Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-146

146. országos ülés június 11. 1873. 69 kat, kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) Elfogadtatott és ezzel Cozma Párthén képviselő ur határozati javaslata elesett. Következik a részletes tárgyalás. W

ächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1-ső §-t. melyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa továbbá a 2-ik §-t.) Matolay Etele: T. ház! A törvényjavaslat 2-ik szakasza által némely, már többször megemlített felső és legfelsőbb helyről kibocsátott rendelet törvényerőre emeltetni és beczikkelyeztetni czéloztatik. Habár nem tartom alkotmányosság szempontjából minden kifogáson fölül állónak ez eljárást, és habár másrészről inkább szerettem volna — mint ez megemlítve is volt, — mindazt, ami e rendeletekben jő, czélszerü és maradandó, magába a törvény szövegébe bevenni: megengedem, hogy a rendeletek átvételét a körülmények tehetik szükségessé, az utóbbit pedig praecedensek által lehet igazolni; azt azonban még sem tudom elképzelni, mivel igazolható az. hogy ilyen Magyarország tudta és beleegyezése nélkül kibocsátott rendeleteket alkotmányos ministerek törvénynek neveznek, és ellenjegyzésükkel ellátják; valamint azt sem hiszem, hogy bárki is képes lenne praecedensekkel kimutatni azt, hogy ily rendelet, mint törvény, ezen czim alatt valaha beczikkelyeztetett volna. Én tehát bátor vagyok e szakaszhoz egy módositványt ajánlani, mely igen egyszerűen elháritná az általam jelzett aggályt. Ezen módositvány a következő : „a második §. bevezetésének 4-ik sorában a következő négy szó „ily czim alatt törvény" kihagyandó, ennélfogva a szerkezet a következő maradna : „Az 1. §-ban emiitett határőrvidéki részek számára ő felsége által kibocsátott s ezen részekben jelenleg is érvényben levő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen: a) az 1871. jun. 8-kán a határőrvidéki városi és falusi községek ... a többi marad. Szilágyi Dezső előadó; T. ház! Távol vagyok attól, hogy az előttem szólott t. képviselő ur indítványának nagy jelentőséget tulajdonítsak. Akár benne maradnak az emiitett szavak, akár nem, nézetem szerint ez a törvényen nem változtat semmit, Hanem engedje meg a t. ház, hogy megmondhassam, miért vélte a központi bizottság, hogy az a szerkezet a legmegfelelőbb és a leghelyesebb, amely fölolvastatott és amelyet a t. képviselő ur javitni akar. A 2. §-ban előforduló legfelsőbb intézkedések mindegyikének czime van, és midőn valamely legfelsőbb intézkedés érvényben hagyatik, első kötelessége a törvényhozásnak világosan és szabatosan megjelölni, melyik intézkedés az, mely érvényben hagyatik. Ezen világos és határozott megjelölés pedig csak ugy eszközölhető, ha a legfelsőbb intézkedések azon czimmel vannak idézve, azon néven vannak megjelölve, mely alatt azok kibocsáttattak. Ha már azon legfelsőbb intézkedésnek neve az volt, hogy törvény a Határőrvidék számára: nem látom át, hogy abból mily veszély származhatnék a magyar közjogi terminológiára, ha a törvény a legfelsőbb intézkedést a maga nevén nevezi meg. Ez úgyis csak a Határőrvidék számára és azon időben kibocsátott törvény, amidőn a határőrvidék még absolut hatalommal kormányoztatott és ez a törvény szövegébe csak ugy jön be, mint azon legfelsőbb intézkedés neve: már pedig a szabatosság megkívánja, hogy az intézkedés saját nevén neveztessék. Különben — ismétlem — nem helyezek reá nagy súlyt, de mégis a központi bizottság által benyújtott szövegezést ajánlom elfogadásra. (Helyeslés jobb felől.) Miletics Szvetozár s Van szerencsém benyújtani a következő módositványt. (Olvassa.) A 298. resp. 327. sz. alatti törvényjavaslatra vonatkozó módositvány. A 2-ik §-nak b) alatti bekezdése kihagyandó, mi által c) bekezdet b)-iiek veendő s következik: „A népközoktatásra nézve az 1868. évi a népiskolai közoktatás tárgyáról szóló XXXVHI. tczikk a magyar Határőrvidékre kiterjesztetik azon hozzáadással, hogy a jogok és törvények továbbra is fönntartatnak, melyek erejével a határőrvidéki iskoláknak a fönnálló 1871. évi június 8-án kelt szabályrendelettel a törvényes, szerződési alap és alapítványi s állami segély nyujtatik, a tanítóknak pedig, tekintettel azok hivatalnoki állására, fizetősök, nyugdijuk, valamint özvegyeik ellátása s árváikról való gondoskodás biztosíttatik. (N. VI. §. I, II., IV.") Már más alkalommal is voltam bátor a közoktatási minister ur figyelmét a határőrvidék közoktatási ügyeire fordítani. Kijelentettem már akkor is, hogy a határőrvidéki iskolai rendszabály a confessionális iskolákra nézve veszélyes, és pedig, mert a 3-ik §. azt mondja, hogy minden népiskola, melynek alapítási vagy föntartási költségeit a határőrvidéki községek viselik, nyilvános intézet és az öszszes ifjúság által látogattatni fog. Ezen szakasz szerint mindazon városi iskolák a Határőrvidéken, melyek egészben vagy részben politikai községek által tartatnak fon és segélyeztetnek: nyilvánosaknak vagyis községieknek nyilvánittattak. Egy ízben már fölemlítettem, honnan származik az , hogy a felekezeti iskolák egészben vagy részben politikai községek által tartatnak főn; De daczára annak, hogy a Határőrvidéken az 1871-ki szabályrendeletek szerint az iskolák a politikai községek által tartatnak fön, azok mégis felekezetiek voltak, a mai napon pedig felekezetnélkülieknek declaráltatnak. Ez a magyar népiskolai törvény szerint és pedig a 12. §. szerint nem áll. Ugyanis a 12. §. de főképen a 11. §. azt mondja, hogy azon