Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-182

182. országos ülés deezember 16. 1873. 2 75 tozik; mert ha rósz valami, megváltoztatására kell törekedni, és ha parlamentalis utón akarjuk meg­változtatni : akkor egy kis párt létezése nem fog vigasztalást adni az országnak Helfy Ignácz: Majd megnövünk! Tisza Kálmán: A tisztelt képviselő ur­nák most kifejezett reménye olyan, a melyet tegnap nem fejezett ki. Gondolom, hogy az ő szempontjá­ból igazolását látta volna, vagy láthatta volna a ház, ha azt mondotta volna a képviselő ur, hogy igenis itt vagyunk mi, kis párt és mi megnövünk oly hirtelen, hogy addig mindazon sok veszély, a mitől ő fél, az országra be nem következik. Hogy az országnak ezen remény fölött volna-e joga örülni: az más kérdés. {Élénk derültség.) Különben nekem, tisztelt ház,—-hogy ezen közbe­szólás után fölvegyem beszédem fonalát, nekem, mondom.— az a meggyőződésem, hogy a parlamentalis­mus mellett egy országra nézve az megnyugtató nem lehet, hogy van egy kis párt, mely valamit hangoz­tat; mert természetesen én mindig alkotmányos utakon való eljárást érthetek csak, s meg vagyok róla győződve, hogy nem értenek mást azok sem, kik most minden alkalommal a loyalitásnak oly fé­nyes phrasisokban adnak kifejezést. {Egy hang a szélső bal felöl: Kik azok ?) Önök. (A szélső bal oldalra mutatva) azon az oldalon. (Derültség.) Abban, mon­dom, kis párt nem adhat vigasztalást; mert nincs remény arra, hogy keresztülvihesse nézeteit. Én tehát részemről ismétlem azt, hogy. mint ezt már egy más alkalommal is mondani szerencsém volt, ha valaki az ország veszélyét oly égetőnek, oly nagynak Játja, mint a minőnek most sokan lát­ják, ha azt hiszik, hogy az ország sorsára befolyást kell gyakorolni azért, hogy jobbra forduljon, és ha másfelől ezt alkotmányos utón kívánja elérni: akkor — hogy a helyzeten javíthasson — én azt hiszem, (Halljuk!) meg kell ragadnia azon módokat,melye­ket a parlamentalismus ad. Körmendy Sándor: Tessék átmenni a jobb oldalra! Tisza Kálmán : Tetszik a képviselő urnák átmenni ? Nekem nem! (Halljuk!) Különben, tisztelt ház! nekem egyátalában pártjaink helyzetéről, pártjaink kötelességeiről meg­vannak a magam nézetei, s csakis ezekkel kapcsolat­ban hoztam elő azon tegnap mondottakat. Azt, hogy helyzetünk nem valami pompás: mindnyájan tudjuk, mindnyájan érezzük. Többségben van az úgynevezett — már nem tudom, melyik ne­vet méltóztatnak inkább elfogadni — Deák-párt? vagy jobb oldal; (Fölkiáltások jobb felől: Akármelyiket!) de az sem tagadhatom, hogy most legalább ugy nyilvánul a helyzet, hogy kénytelenek vagyunk lassacskán arról győződni meg, hogy ha többségben van is azon párt: erélyes, állandó kormányt, nem igen bir teremteni. Én uraim határozottan kimondom és elismerem, hogy minden pártnak, a mely többséget képez, mindaddig joga van ahhoz ragaszkodni, hogy a parlamentben kebeléből alakuljon a kormány : mig képes saját kebeléből összetartó támogatás folytán egy erélyes, tömör kormányt alkotni. De arra nem ismerem el jogusultságát egy pártnak sem, hogy a mely perezben bekövetkezett az, hogy erre nem képes: mindennek daczára mégis monopolizálni akarja a hatalmat az által, hogy mindenkitől, midőn fői is hívja, hogy itt az idő arra, hogy mindnyájan kezet fogjunk, mindenkitől azt kívánja : igenis fogjunk kezet, alkossunk valamit; de csak ugy, hogy, a mit eddig rosznak mondottatok, mondjátok jónak és jöjjetek át hozzánk! Erre nincsen joga egyetlen egy pártnak sem. De másfelől, ha ezen nehéz helyzet beáll, azt tartom, hogy arra sincsen joga egyetlenegy pártnak sem, hogy túlságosan merev, a szavakhoz a lépésekhez, a mesgyékhez ragaszkodó politika ál­tal, más irányban tegye lehetetlenné egy erős, consoliöált kormány létrejöttét. (Igaz! bal felől.) Az én erős meggyőződésem, ha van egy több­ség, egy compact többség : tartsa meg a kormányt; mi majd igyekezni fogunk megbuktatni, ha néze­teinknek meg nem felel; ez esetben az országnak mindenesetre meglesz az, a mire szüksége van: egy erős kormánya. Ha nem képes arra: akkor nincs más mód, mint az egyeduralomról való lemondás és az elvek kölcsönös respectálása alapján lehetővé tétele annak, hogy az ország azt, a mire szüksége van: az erős kormányt megnyerje. (Élénk helyeslés bal felől.) Kimondom, hogy a melyik párt az ellen vét: azt fogja sújtani a felelősség azon szomorú esemé­nyekért, melyek hazánk fölött kezdenek tornyosulni és melyek, hogy előbb-utóbb be fognak következni ha rajta nem segítünk; — Isten engedje, hogy csalód­jam : •— nekem erős meggyőződésem Ez uraim! nézetem a helyzetről és mi­után már szóba jővén, a pártok teendőjéről elmond­tam nézetemet: most bevégzem beszédemet egysze­rűen azzal, hogy a pénzügyi bizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául részemről elfogadom, a bizalmi kérdést az appropriatio kérdésének idejére halasztván. (Élénk hosszas helyeslés bal felől.) Tisza Lajos közmunka- és köz­lekedési minister i Tisztelt ház! Nem voltam a házban, mikor — mint hallom — a közlekedési ministerium ellen egy igen éles vádnak, gyanúsításnak adatott itt kifejezés. Én itt ültem majd egy óráig, és hallgattam Simonyi képviselő ur beszédét, ki ezen vádat emelte; de mivel én nem szeretek egy predi­kácziót hatszor is végig hallgatni, (Derültség és tet­35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom