Képviselőházi napló, 1872. VIII. kötet • 1873. november 8–deczember 31.
Ülésnapok - 1872-180
234 180. országos ülés dcczember 13. 1873. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa Nagy György modositvanyát.) Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister: Nem lehetek egy nézetben az előttem szóló tisztelt képviselő úrral. Én ugy fogom föl a kérdést, hogy ha ily társulatok alakulnak: ezek mindig egy bizonyos nyereségre alakulnak, mert bizonyos esélyeknek tartoznak magukat kitenni; ők azt hiszik, hogy az elnyert haszon nagyobb lesz, mint a befektetett tőkének kamatai, s ha nem teljesedett be ezen remény, ha nem jól számítottak : akkor kell, hogy azon különbözetet, mely a remélt haszon és a valóságosan beállott haszon között van, mindenki egyformán viseli, azaz a veszteséget a műveletnél egyformán tartozik viselni, amennyiben nyert valaki ez által, hogy ugyanannyi visszatérüljön a társulatnak, miután mások semmit sem nyertek; de ha például az illetők sem nyertek annyit, mint a mennyit reménylettek, s talán annyit sem, hogy a befektetett tőkének kamatjait megkapták volna, de valamit nyertek mégis, hogy akkor azok, kik szintén beléptek a társulatba, azon remény fejében, hogy földjeiket mentesitik, de annál legkisebb haszon sem mutatkozik : mondom, hogy amazok még jobban járjanak, ezt nem tartanám helyesnek, sem méltányosnak' mert akkor jobb dolguk volna, mint a többieknek és az ily viszony megnehezítené a társulatok alakulását; mert annak az esélynek szívesen teszi Id magát akárki, hogy ha nem is lesz teljes haszna, de valamit mégis nyerjen, ezzel szemben reszkírozza a kapitálisát; de ha azon kilátása van, hogy a mellett, hogy kapitálisát reszkírozni keil, még a másiknak földjeiért többet is fizessen vissza, mint amennyit nyert: akkor sohasem fog társulat alakulni. Én tehát azt hiszem, hogy a szóban lévő indítvány az igazságos kulcscsal ellentétben van. (Helyeslés.) Gullner Gyula: Tisztelt ház! Tökéletesen igaza volna előttem szólott tisztelt minister urnák, ha a vízszabályozási társulatok alakulása oly értelemben hajtatnék végre, amily értelemben a minister ur szólott; de méltóztatnak tudni azt, hogy az 1871: XXXIX-ik törvényczikk szakaszaiban szó van, s e törvényjavaslatban is utalás történik e szakaszra, s ez nem zárja ki azt, hogy nem fordulhat elő oly eset, mikor valaki kénye-kedve szerint besodortatik egy vízszabályozási társulatba, mert mit mond az 1871: XXXIX-ik törvény, a melynek idevonatkozó szakaszait magáévá teszi a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, — ugyanazon belvizek által érdekelt terület birtokosai ülést tartanak és ott az érdeklettek többsége határozza el azt, vajon kivan e vízszabályozási társulatot alakítani vagy sem, s erre nézve megmondja a törvény, hogy történik az alakulás, s ha valamely része, valamely csoportja az érdekletteknek kisebbségben marad: a többség maga határozza el az alakulást s akkor hiába folyamodik föl a kisebbség, az alakulás megtörtént, s a költségek ép ugy kivettetnek a kissebbségre, mint a többségre, s ha valaki besodortatott a vízszabályozási társulatba: előáll azon eset, melyre rámutatott Nagy György barátom; tudnillik midőn befejeztetett a munkálat, kiderül, hogy annak, ki nem akart belemenni, igaza volt; mert csakugyan nem is mutatkozik semmi haszon. Már most kérdem a tisztelt házat, hogyha ily esetben, midőn valaki kisebbségben marad az alakulásnál, de a törvény beszorította azon társulatba : akkor mégis elveszítse a befizetett összegeket, holott kiderül, hogy semmi haszon nem volt, s járuljon azon munkálatok költségeinek födözéséhez, melyek az ő akarata ellen eszközöltettek mások hasznára? Helyes-e ez? Én nem találom helyesnek, nem találom igazságosnak. Tökéletesen áll az, mit a minister ur mondott, hogy a nyereségre alakított társulat. a mennyiben osztozik a nyereségben, méltányos, jogos és igazságos, hogy osztozzék az esetleges veszteségben is; de midőn őt a törvény egyenesen kényszerítheti oly társulatba lépésre, melyhez neki sem kedve, sem számításai alapján abban nyereségre kilátása nem volt: akkor oly szempont alá sorolni az ily társulatokat, mint milyen a nyereségre alakított társulatokra nézve áll, azt hiszem, sem nem igazságos, sem nem méltányos. Én tehát főkép ezen okoknál fogva igénytelen szavazatommal pártolom azon módositványt, melyet Nagy György tisztelt képviselőtársam benyújtott. (Helyeslések.) . Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister: Tisztelt házi Ne állítsuk élére a kérdést, mert ha annyira túlfeszítjük a követelményeket : valósággal mindennemű vízszabályozási társulatok alakítását lehetetlenné teszszük. Eddigelé e tekintetben semminemű törvény nem intézkedik, ezen törvényjavaslat azonban már egy kedvező lépés azon ezél felé, s kérdés, hogy vajon nem fogja-e már ez is nehezíteni a társulatok megalakítását; de a jogi érzet követelménye az, hogy legalább téríttessék vissza ily esetben az illetőnek, a mennyi hasznuk volt a többieknek. Az eddigi törvények szerint átalában semmi sem téríttetett vissza, s igy ez az első lépés azon czéi felé. Én nem akarom ezzel az elmondottak helyességét és némi tekintetben jogosultságát kétségbevonni; azonban azt gondolom, tul fogunk vetni a zsinóron az által, hogy átalában lehetetlenné fogjuk tenni ezen társulatok megalakítását. Én azt hiszem, ez egy lépés jog és igazság felé, amennyi ezen törvényben foglaltatik, fogadjuk el azt s ne feszitsük tul a követelményeket. (Helyeslés jobb felől.)
