Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-187

372 187. országos ülés deczember 21. 1873. ügyi helyzetet főképen nálunk előidézte? Ez azon eljárás, melyet a kormány rendszeresen követett; a kormány és az őt támogató párt azon eljárása, melynek egyik példáját a mai napirend előtt is láttuk, hogy tudniillik akkor, mikor oly kérdésekkel állunk szemben, minő a keleti vasút kérdése: akkor még az indítványt napirendre sem akarják tűzni; ez azon eljárás, mely Magyarországot azon helyzetbe hozta, és épen a mai eljárás megfoszt minket azon reménytől, hogy jövőben más rendszert más irányt fognak követni; ennélfogva nemcsak, hogy bizalmam nem lévén a kormány irányában, hanem mivel annak eljárása csak megerősít bizalmatlanságomban : nem szavazom meg a költségvetést. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Tóth Vilmos tisztelt képviselő urnák is hatalmában van azon titok, hogy ő mindig a már legjobban hanyatló vitákat is fel tudja éleszteni, ő mindig olyan érveket hoz föl, melyek a vitának uj tápot nyújtanak, melyek kényszeritik az ellenpártot, hogy azokra észrevételt tegyen. Ha ez neki sikerült már más alkalommal: ugy bizonyára ma is kitűnően sikerült. Jó tanácsképen az ellenzéknek oly szemrehányásokat tett, melyeket válasz nélkül hagynom nem lehet, ámbár egyenesen azon árnyalathoz, melyhez magam tartozom, nem volt intézve: mégis az összes ellenzéknek figyelem és válasz nélkül hagyni nem lehet, ő azon nézpontból indult ki, hogy a Szlávy-kabinet iránt bizalommal viseltetik, hogy irányában a bizalmatlanságot kimondani, sem a méltányossággal, sem az igazsággal megegyezhctőnek nem tartja. A méltányossággal nem, mert — úgymond — a Szlávy-kabinetet nem lehet okozni mindazon bajokért, melyek az előbbi kormány által okoztattak. Az igaz, hogy a Szlávy-kabinetet nem lehet felelősségre vonni azért, a mit tett a Lőnyaykabinet vagy az Andrássy-kabinet; hanem miután ezen három kabinet, daczára a változásoknak is, mindig ugyanazon egy politikát követte, azon egy rendszer fejlesztésén dolgozott, azon egy irányban haladt és ugyanazon egy párt által támogattatott a házban, tehát egy rendszert képviselt: az egyiknek elitélése, elitélése valamennyinek. Hogy a törvényes felelősség melyiket illeti: az egészen mást kérdés; de a bizalom kérdése egyenlően illeti valamennyi kabinetet, mert ezek ugyanazon rendszert képviselik és mi a rendszernek szavazunk bizalmatlanságot. Hangsúlyozva volt itt többek által, hogy mi a jelenlegi kormány iránt, mint a múlt kormányoknak egyes személyei irányában tisztelettel viseltetünk ; de mi a bizalmatlanságot a ministereknek, mint ministereknek és nem mint magánegyéneknek szavazzuk meg, a kormánynak mint egy rendszert képviselő és nem mint egyénekből álló ministeriumnak. Azt monja Tóth Vilmos képviselő ur, hogy méltatlan volna egy kabinetet csupán az eredményekből ítélni meg. Hogy ezen eredményekhez mindenféle körülmények, kalamitások működtek közre. Igen, de Tóth Vilmos képviselő ur, ki magát egyszer a házban tartott egy beszédjében státusférfiunak nevezte: kell, hogy tudja azt, hogy egy státusférfi feladata, nemcsak arról gondoskodni, hogyha minden a lehető legjobban fog menni a statusban, hogy akkor a kormányzat is meglehetősen jól menjen; hanem kell gondoskodni arról is, hogy oly nehézségekkel, melyek előreláthatok voltak, megküzdhessen. Hogy pedig azon nehézségek, melyek a Szlávykabinetet érték, előreláthatok voltak: azt bizonyítják az ellenzéknek sok izben tett tiltakozásai, és kimutatása azon veszélyeknek, melyek felé a kormány haladt ; hanem ezen intéseket, melyek ezen oldalról jöttek, sem a kormány, sem az azt támogató párt figyelembe nem vette, és ezen figyelmen kivül hagyása az intéseknek okozta azon állapotot, melybe jutottunk. Rég figyelmeztettük mi a kormányt, hogy rósz irányban halad, hogy rósz utón megy, s hogy ezen ut veszedelmes örvénybe vezeti az országot, s most, midőn ott vagyunk : azt mondja Tóth Vilmos ur, hogy ezt nem lehetett előre látni. A rövidlátás nem oly tulajdon, mely valakit a kormányra képesít. S ezen rövidlátás, melyet Tóth Vilmos ur bevallott : legjobban megmagyarázta maga, hogy az administratio miért jutott azon állapotra, melyben volt, midőn ő állott annak élén. Ő ugyanis azt állítja, hogy nem könnyű feladat jó és olcsó administratiot alkotni; hanem azt, hogy rósz és drága administratio lehetséges egy országban: azt ő maga bizonyította be ugy, hogy a fölött semmi kétség nem lehet. Azt mondja, hogy mily calamiíások érték a kormány munkásságát a szünidők alatt és hivatkozik a járványra. Én nem tudom, legalább nem hallottam, hogy a kormányférfiak cholerában szenvedtek volna, (Derültség) és így nem látom annak okát, hogy ha valaki beteg : ez a kormány tevékenységét akadályozhatta volna. Mihelyt a kormány tagjai egészségesek voltak (Derültség bal felől) nem voltak akadályozva a törvényjavaslatok készítésében. Ha azt hallottam volna, hogy a kormányférfiak, a ministeri hivatalnokok nagy részben cholerában szenvedtek: ezen csapást elfogadtam volna mentségül; de így, a mint látjuk őket, teljes ép erőben és egészségben — és örömmel látjuk igy épségben, — mentségül nem lehet elfogadni. (Derültség bal felől.) A képviselő ur azt mondja, hogy bizalommal viseltetik a kormány iránt, hanem szükségesnek tartja, hogy gondos vizsgálat alá vegyük az állam-