Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-168
1C8. országos ülés november 22. 1873. 69 említést tétetni kegyvadászatról, hivatalvadászatról is, melylyel szemben nem: akarom mondani, hogy talán mások pedig mást vadásznak ; (Helyeslés. Derültség a halközépen és jobb oldalon.) mert én részemről sem hivatalt, sem kegyet, sem azt a másikat nem vadásztam, (Élénk tetszés a balközépen) és nem vadászom; ámbár örülni fogok, ha ezen utóbbit, anélkül, hogy vadásznáai, elérném. (Helyeslés.) De nekem azoktól, kik ezeket fölhozták, és akik oly nagy honfiúi bűnt látnak abban, hogy Magyarország koronás fejedelme iránt az országgyűlés egy egyszerű jó kivánatot fejezzen ki, mondom, azoktól nagyon eltérő a nézetem. Tudom én a kitételeket, de azt is tudom, hogy azok közt is, akik ebben most ilyen nagy bűnt helyeznek, vannak, kik üdvözlő küldöttség tagjai voltak akkor, (Zajos fölMáltások : Igaz! Csanády! Tetszés. Élénk taps.) midőn a második deczemberi esemény már bekövetkezett, és a coronatio még nem következett be. (Zajos tetszés. Mozgás a szélső bal oldalon. Nevezze meg !) Én legalább ugy vagyok értesülve ; ha kívánják — mert azt hallottam, hogy nevezzem meg — megnevezem ; ha nem kívánják, nem nevezem meg. Németh Albert s Gyerünk tovább ! Tisza Kálmán: ügy-e hogy ne nevezzem meg! (Élénk derültség.) Mondom, hogy én azt tudom, de azért önökétől különböző a nézetem. Nem mondom, hogy azok, akik akkor ezt tették, oly nagy bűnt követtek el, hogy azóta azt ne expiálhatták volna ; de engedjenek meg, hogy én, ki akkor nem tettem : ne tartsam magamat bűnösnek most, midőn koronás fejedelemnek teszem. (Élénk helyeslés. Tetszés.) Én még csak egyre kívánok az előttem mondottak közül reflectálni. Egy igen tisztelt képviselőtársam azt mondta, — hivatkozott egy másik képviselőtársunk beszédére, — hogy igenis azon képviselő urnák — Miletics képviselő ur volt — van oka gratulálni, mert hiszen a 2-ik deczemberi esemény szülte a szerb Vojvodinát. Én azt gondolom, hogy ha akkor neki lehetett volna, — ha t. i. azon gyanúsítás, amivel én nem akarom gyanusitani, állna, hogy annak visszaállítását óhajtaná, — ha akkor neki lehetett volna gratulálni ; most, midőn az akkor született szerb Vojvodina nem létezik, mert alkotmányos, törvényes királyunk van : most nekünk van okunk gratulálni. (Élénk tetszés.) De különben megengedjenek a tisztelt képviselő urak, ha még valami kétségben tarthatott volna az iránt, hogy a magyar nemzet képviselőházában helyes politikus dolog lesz-e, az ellen fölszólalni ? Miletics Szvetozár : Magyarország képviselőháza! Tisza Kálmán: Igenis, Magyarország képviselőháza; ámbár Magyarország a magyar nemzeté. (Fölkiáltások: TJgy van!) Vannak benne nemzetiségek, de Magyarország a magyar nemzeté. (Zajos éljenzés. Taps.) Ismétlem : ha valami kétségben tarthatott volna az iránt, hogy itt ezen képviselőházban vajon helyes, tapintatos, czélszerü dolog-e ellenezni a háznak bármely pártja részéről a loyalitás ezen egyszerű udvarias kifejezését: meggyőzött volna azon indokolás, melyben ugyanazon képviselő ur, ki most beszédemet félbeszakította, azt mondotta, hogy ő igenis mellé szavaz ; mert ő, szemben azon államférfiakkal, kik összeesküvők és lázadók voltak, a mindig hű szerb nemzetnek tagja. Nem oly egyszerű mondás ez ; de nem fogom most kifejteni ; s azt gondolom, a ház kebelében mindenkinek, épen a multakra visszagondolva, éreznie kell az ily mondásnak horderejét, s ezzel is számot vetni akkor, midőn magát valamely cselekedetre elhatározza. (Igaz!) Mindezeknél fogva, tisztelt ház! én részemről, miután abban, mi Perczel képviselő ur által indítványoztatott, a nem-törvényes idők törvényesitését, Magyarország alkotmányos garantiáinak megsemmisítését, vagy csak legtávolabbról is veszélyeztetését nem látom ; miután nem látok és nem láthatok abban egyebet, mint a törvényes magyar király iránt kifejezett egyszerű jó kivánatot: azt részemről annál inkább is elfogadom, mert az én meggyőződésem az, hogy bárminők legyenek a múltnak emlékei, nemzetnek ép ugy, mint egyes embernek joga van azokat el nem felejteni és megmondani, én részemről nem felejtettem el, és még ezért törekszem magamnak elégtételt venni; de ha egyszer elfelejtette, ha egyszer békejobbját odanyújtotta: békejobbjának odanyujtásával, szavával játszani nem szabad. (Élénk tetszés.) Bárminők lettek legyen azon események, melyeknek emléke bizonynyal mindkét félre nézve fájdalmas : elfedte azokat a koronázási, ünnepély. A koronázási ünnepélyt nem lehet, nem szabad egyébnek tekinteni, mint ünnepélyes békekötésnek. Ily ünnepélyes békekötést csekélységekért megszegni, vagy megszegni látszani nem szabad, a koronás király iránti tiszteletlenség pedig már ezen békének megsértése. Elfogadom Perczel Béla képviselőtársam indítványát. (Hosszasan tartó élénk éljenzés. Taps.) Irányi Dániel. Tisztelt ház! Mindenekelőtt constatálom azon tényt, mely szerint azon oldalról, melyről az indítvány tétetett, annak védelmére s az elleninditvány ostromlására nem emelkedett egyetlen szó sem. (Fölkiáltások jobbról: Mert fölösleges !) Találkozott egy képviselő ur, ki az indítványt megtette; de nem találkozott azon oldalon senki, ki annak babérjaiban osztozni kivánt volna. (Fölkiáltások jobbról: Mindnyájan!) Ennek dicsősége, tisztelt szomszédainkat, s azoknak tisztelt vezérét illeti. (Fölkiáltások a balközépen: Flfogadjukl)
