Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-182
182. országos ülés deczemfcer 16. 1873. 277 sokszor megtörténik, hogy egyes képviselők összetévesztik magukat a házzal. (Élénk helyesés jobb felől.) Legyen szabad nekem e részben egy hasonlatossággal élnem. A velenczei tükör, mikor együtt van egy nagy darabban: igen értékes tárgy; de kezdjük azt elaprózni: cserepek lesznek belőle. Tessék a képviselő urnák ezt magának megjegyezni. (Hosszasan tartó helyeslés s éljenzés jobb felől.) Elnök : Simonyi Ernő képviselő ur szmélyes kérdésben kivan szólani. (Sálijuk! a szélső ba loldalon. Zaj.) Simonyi Ernő: Tisztelt házi Meg fogja engedni a tisztelt ház, hogy néhány szót személyes kérdésben, részint szavaimnak elferdítése ellen az imént mondottakra válaszolhassak. A tisztelt niinister ur nekem szememre hányja, hogy az idén elmondtam a tavalyi predikácziót; s igy neki ismét el kell mondania tavalyi válaszát. (Helyeslés jobb felől. Egy hang: Ez nem személyes kérdés!) Helfy Ignácz: Ha ez nem személyes kérdés : akkor nem tudom, hogy mi az ? Simonyi Ernő: Megvallom, hogy a tisztelt minister urnák tökéletesen igaza van abban, hogy, a mit ő tavaly felelt: az fölvilágositás volt. Bocsánatot kérek, én ezt nem tudtam; mert én tavaly nem voltam itt, mert nem is voltam Magyarországban, hanem külföldön, egészségi okokból. (Fölkiáltások: Ez as ő baja! Több hang: Be azért tudhatná!) Beismerem, hogy én e fölvilágositásról nem tudtam, és hogy ez nem ment föl engem. (Ugy van jobb felöl) Azért, a mite pontra nézve mondottam: igen szívesen visszaveszem, és bocsánatot kérek, (Közhelyeslés) sohasem haboztam bevallani a hibát, mikor azt elkövettem. Igenis, ez ignorantia, mert azért, hogy tavaly nem voltain jelen, (Zaj.) ezen ignorantia nem menti föl azt, aki nyilvánosan fölszólal, (Atalános helyeslés.) miután annak tudnia kell, hogy miben van a dolog, annálfogva ismételve bocsánatot kérek. (Atalános helyeslés.) A minister ur oly értelmet adott szavainak, mintha én a minister urat vádolni akarnám akár lopással, akár mással. (Zaj.) Tisza Lajos: Én azt nem mondtam! Simonyi Ernő: Én már mondtam a múltkor, hogy ne méltóztassanak szavaimnak oly értelmet adni, mintha én akkor, a mikor a kormány eljárását roszalom, én a személyeket, Kerkapolyt, Szapáryt, vagy Tiszát, s ugy sorba, mint ott ülnek, vádolnám. Egyátalában nem. A ministeriumban történhetik a legroszabb dolog akkor is, mikor a ministerium legtisztább és legbecsületesebb ; de nekem mégis a ministert kell vádolni, s az ő dolga azután kikutatni, hogy kin van a hiba; de nekem a ministereket kell vádolnom, mert én nem mehetek oda kutatni. Ez tehát nem személyeskedés, és valahányszor itt ily észrevétel történik: mindig a ministeriumra, a ministeriumban elkövetett hibákra szól és nem a ministerre. Különben, a mit én mondottam: az nem akarja a mimsteriumot lopással vádolni, (Zaj a jobb oldalon. Fölkiáltások: Csak az kellene még!) hanem ez annyit akar mondani, hogy ott, ahol lopások történtek: a ministerium nem követett el mindent a tekintetben, hogy a legszigorúbb vizsgálat eszközöltessék. (FölMáltások : Be láthatja, hogy történt l) Ez miről én szólottam és szólok, és nem az, hogy a minister követ el lopást. Egyátalában nem jut eszembe föltételezni azt, hogy a magyar ministeri padokon ily emberek legyenek ; hanem igenis föltételezem azt, hogy nem teszik meg a kellő lépéseket, s ezáltal bátorítják az erkölcstelenséget. Ez azon eszmemenet, melyet én mindenkor követek, s ez azt teszi, hogy szigorú vizsgálatot nem követtek, büntetést nem szabtak a vétségekre s ezáltal okozzák aztán az erkölcsi romlottságot. (Zaj.) Ezt akartam megjegyezni. Pauler Tivadar igazságügymini ster : Tisztelt ház! Debreczen városának képviselője azt állította, hogy igen könnyű expediensünk lett volna, ha a jelenlévő és hivatalban lévő ministerek közül valaki a felelősséget a pénzügyminister helyett a jövőre nézve magára vállalná, és azt monda, hogy ezen eszköznek alkalmazása úgyszólván a parlamentalismusnak abc-jéhez tartozik. Én ugy hiszem, hogy ha a ministerium constituálva van, ha annak tagjai, kik még ben vannak a ministeriumban, habár csak rövid időre, az egyes tételekre nézve, tehát a dolog meritumára nézve felelnek: a felelősség, a dolog természeténél fogva egyátalában a kabinet főnökét illetik; a ministerium fejének, mint olyannak, kinek a ministeriumot ki kell egészítenie, hivatása annak idején a kabinet uj tagjával ezen tételeket elfogadtatni, és ezért külön ministernek kijelölése most nem szükséges; (Igaz! ugy van! jobb felől.) ez a kabinet főnökének állásából, az ő kabinet-alakitási hivatásából foly. (Élénk helyeslés jobb felől.) Az én fogalmaim szerint ez tartozik a parlamentalismus abc-jéhez; de nem hinném ezért szükségesnek, hogy akár egyik, akár másik oktatására, főképen a mostani takarékosság idejében külön tanszéket kellene állítani; (Atalános tartós élénk derültség.) de igen szükségesnek, sőt nagyon kívánatosnak tartanám, sok egyéb, de takarékossági szempontból is, hogy minél többen közülünk olvasnák Benthamnek a törvényhozási taktikáról irt munkáját. (Élénk helyeslés és tetszés jobb felől.) Csernátony Lajos: Tisztelt ház! Az igen tisztelt minister urnák egy uj elméletére vagyok kénytelen pár észrevételt tenni; ámbár el kell ismernem, hogy a tisztelt minister ur egész váratlanul és szokása ellenére egy elmésseget mondott, mely