Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-187

356 187. orszOgos ülés deczember 21. 1873. Széll Kálmán előadó: A hozzám intézett kérdésre röviden kívánok válaszolni. Én nem mondtam, nem is lehetett szándékom azt mondani, mit Tisza Kálmán képviselő ur föltételezett; hanem csak mint előadó, ki képviseli azon bizottságot, a mely ezen javaslatot előterjesztette, t. i. a központi bizottságot, kénytelen voltam fölemlíteni már akkor, midőn szólási jogommal éltem, a bizottságnak fölhozott javaslatát is. Ez is csak rövid, bevezető fölszólalásomnak végén történt, s első sorban a törvényjavaslatot ajánlottam elfogadásra. A praxis az, hogy midőn ez elfogadtatott : tér át a ház a jelentésnek azon részeire, melyek az illető törvényjavaslattal kapcsolatban vannak. Első sorban jön a törvénjavaslat. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! Midőn azért szólalok föl, hogy a költségvetési törvényjavaslattal szemben álláspontomat és adandó szavazatomat igazoljam, azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy igen rövid lehetek. Igen rövid lehetek azért, mert adandó szavazatomnak mindazon indokai, melyek a múlt alkalommal ezen oldalról ugyanazon szavazat indokolására elmondattak, nemugyan általam, de a tisztelt, háznak egy más tagja által: ma legalább is oly nagy, ha nem nagyobb mértékben állanak, és így azokat hosszasabban fejtegetni, ujabban azoknak részletezésébe bocsátkozni nem szükséges. De egy erős indokkal szaporíthatja indokaimat az, hogy én egy mondatával, egy elvével a tisztelt előadó urnák tökéletesen egyetértek ; azon monda tával ugyanis, hogy nem kell beszélnünk a pénzügyi zavarokról, de meg kell tenni a lépéseket arra tettleg, hogy a helyzetet javítsuk; ha pedig az én nézetem, szemben a budget-törvénynyel, elfogadtatnék: meggyőződésem szerint, legalább akkor tannők meg az okvetlenül szükséges legelső lépést arra, hogy a pénzügyi helyzet javulhasson, mert az eredményezné azt, hogy a különben egyéneiben általam nagyon tisztelt kormány kénytelen lévén lelépni, helyét mások foglalnák el. (Egy hang jobb felöl: Ki? Csernátony Lajos: Akadna !) Én, tisztelt ház, el merem mondani, hogy a mostani budget-tárgyalások alatt bizonynyal senki a háznak ezen oldaláról nem késleltette a budget tételeinek megszavazását; nem akartuk ezt tenni, mert igenis óhajtottuk, hogy legyen az országnak megállapított költségvetése. Most ez megvan, a törvénynek megszavazása már most, nem annyira az egyes tételeknek megszavazása, mint fölhatalmazása a kormánynak arra, hogy az ország bevételeit szedhesse, a megszavazott kiadásokat teljesítse: most tehát ezen törvény megszavazásának megtagadása által semmi néven nevezendő zavar az államháztartásban elő nem álland; mert az egyes tételek meg lévén állapítva, egy a ház bizalmát biró kormány számára a törvény a legrövidebb idő alatt megszavazható leend. Én nagyon meg vagyok győződve, tisztelt ház, arról, hogy tettekkel kell már oda törekedni, hogy viszonyainkat, pénzügyeinket rendezhessük; de én megvallom, alig remélhetem, alig hihetném, hogy ugyanazon kormány, mely alatt a jelen helyzet előállott : ezen helyzetet orvosolni képes volna. Mert ugy látszik, mindnyájan egyetértünk abban, hogy reformok szükségesek, hogy rendszerváltoztatás szükséges ; de, a mennyire legalább én tudom magamnak az ország pénzügyi helyzetének javítását képzelni: egyik alapföltétele lesz a javítás lehetőségének az, hogy igen sok tekintetben lerontsuk ami ezen kormány vezetése alatt, — értve a kormányzatot, miként már egy izben megjegyzem, — 1867. óta igen nagy részét lerontsuk annak, ami ezen kormány által reformok czime alatt építtetett. Meglehet, — utoljára van benne lehetőség, de nincs valószínűség, — hogy ugyanazok, a kik nagy előszeretettel valamit fölépítettek: elég önzetlenek legyenek arra, hogy azt rombolni magok is segítsék. Pedig, ha közigazgatásunknak, ha igazságszolgáltatásunknak jelen rendszerét meghagyjuk, mely, mint már máskor is emiitettem, 8 millióval kerül többe évenként, és pedig azért, hogy rósz helyett rosszabb helyzet álljon elő, ha mindezeket meghagyjuk: bármit tegyünk is, pénzügyi helyzetünket javítani nem fogjuk. De az eddigi tapasztalatok az iránt is meggyőztek engem, hogy, legalább saját nézetem szerint helyes reformokat a jelenlegi kormánytól más tereken sem várhatunk. Mert hiszen épen e kormánynak a reformok körül követett iránya az, mely bennünket abba a helyzetbe hozott, melyben ma létezünk. A költségvetési törvény egyes részleteihez természetesen nem szólok, nem azért, mintha minden egyes tételét helyeselném; de nem szólok: mert azok a háznak e czélból legközelebb hozott határozatain alapulván, természetesen, ma már többé meg nem támadhatók. De szólok, és adom szavazatomat az ellen, hogy magának a törvénynek megszavazása által a kormány fölhatalmaztassék, szólok pedig és szavazni fogok azért, mert az általam csak röviden érintett okoknál fogva én azon irányban, hogy az ország bajain segíteni a pénzügyi helyzetet javítani képes legyen: a kormányban nem bizom. Én tehát nem szavazom meg a költségvetést, egyenesen és határozottan a bizalom hiánya alapján. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Szlávy József ministerelnök: A tisztelt ház természetesnek fogja találni, hogy én Tisza Kálmán képviselő urnák azon szavaira, hogy ő a költségvetési törvényt nem szavazza meg a kormánynak bizalom-hiányból, nem fogok azzal felelni, mennyire megérdemlettük e bizalmat.