Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-146
146. országos ülés juiüns 11. 1873. 5? Elnök: Kivan a t. ház az indítvány fölött azonnal intézkedni? A tisztelt képviselő ur azt kéri, hogy az általa beadott határozati javaslat a szombati ülés napirendjére tűzessék ki. (Halljuk a határozati javaslatot \) Nem ma adatott be a határozati javaslat, hanem a múlt alkalommal, ezúttal a képviselő ur annak napirendre tüzesét kéri. Zsedényi Ede: Azt hiszem, tisztelt ház, hogy a napirend már meg van állapítva. Előbb az escompte-bankot, azután a buclgetet fogjuk tárgyalni. Ha a budget le lesz tárgyalva: akkor fogjuk elhatározni, mikor vétessék föl Simonyi képviselő ur határozati javaslata. Irányi Dániel: A mit Simonyi kér, véleményem szerint, csak abból áll, engedje meg a ház, hogy ezen határozati javaslatot ő szombaton kifejthesse, s akkor fogja a tisztelt ház eldönteni, mikor kívánja azt érdemileg tárgyalni. Ezt pedig, ugy hiszem, mind azon viszonyok fontossága, mind a tárgy érdekessége nemcsak megengedi, hanem követeli is. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Mint ebből méltóztatnak érteni, a benyújtott határozati javaslatnak csupán fölvételéről van szó, mi a házszabályok értelmében azt involválja, hogy az indítványozó indítványát kifejthesse. A képviselő ur ezt sürgeti. Méltóztatnak megnyugodni abban, hogy a fölvétel szombaton a kérvények letárgyalása után megtörténhessék? (Igen!) Tehát szombatra a kérvények után Simonyi képviselő ur határozati javaslatának fölvétele tűzetik ki. A kérvényi bizottság kíván jelentést tenni. Steiger Gyula a kérvényi bizottság előadója: Vau szerencsém a kérvényi bizottság nevében bemutatni az általa letárgyalt kérvények XXI. sorjegyzékét, kérvén annak kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Még egy jelentése van a kérvényi bizottságnak. Molnár Antal a kérvényi bizottság előadója: Van szerencsém a kérvényi bizottság részéről az általa letárgyalt kérvények XXII. sorjegyzékét azon kéréssel benyújtani, hogy az kinyomatván és szétosztatván, szombatra napirendre tűzessék. Elnök: A kérvények két sorjegyzéke szombatra tűzetik ki napirendre. A központi bizottságnak van jelentése. Molnár Antal a központi bizottság előadója: Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság nevében van szerencsém a központi bizottság jelentését előterjesztem a pesti vakok intézetének országositása tárgyában előterjesztett törvényjavaslatra nézve. Méltóztassék e jelentés kinyomatását elrendelni, és e tárgyat — ha beleegyezni méltóztatnak — talán a szombati ülés napirendjére tűzni ki. (Helyeslés.) Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni, és ha a tisztelt ház jónak látja, ez is a szombati ülésben fog fölvétetni. Következik a napirend: a határőrvidék polgárosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Kívánja a tisztelt ház fölolvastatni a törvényjavaslatot egész terjedelmében, vagy pedig fölolvasottnak veszi? (Fölkiáltások: Fölolvasottnak vessszük 1 .) Tehát fölolvasottnak vétetik. W ächter Frigyes jegyző (olvas.-a a czimet.) Szilágyi Dezső előadó: Tisztelt ház! (Halljuk \) E törvényjavaslatok, melyek a mai napon e házban tárgyalás alá fognak kerülni, teljesedését képezik annak, mit országos törvényeink századok óta hirdetnek, mit királyaink annyiszor ígértek, és mire nézve ő felsége a király ígéretét most teljesítette: a Határőrvidék teljes föloszlatását. Történetünk és törvénykönyvünk tanúsítja, hogy a milyen régi a Határőrvidék szervezete az ország szélein, ép olyan régi az országnak azon kívánsága, hogy ezen részek lakói, polgári állapotukba, alkotmányos jogaikba helyeztessenek vissza. 1754-ben a „Gránicz-Eechte" legelőször mondta ki azt, mi a Határőrvidéken már rég érvényben volt, hogy az összes földtulajdon ezen végvidéki részeken a fejedelemé, és hogy azok, kik ott letelepülve vannak, mint a fejedelem katonai hűbéresei csak a földnek haszonélvezetét bírják, és ezért kötelesek a fejedelemnek, mint legfőbb hadúrnak, katonai szolgálatokat teljesíteni. Azóta rendszabály rendszabály után jött, míg végre 1807-ben Károly főherczeg megalkotta az első alaptörvényt a Határőrvidék számára és ezen első alaptörvény a katonai szervezetnek a polgári és magán élet minden nyilatkozatait, az egyént ugy, mint a tulajdont föltétlenül alárendelte. Tehát épen azon időpontban, midőn a török világ veszélye régen elmúlt, midőn mindazon viszonyok, melyek közt a Határőrvidék keletkezett, rég elenyésztek, midőn a nagy franczia forradalom folytán Európaszerte bomolni kezdtek a hűbéri viszonyok maradványai: akkor az ország határain fölépült egy oly absolut katonai szervezetű állapot, mely már akkor merev elzárkozottságban tartott majdnem 600 • mértföldnyi térséget és már akkor majdnem 800.000 lelket. Kétségtelen az, hogy a határőr szerencsésnek érezte magát ezen állapotban, szemben a robottal, szemben a dézsmával, szemben a szomszédban ionállott uri hatósággal. Szabadnak érezte magát ezen vas korlátok között is; de azóta az ország többi részében nagy reformokkal, nagy újításokkal vajúdtak az idők, a Határőrvidéken kivül egész uj világ 8*
