelt előadójával, hogy kedvezőtlenek az európai körülmények; a válság hónapok óta tart és igen terhes; elismerem azt is, hogy Magyarország hitele igen roszul áll e perczben egész Európában, és valóban ezen csudálkozni nem lehet, ha meggondoljuk, hogy milyen a mi gazdálkodásunk évek óta. mely a deficitet permanenssé teszi, és évről évre uj kölcsön fölvételére kényszeríti a hazát. (Tetszés bal felől.) Nagyon csalódnak azok, kik azt állítják, hogy csak a mostam válság, a mostoha idők következtében kell drágán fizetnünk a pénzt. Hiszen az utolsó három kölcsönt európai pénzbőség idejében vettük föl, midőn minden vállalatra lehetett olcsó pénzt kapni, és mégis minden kölcsön után drágábban kellett fizetni a pénzt, mint az előbbi kölcsön alkalmával. így például, ha eltekintek a nyeremény-kölesöntől, melynek nincs kamatlába, s az utolsó három kölcsönt veszem föl, milyenek a gömöri vasúti, a 30 és 50 milliónyi kölcsönök: azt találom, hogy — (a törlesztéstől eltekintve) mely természetesen az időtartamtól függ •— a gömöri kölesönért, melynek 100 frtos kötvényeit 79 forintért adtuk el, fizetünk 6 frt 33 krajczárt minden 100 forint után; a 30 milliós kölcsönért, melyet csak Tö 1 /^ forintért adtunk el, már 6 forint 64 krajczárt és az 54 milliós kölcsön után már 6 frt 75 krt. Tehát már a válság előtt évről évre roszabb volt hitelünk a világon, és ezen — mint mondtam — csodálkozni nem lehet, nemcsak átalános gazdálkodásunk következtében, hanem a minek erre sokkal nagyobb befolyása van: azon mód miatt, mikép gazdálkodunk a hitel által beszerzett pénzekkel. (Ugy vanl bal felől.) Ha azt látja a pénzvilág, hogy a 24 milliós nyeremény kölcsönből, melyre nézve a törvényben határozottan ki van mondva, hogy ezen 24 milliót csak a főváros szépítésére és a lánczhid megszerzésére lehet fordítani, mondom, ha azt találják a pénzügyminister utolsó jelentésében, hogy ezen kölcsönből 4,5 35000 | frtot a keleti vasút társulatnál gyümölcsözőleg elhelyezett, gyümölcsözőleg (Derültség bal felől) azon társulatnál, mely nemcsak kamatot nem tud fizetni, hanem ahol a tőke is oda van: ilyen müveletekkel szemben a pénzvilágnak nem lehet bizalma a kölr csönvevőkhöz. (Igazi bal felől) Vagy ha azt látja a pénzvilág, hogy a gömöri vasútra fölvett 6*4 millióból, melynek már megnevezésében van határozott alkalmazása, lVa millió, az egész tőkének 1 / i része „több intézetnél és vállalatnál 1 ' van elhelyezve — tudja isten! mily intézetnél, mily vállalatnál? (Derültség.) nagyon természetes, ha Magyarország hitele már a válság előtt évről évre alább szállott. De habár elismerem az átalános pénzügyi helyzetnek nehézségét, ha elismerem Magyarország hitelének alább szállását: azt állítom, hogy az ép jelzett drágaság semmikép sincs igazolva még ezen viszonyok által sem; nincs igazolva az, hogy 5 év alatt majdnem 100 milliót fizessünk vissza a fölvett 64 millióért; ez semmi arányban sincs sem az átalános, de még saját hitelviszonyunkhoz sem. (Ügy van! bal felől) Ennek következtében már az ár magában elegendő ok volna arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el ne fogadjam. Elismerem, tisztelt ház, megtörténhetik ugy a magán-emberrel, mint az állammal is, hogy rendkívüli szorongatáshaii drága hitelhez kell folyamodnia; ele mit tesz akkor az okos ember?! fölveszi a drága pénzt azon időtartamra, mig fönnáll a rendkívüli drágaság; fölveszi épen a válságos idő tartamára azon föltevésben, hogy a viszonyok javulásával olcsóbban fölvett pénzzel megtéríti a drága pénzt. Minthogy már a kormány Magyarországot a keleti államok színvonalára helyezi, minthogy nem európai alkotmányos országokat, hanem Egyptomot és Törökországot veszi mintáiul: kövesse ezek példáját, Midőn Egyptomban vagy Törökországban ily drága kölcsönöket vesznek föl: ez csak 12, 18 hónapra történik, és mihelyt javulnak a viszonyok, visszafizetik. Ha a kormány ezt tenné: talán hozzájárulnék én is. De öt évre fölvenni oly áron a pénzt, milyet legföíebb a pereznyi rendkívüli viszonyok igazolnak, ezt semmi esetre észszerű gazdálkodásnak nem lehet nézni; ez pazarlása az ország erejének, az ország vagyonának. (Igaz ! bal felől.) Hallottam az osztályokban azt is fölhozni, hogy ezen öt év előny reánk nézve, mert öt évre biztosítva van nekünk a pénz. Szép előny ám. tisztelt ház. Tegyük föl, hogy egy pesti malomnak szüksége van most 100.000 mázsa búzára ; természetesen drágán fizeti meg az árát, mert az idén drága a búza. De mit szólna az ember ahhoz, ha 11*
