Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-161
161. országos ülés Julius 1. 1873. o9íí (Élénk helyeslés.) Sokkal czélszerübbnek vélem én égy fél, vagy egy évig várni és oly rendezést hozni létre, mely minden igényeknek megfelel, mint azt elhamarkodni, mivel állítólag' megszűntek a provinciális törekvések. Én tehát azt hiszem, t. ház, hogy e tekintetben nem mulasztottam semmit. Egy évről készen vannak az adatok, a másodikról még nem lehetnek : hanem készen lesznek jövő januáriusbaii vagy februáriusban, és a t. háznak bölcseségétől fog függni, vajon akarja-e a nagy munkát a többi reform-munkálat félbeszakításával foganatba venni; vagy pedig bevárni az időt, midőn a politikai és financiális fölosztással egyidejűleg lehet ez iránt intézkedni. .(Élénk helyeslés.) Ami az ügyészségekre nézve mondva volt, hogy azok administrativ teendőkkel terheltetnek, melyek inkább a bírósághoz tartoznak. .erre nézve mások más véleményben vannak. Tegnap hallottam egy tekintélyes bírótól, hogy a pénzkezelést el kellene venni a bíróságoktól. Az ügyészség az állam administrativ orgánuma, ami tehát ez irányban az administrátiő körébe tartozik, az véleményéül szerint az ügyészségekhez tartozik : s így azon pénzkezelés, mely habár terhes, mégis inkább administrativ. mint bírósági természetű. Mondatott itt a többek közt. hogy a bíróságok részrehajlólag járnak el, hogy azok politikai czélokra használtatnak föl, (Igaz ! a szélső bal oldalon.) és különösen oly eset hozatott föl, mely a legutóbbi időből az ungvári törvényszék eljárására vonatkozik. Törvényeink igen határozottan nyilatkoznak a fegyelmi eljárásról, aki magát sértve érzi, annak módjában van nem nálam az igazságügyniinisternél, — vagy bárki legyen az, — hanem az illető bíróságnál orvoslást keresni. (Ugy van! jobb felől. Zajos ellenmondás hal felől.) Midőn a t. ház a fegyelmi hatóságot a minister kezéből kivette, midőn ; :',t a biróságokra ruházta: ezt azért tette, hogy ép a politikai befolyás alól fölmentse az igazságszolgáltatást. Van és volt reá példa, hogy panasz tétetett, és annak rendje szerint történt a fegyelmi eljárás ; fájdalom elég fegyelmi és bűnvádi eljárás van folyamatban. A mi azon esetet illeti, mely fölhozatott, nagyon világos, hogy ha egyoldalú panasz adatik be az egész törvényszék ellen, hogy az igazságügyminister nyomban nem rendelkezhetik ; azon elv „Audiatur et altéra pars", ugy hiszem ép ugy egyesekre, mint biróságokra is áll ; (Ugy vem ! jobb felől.) egyoldalú föladásra tüstént intézkedni, tüstént delegálni : az én fölfogásom szerint igazságtalan és czélszerütlen lenne. (Helyeslés jobb felől.) Ami az érintett esetet illeti, melyről van tudomásom, mert .az illető nemcsak hivatalosan az igazságügyministeriumhoz, hanem személyesen is liozzám fordult levélben, s van szerencsém őt közelebbről is ismerni, —- megtettem mindent, amit meg kellett tenni: kihallgattam a törvényszéket és az ügyészt. De hogy annak folyamodására, ki a törvényszék által bünperbe idéztetett, ki a törvényszék előtt mint vádlott áll : tüstént más törvényszéket delegálni nem lehet, azt méltóztatnak belátni. (Helyeslés.) Hiszen akkor minden vádlott delegátiót fog kérni. (Igaz! jobb felől.) és azt fogja állitani, hogy a biró ő vele szemben érdekelt. (Élénk helyeslés jobb felöl) A delegátio oly intézkedés, mely némely esetekben szükséges ugyan, de melylyel. nézetem szerint, az igazságügyministernek nagyon óvatosan kell eljárnia. (Helyeslés.) Ha azon elvet, melynél fogva mindenki csak saját birája előtt tartozik törvényt állani, nem akarjuk illusioriussá tenni és sarkaiból kiforgatni : akkor a delegátióval ugy kell elbánni, hogy az a törvény szigorú magyarázatával alkalmaztassák. Ha a vádlott panaszára elegendőnek tartatik minden esetben, hogy más biróság jelöltessék ki : akkor a minister kezében kijelölni a bíróságot, akkor hiába biztosítja a törvény a polgároknak azt. hogy csak saját birájok elé fognak állíttatni ; mert a minister bármikor alkalmazásba veheti a delegátiót. Ez praeeedens volna máskoiTa.^e/^esfe.^ Akárki legyen az igazságügyminister: nemcsak a jelenre, de a jövőre is kell tekintettel lennie, és ennélfogva oly praecedenseket fölállítania, melyek most talán kedvezők neki. de ellene is fordulhatnak: nem szabad. A delegátió esetét tehát szigorúan kell értelmezni; és ha az elitélt bűntettes, miután elitéivé van, azt mondja, hogy a biróság érdekelve van: nagy óvatossággal kell eljárni, és csak igen kivételes esetekben szabad más bíróságot delegálni. (Helyeslés jobb felől.) Ami az 184o-iki büntetőjogi javaslatot illeti, melyről a t. képviselő ur szólott, amennyiben én tudom, folytak ez iránt tárgyalások. Mindjárt 1867-ben az akkori igazságügyminister egy külön bizottságot küldött ki, melynek föladata volt a büntető törvénykönyvet és eljárást revisió alá venni, azaz megtenni benne azon módosításokat, melyeket a szükség és az idő megérlelt ; mert nem szabad • elfelednünk, hogy ezen büntetőjog akkor készült, midőn Magyarországon felelős kormány még nem volt. A helytartótanácsról, a kanczelláriáról és egyéb már megszűnt intézményekről történtek ott említések. A revisió megtörtént. Magam is részt vettem ezen munkában az akkori igazságügyi minister bizalmából, és a javaslatnak egy-két uj fejezetét én szerkesztettem. Tehát a revisió megtörtént; hogy miért nem terjesztetett a javaslat a ház elé : arról biztos tudomásom nincs, de azt hiszem, hogy némely elvi eltérések okoztákazt. Az 1843-iki büntetőtörvényjavaslat disze a magyar törvényhozás munkálkodásának. Több kérdés fejtetett meg ott, és habár korántsem eredetileg, mert aki összehasonlítja annak tartalmát a badeni és braunschweigi törvénykönyvekkel : igenis meg fogja találni annak nyomait,
