Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-182
276 182. országos ülés deezember Ni. 1873. s^és jobb felől.) és ő olyformán tett, mint amaz öreg pap, a ki a tavalyi predikácziót a zsákból kihúzza és vele hiveit ismét mulattatja: annálfogva kifogytam a türelemből és kimentem a teremből. Nem voltam tehát tanuja annak, mit a képviselő ur hasonlóan, minta tavalyi predikáczio alkalmával megint fölhozott, a gyorsírói följegyzést pedig nem birtam még megkapni. Mint hallom, hivatkozott Helfy Ignácz képviselő urnák egy interpellatiojára, a melyre állítólag nem adatott volna válasz, és amelyben kifejezett insinuatio nem derittetett volna föl. Bocsánatot kérek, tisztelt ház, ha a tavalyi predikáczióra én is tavalyi predikáczioval felelek. (Élénk derültség.) Az idén egy februári ülésben a kérdésben lévő ügyben, a budget-tárgyalás alkalmával, a következőket mondottam: „Fölhozta továbbá a képviselő ur Giovanni Veronese esetét. Kivétettem az actákat, és bátor vagyok röviden előadni, mi történt ezen tárgyban." „1871-iki deczember 9-én határozta el a ház Helfy képviselő fölszólalása következtében, hogy a pénzügyi és közlekedésügyi ministerek tegyenek e kérdésben jelentést a háznak." „ Én akkor a pénzügyi ministeriumhoz, — a kérdés ott tárgyaltatott — rögtön átírtam; azonkívül még szükségesnek láttam saját közegeim által is vizsgálatot tétetni a helyszínén. A jelentés erre nézve oiy időben jött be, midőn a múlt országgyűlésnek már nem tehettem jelentést; másfelől ez ügyet nem tartom oly fontosnak, hogy ezen országgyűlésen tárgyalást kérjek; most szóba hozatván az ügy, elmondom a dolog állását. 1869-ben jött Giovanni Veronese a pénzügyi ministeriumba, és azt állította, hogy a kormánynak fölfödözéseket tesz oly visszaélésekről , melyek orvoslása által a kormánynak 96.000—98.000 forintnyi összeget fog megkímélni, föltételül azonban azt tűzte ki, hogy ha ugy áll a dolog, a mint ő előadja: neki 10.000 forint jutalmul adassék." Ugy látszik, tisztelt ház, az a baj, hogy ez a 10.000 forint nem adatott ki. (Élénk derültség. Folytatja:) „Erre jegyzőkönyv vétetett föl vele a ministeriumban. A jegyzőkönyvben, melynek eredetije itt van nálam' — bemutattatott akkor itt a házban — „előadja, hogy a bárkák nincsenek jól köbözve, és az által némely bárka fél, egész vagy l 1 /^ köböl kővel kevesebbet szállít, mint kellene. Midőn ezt előadta, és a ministerium részéről vizsgálat határoztatott elrendeltetni: akkor azt kívánta, hogy adjanak neki a 10.000 forintra előleget, és miután ezt nem iehete tt tenni, kérte, hogy adjanak neki 30 forint utiköl tséget, hogy haza mehessen, azt meg is kapta.' (Élén k derültség) „A pénzügyministerium megbízta a zágrábi pénzügyi felügyelőséget az ügy megvizsgálásával; sz pedig a fiumei felügyelőség által megvizsgáltatta a kérdést, és az eredmény az lett, hogy azon össze I munkálat értéke, melynél, Giovanni Veronese föladása ; szerint, állítólag 96.000 forint kiméltetnék meg, ! azon idő alatt, mig ő föladását tette, 78.000 forintból áll. Már most hogyan lehet 78.000 forintnál 96.000 frtot megkímélni, ezt nem értem.* Ezt mondottam tavaly, illetőleg a múlt ülésszak alatt, ma sem mondhatok mást. „De továbbá kisült az, hogy azon 50—60 bárka, mely a kikötőhöz követ hord, körülbelől csak : 3 / 4 , egy, vagy 1V 2 köböl tartartalmu volt; ha tehát ; némely bárka l 1 /^ köböllel kevesebbet vitt, mint vin! nie kellett volna — a mint ezt Giovanni Veronese állította, — akkor üresen járt volna: akkor pedig : azon építmény, mely valósággal létesült, s a tengerben áll, nem jöhetett volna létre." „Továbbá azon levelében, melyei Giovanni Veronese a képviselőházhoz intézett, már 'más adatokat hozott föl mint előbb; szóval az derült ki, : hogy adatait hiteleseknek tekinteni nem lehet." „A saját közegeim által tett vizsgálatból ki| tűnt továbbá, hogy ő alvállalkozó lévén, ott egy \ fölügyelőt meg akart vesztegetni, hogy neki több j fordulót irjon be, mint a hány r at valósággal teljesij tett, s ezen rajtakapván, eltiltatott a vállalattól. I Midőn őt onnan eltiltották, feljött Pestre vádaskodni, vada pedig alaptalannak bizonyulván be, az egész dolog elintézettnek tekinthető; kivéve, ha az illető csalárd alvállalkozót, bünfenyitő perbe nem akarnók fogni, amire részemről sajnálnám az időt és költséget." Ezt voltam bátor elmondani ez év február havában. Arról, hogy a képviselő ur elfelejtette: én nem tehetek; hanem mégis bátor vagyok hozzá egy kérést intézni, legyen egy kissé kíméletesebb a gyanúsításban, a „lopás" és ilyféle kitételek használatában. (Hosszas helyeslés jobb felől.) Ennyivel tartozik e ház minden egyes tagjainak, annyival inkább tartozik vele egy ministerrel szemben. (Helyeslés jobb felöl.) Nem az egyént, hanem az állást nézem. Ne rántsuk magunk sárba kormányunknak tekintélyét; mert akkor nem fog itt senki sem kormányozhatni, akkor nem fog e nemzet fönállhatni. (Hosszas élénk helyeslés jobb felöl.) És engedjen meg nekem a tisztelt ház ez alkalommal még egy megjegyzést. (Halljuk! Halljuk!) Végre egyszer mégis el kell mondanom, a mi oly sokszor feküdt szivemen. (Halljuk! Halljuk!) Valahányszor szemrehányás ttettek nekem az irányban, hogy íme ezt kérdeztük a ministertől, nem felelt; azt kérdeztük vagy amazt ajánlottuk: miért nem tette meg ? Én a tisztelt háznak, mint a törvényhozás egyik tényezőjének, akarata előtt mindig igen szívesen meghajlok, és akár itt, akár mint egyes polgár, kötelességemnek érzem teljesíteni a tisztelt ház, illetőleg a törvényhozás határozatait és rendeleteit ; de szabad legyen itt kimondanom, hogy igen
