Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

68 146, országos ülés június 11. 1873. könyvünkbe igtatjuk, jeléül annak, hogy csak akkor ismerünk el valamit alkotmányos törvénynek, ha az országgyűlési tárgyalásainkon keresztülment. Annak okát pedig, miért veszszük föl ezeket éppen •ebben a formában és alakban a törvénybe : a képviselő ur maga is fogja tudni, és igy ezen kényes kérdés további fejtegetését tőlem kívánni ő nem fogja. Azt állította még Miletics képviselő ur, hogy daczára azon biztosításoknak, melyek a határőrvidéki katonatisztek részére tétettek, százával szélesztettek el az osztrák-magyar monarchia részébe. Nem tudom, mire czéloz a képviselő ur ezen szemrehányásával ? Bátor vagyok azonban figyelmeztetni, hogy a Határőrvidéken kétféle katonatisztek voltak. Olyanok, kik valósággal katonai, azaz hadiszolgálatot teljesítettek, akik a határőrvidéki ezredekben mint hadiszolgálatot teljesítő katonatisztek alkalmaztattak ; azután az ügynevezett közigazgatási katonatisztek, kik nem hadiszolgálatot teljesítettek, hanem administratióval foglalkoztak. Alkalmasint az első rendbeliekre vonatkozik Miletics ur ellenvetése és kifogása. Az azonban magában leli magyarázatát, hogy midőn a határőri ezredek, mint olyanok, föloszlattattak, ezen katonatiszteket valahol alkalmazni kellett; a határőri ezredekben őket többé alkalmazni nem lehetett azért, mert ezek föloszlattalak. A képviselő ur ezen ellenvetése tehát magától elesik. Ami a másik rendbeli tiszteket illeti, ugy tudom, hogy ezek, amennyiben, megfelelvén a kellékeknek, alkalmazhatók voltak: mindnyájan ott vannak, helyzetükről gondoskodva s jövőjök biztosítva van. Kifogása van Miletics képviselő urnák még a házközösségről szóló tőrvény ellen is, állítván, hogy az nem felel meg a Határőrvidék szellemének s az ottani kellékeknek. Bocsánatot kérek, ha ismét hivatkozom arra, amit előbb mondottam, hogy most tulaj donképen nem teszünk egyebet, mint registráljuk a jelenlegi állapotot. Mit lehetett nekünk a kérdésben levő ügyben tenni ? A házközösségről szóló törvény 1871-ben hozatott, s ez most ott a törvényes állapot. Mi nem tehetünk egyebet, mint hogy fölvegyük ezen törvényes állapotot törvényeink közzé, s azt mondjuk: addig, míg erre nézve a törvényhozás utján változás nem történik, ezen állapot áll fön. Ha Miletics képviselő ur kívánságát követnők : a kormánynak törvényjavaslatot kellene a ház elé terjeszteni, amely a házközösségéről szóló fönnálló törvényt módosítaná. Igen, de mindaddig, jüig azon törvényjavaslat a ház elé nem terjesztetik, illetőleg míg törvénynyé nem válik: mégis csak fon kellene állania a jelenleginek, mert azon részeket minden törvény nélkül hagyni nem lehet. (Helyeslés.) Ha vannak kifogások a jelen törvényellen, — aminthogy, ugy hiszem, vannak, — akkor lesz helye azokról szólani, amikor a Határőrvidék képviselői itt lesznek ; akkor módjokban lesz nekik, vagy módjában lesz a kormánynak a házközösségről szóló törvényre nézve a kellő módosításokat a ház elé terjeszteni, és az illető képviselők jelenlétében és hozzájárulásával a szükséges módosításokat megtenni. Ma egyebet nem tehetünk, minthogy kimondjuk azt, hogy a jelen állapot törvényesíttetik mindaddig, míg az törvényes utón mással föl nem cseréltetik. Most már tán csak az marad hátra, amit Tisza Kálmán t. képviselő ur tőlem követelt, t. i. biztosítást az iránt, hogy a visszacsatolt Határőrvidék kormányzati és törvénykezési tekintetben teljesen egyenlőnek fog tekintetni az ország többi részével. Erre részemről igen könnyű a feleletet megadni. A benyújtott törvényjavaslatoknak tulajdonképen három czéljok van. Először törvényesíteni a jelenleg létező állapotot, mindaddig, míg az megváltoztatnék ; másodszor : a visszacsatolt részek területi fölosztásáról gondoskodni; harmadszor : biztosítani és megnyugtatni ama vidékek lakóit az iránt, hogy mindazon kedvezmények, mindazon előnyök, melyek igértettek és megadattak, ezentúl is változatlanul fönmaradnak; és amint Tisza Kálmán képviselő ur kimondotta, ugy hiszem, alig akad a házban képviselő, aki mindazon magánjogi, tulajdoni vagy más kedvezményeket és jogi igényeket, amelyek a tárgyalás alatt levő rendeletekben egyik vagy másik személynek vagy községnek biztositvák : akár most, akár jövőben módosítani kívánná. (Helyeslés. Felkiáltások : Ugy van!) Én azt hiszem egyhangú a ház véleménye az iránt, hogy mindezeket nemcsak készséggel elfogadja, hanem arra a törvényesség bélyegét ráütni kész. (Atalános helyeslés.) Ami a többi törvényjavaslatot, a közigazgatásiakat és igazságszolgáltatásiakat illeti, ezekre nézve a polgárosított Határőrvidék, a mennyire Magyarországhoz tartozik, és a mennyiben a magyar országgyűlés rendelkezik fölötte, teljesen és tökéletesen egyforma lesz az ország többi részével. És ugy hiszem azon tekintetben is számithat a kormány a t. ház tapintatára és ildomosságára, hogy mindazon változtatások, amelyek majd szükségesekké válnak, a kellő óvatossággal és a meglevő körülmények, fönálló viszonyok és érdekek kímélésével történjenek. (Helyeslés.) Ennélfogva bátor vagyok a t. háznak ajánlani a törvényjavaslatok elfogadását. (Atalános helyeslés.) Elnök l E szerint az atalános tárgyalás be lévén fejezve, következik a szavazás. A kérdés ez : Elfogadja-e a t. ház a bánsági Határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe igtatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? Fölhívom azo-