Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-168
64 168. országos ülés november 22. 1873. Csanády Sándor: Tisztelt ház! Bármily odaadással és tisztelettel viseltessem szeretett hazám, Magyarország alkotmányos királya irányában; de népképviselői állásomból kifolyó kötelességem parancsolja felszólalni, valahányszor a képviselőházban az alkotmányosság fogalmaival, és fönálló törvényeinkkel ellentétes indítványok, határozati javaslatok czéloztatnak tárgyaltatni; fölszólalnom kötelességem még akkor is, ha azok az uralkodó személyére vonatkoznának. Ily helyzetbe taszított engem a mai nap Perczel Béla képviselő ür indítványa, illetőleg határozati javaslata, mely Ferencz József uralkodónak, mint magyar királynak 25 évi uralkodása alkalmából, 25-ik évi évforduló napján deczember 2-ikán üdvözletére egy küldöttségnek menesztését sürgeti. Nem tehetem, tisztelt ház, hogy sajnálatomat ne fejezzem ki a fölött, hogy e képviselőházban találkozik csak egyetlenegy képviselő is, ki létező törvényeink ellenére ily inditványnyal lép fel a képviselőházban. Sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy Perczel Béla ur ez indítványa által a történelmet kívánja meghamisítani. Igen is, tisztelt ház! Köztudomású dolog az, miszerint arra nézve, hogy valaki Magyarország törvényes királyának tekintessék : nélkülözhetlenül szükséges az, hogy dicső királyunk Sz.-István koronájával megkoronáztassák; nélkülözhetlenül szükséges az, hogy a koronázást megelőzőleg kiadja királyi hitlevelét, megesküdjék a magyar alkotmányra, megesküdjék a létező és a jövőben hozandó törvényekre. Kérdem én: mikor koronáztatott meg Ferencz József ő felsége Sz.-ístván koronájával! ? Van-e önök közt uraim egy is, ki merné tagadni azt, hogy a coronatií) az 1867: év június 8-ikán hajtatott végre: van-e önök közt egy is, ki merné tagadni, hogy ő felsége királyi hitlevelét ugyanazon év június 6-ikán adta ki, illetőleg, akkor esküdött meg a magyar alkotmányra. Pedig ennek uraim nem 2 5 éve, hanem csak 7 éve; és mégis önök ünnepelni akarják a jövő deczember 2-ikát, mint ő felsége 25 éves uralkodásának évforduló napját. Az 1861-iki országgyűlés is azért hivatott össze, hogy ő felségének megkoronáztatása eszközöltessék. Azonban uraim, tudjuk mindnyájan, hogy a coronatió nem történhetett meg az ott közbenjött, és az országgyűlési naplóban is fölemiitett okok miatt; nem történhetett meg leginkább azon oknálfogva, mert nem tartattak meg azon föltételek, melyekhez van kötve a megkoronázása bárkinek is; mellőztetett igenis uraim a pragmatica sanctio az 1723: L, II., III, törvényezikk, az 1790/1: Ill-ik törvényezikk. Tndják önök, hogy arra nézve, hogy nem épen az egyenes örökös koronáztassák meg magyar királyivá: szükség, hogy azok, kik az örökösödési törvényeknél fogva a magyar trónra jogositvák, a tróiihozi jogaikról lemondjanak. Kérdem önöktől, mikor történt ily lemondás V. Ferdinánd királyunk részéről? Kérdem: mikor történt ily lemondás Ferencz Károly ő fensége részéről ? Hiszen, uraim, igaz, hogy mind V. Ferdinánd ő felsége, mind Ferencz-Károly ő felsége lemondott 1848. deczember 2-án; de lemondott csak az osztrák császári koronáról. Hát annyira mentünk mai nap uraim, hogy az osztrák császári koronáróli lemondást egyszersmind a magyar trónról való lemondásnak tekinthetik önök? JS T ein akarok sérteni senkit, de engedjenek meg, ha kimondom, hogy kétségbevonom azoknak Magyarország iránti alkotmányos érzületét, kik az 1848. deczember 2-án az osztrák császári koronáróli lemondást alkalmaztatni kívánják Magyarország trónjáról való lemondásra. Tisztelt ház! azt hiszem: alig van valaki e házban, ki tagadná, hogy ő felsége Ferencz József királyunk 1867. június 8-án koronáztatott meg, s mert ilyen valaki alig lehet: arra kérem a tisztelt házat, ne bolygassák fel azon már-már hegedni kezdő sebeket, melyek 1848-tól 61-ig üttettek a nemzeten. Ha tényleges uralkodója volt is ő felsége Ferencz József Magyarországnak: még e ténylegesség! eszméből sem lehet következtetni, hogy üdvözöltessék a magyar országgyűlés által 25 évi uralkodása ünnepén. Ha elfogadjuk is azon eszmét, hogy ő felsége V. Ferdinánd lemondott Magyarország koronájáról 1848-ban, még e lemondás is érvénytelen szerintem a törvények értelmében; mert hogy egy uralkodónak vagy utódnak a trónról lemondása érvényes legyen: arra szükségkép megkívántatik, hogy a lemondás az országgyűlésen íárgyaltassék s az országgyűlés a lemondáshoz beleegyezéséi adja. Azt pedig uraim kereken tagadom, hogy akár Ferdinánd ő felségének, akár Ferencz-Károly ő fenségének, a koronáhozi jogáról lemondása közöltetett volna a magyar nemzetgyűléssel, s hogy ez azt elfogadta volna. Igenis elfogadta az 1867. évi III. törvényezikk által, s mert akkor fogadta el, s mert ő felsége 1867. június 8-án koronáztatott meg: én csakis ez időtől fogva ismerem őt Magyarország törvényes, alkotmányos királyának. A Perczel képviselő ur által beadott határozati javaslat elfogadása ellen nyilatkozom, s kívánom, hogy a László Imre képviselő ur által benyújtott és általam is aláirt elleniiiditványt napirendre tűzni és elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélsö-bal oldalon.) Miletics Szvetozár: Tisztelt ház! Miután király ő felségének huszonötéves trónraléptének emléke inditványoztatott megünnepeltetni, a szerencsekivánatokhoz én is hozzájárulok; azonban azt nyíltan kijelentem, ezt nem azért teszem, mintha a
