Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.

Ülésnapok - 1872-180

180. országos ülés deczember 13. 1873. 235 Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! A központi bizottság részéről sem járulhatok a mó­dosításhoz ; mert a bizottság abban a meggyőző­désben van, hogy ez által ha a visszatérítés köte­lezettsége a társulatokra rovatik, az roppantul meg­nehezíti a társulatok megalakítását, mit a központi bizottság el akart kerülni. Kérem tehát a házat, méltóztassék a központi bizottság szövegezését el­fogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra senki fölírva nem lévén, az átalános tárgyalást befejezettnek jelentem ki. A niódositvány, melyet Nagy György képviselő ur nyújtott be, azt tartalmazza, hogy a 8. §. végső sorai onnan kezdve : „mely visszatérítés azonban stb. végig hagyassanak ki. Méltóztassanak azok, kik a központi bizottság szövegezése szerint egészben meg­akarják tartani a 8. §-t, fölállani. (Megtörténik.) A többség megtartja az egész 8. §-t. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 9. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 10. §-t.) Várady Gábor ; Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy csak tollhiba lehet a 10. §. 5-ik sorá­ban az, hogy „melyeknek" helyett „melynek" áll. (Fölkiátások: Csak sajtóhiba.) Elnök: Ezen sajtóhiba kijavításával elfo­gadtatik. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a 11., 12., 13. és 14. §§-okat, melyek, a központi bi­zottság részéről észrevétel nem tétetvén, észrevétel •nélkül elfogadtatnak; azután olvassa a 15. §-t.) Simonyi Lajos br.: Én azt hiszem, tisztelt ház, ezen törvényjavaslatnak az a czélja, hogy oly vidékeken, hol eddig ily társulatok nem voltak, alakíttassanak ilyenek, s nézetem szerint ez igen helyes; mert aki hazánk viszonyait ismeri, ne­kem igazat fog adni abban, midőn kimondom, hogy hazánk helyzetében mindennemű előnyt kell adni mind arra nézve, hogy a társulatok megalakittas­sanak, mind arra nézve, hogy a már létező társu­latok meg ne ingattassanak ; de ha mi ezen tör­vényjavaslatot a maga teljességében, igy amint vaa, elfogadjuk, és nem gondoskodunk arról, hogy amár fönálló társulatok létele megingatva ne legyen ujabb intézkedések által: akkor okvetlenül szüksé­ges, hogy a fönállók helyzetére is figyelemmel le­gyünk; azaz, mint már volt szerencsém előbb mon­dani, midőn módositványomat benyújtani, figyelem­mel kell lenni azon társulatokra, melyek a belvizek szabályozása czéljából már eddigelé alakultak. En­nek következtében én nem azt óhajtottam volna, amit a 15. §. kimond, hogy ezen törvény intézke­dései alkalmaztatnak az 1830-ki törvény nyomán alakult társulatokra; hanem épen az ellenkezőt, t. i. azt, hogy az 1871: XXXTX-ik törvczikknek szabá­lyai alkalmaztassanak ezen törvényre, amennyiben az a belvizek szabályozásáról intézkedik. Méltóztassanak elhinni, hogy ezen törvény ho­zatala által, hogy ha nem intézkedünk a létező társulatok fönállásának biztosítása felől: számtalan bajt, ezer és ezer visszavonást, és igen sok pert fogunk előidézni; mert nálunk, tapasztalásból mon­dom — inkább megvan a hajlam arra nézve, hogy az illetők magukat a társulati kötelékből kivonják és ne fizessenek bármily kár jőjön is reájok, — s ezen eljárás a velünk született indolentiának tulaj­donítható, — mint arra, hogy alakítani akarnának társulatokat, ha mindjárt erre bizonyos nyerészke­dési vágy ösztönözhetné is. Ennek következtében én óhajtom, hogy leg­alább azt mondjuk ki, hogy miután ezen törvény csak az ujabban alakuló társulatokról szól : a már létező társulatokra nézve visszaható ereje ne le­gyen, s pedig nemcsak az alakulás, hanem a kár­pótlások, a történt fizetések visszatérítése stb. te­kintetében sem; inert vannak oly társulatok, me­lyek 10—20 év óta — sőt régibb idő óta fönál­lanak, — és ha mi azok helyzetét fölbolygatjuk, és az illetőket fölhatalmazzuk, hogy azon ürügy alatt, hogy ha belvizeink nem szabályoztatnak, visz­szafizetést követelhetnek a társulatoktól: akkor kimondom, ezen társulatoknak léte koczkáztatva lesz. Én tehát azt óhajtanám, hogy ezen §-ban mon­dassák ki az, hogy azon intézkedések, melyek a kártalanításra és a történt befizetések visszatéríté­sére vonatkoznak, maradjanak főn ugy, a mint azokat az 1871 : XXXIX. törvényczikk megállapí­totta. Ennek következtében a következő módosítást ajánlom: „Tétessék bele: hogy valamint a kártala­nítás és a történt befizetések visszatérítésére vo­nathoz'* részének kivételével." Azt hiszem, legczélszerübb lesz, ha fölolvasom az egész §-t. (Halljuk l) (Olvassa:) ,15. §. Ezen törvény intézkedései az alakulásra, valamint a kár­talanítás és a történt befizetések visszatérítésére vonatkozó részének kivételével kiterjesztetnek azon vízszabályozási társulatokra is, melyek ezen törvény életbeléptetése előtt belvizek levezetése czéljából is alakultak." Óhajtanám, hogy ez beletétessék, mert különben visszaható erőt tulajdonithatnának igen sokan ezen törvénynek, s az illetők fölhatalmaztathatnának arra, hogy a létező társulatokat megbolygassák azon ürügy alatt, hogy belvizeik nem szabályoztatván, mindazt, amit 10—20 éven át befizettek: visszakövetelnék, mi által a társulat megrongáltatnek, és számtalan pernek volna kitéve. Ajánlom ennélfogva módosit­ványomat. (Élénk helyeslés.) Beöthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa Simonyi Lajos módositványát.) 30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom