Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-160
374 160. országos ülés június 30. 1873. erélyesebb, csatlakozzék teljes mérvben azon programúihoz, melyet tegnapelőttPest belváros t. képviselőj e adott,mely esetben csekély támogatásomra is számithat. Ezeken kivül már csak pár szót akarok mondani. Lukácsy Béla képviselőtársam helyeselte a minister ur eljárását. Én ezt az ő egyéni szempontjából véve kielégítőnek és dicséretesnek tartom és örülök azon szabadelvüségének, mely szerint az állam jogát, az állam törvényeit oly magasra tartja, hogy a rosszalás kifejezését helyesli ott. hol ezen törvények megsértetnek. De a képviselő ur a többi közt azt is monda beszédében, hogy a mai időben a katholika egyház féríiainak igen nehéz a helyzetük s már alig is mernek megfordulni nyilvános helyen; mert a közvélemény mindenütt gunynyal fogadja őket. Nem akarom ezen állítását tagadni, mert való. (Atalános zaj.) De még tovább megyek és hozzá teszem, hogy ma az egyházi férfiak hibái miatt már a világi katholikus is sok gúnynak van kitéve; de ezt nem a vallás, csakis intézőinek hibái okozzák, mi önként következik, ha meggondoljuk, hogy addig, mig az egyház a fölvilágosodás, szellemi haladás, a polgárosodás zászlóvivője volt, századokon át köztiszteletnek tárgya volt; — ha tehát a mai időben annak ellenkezőjét tapasztalja: ugy ebben az állam nem segíthet, de az oknak fölismerése után az ok megszüntetheti az okozatot is. — Ezekkel szemben a képviselő ur arra figyelmeztetett, hogy veszedelmes az államnak az egyházzal összeütközésbe jőnie,— de elfeledte hozzá tenni, hogy a veszély kölcsönös és nagy kérdés, kire nagyobb? de soha se hinném el a magyar katholika egyház fiairól azt, hogy egyes dogmák végett, ha lehetne is: hazájokra veszélyt idéznének. — Ha áll a tisztelendő ur előbbi állítása : akkor bocsásson meg a tisztelt képviselő ur, ha kijelentem, hogy az állam oly hatalomtól meg nem ijed, melynek képviselői annyira népszerűtlenekké tették magukat a közvéleménynél, hogy már nyilvános helyen állami födözet nélkül megjelenni sem mernek. — Nem is szeretném ha ezen ügyek elintézésénél a félelem lenne irányadó; — mert ez mindig rósz tanácsadó szokott lenni, — itt a kölcsönös egyetértés-, a kölcsönös érdek és engedékenységnek kell irányadóknak lenniök. — Az állam és egyház százados viszonya annyira összefűzte az érdekeket, hogy azokat egy csapással ketté vágni nem lehet; azokat eszélyeseu kell megoldani, j ezen két intézménynek még igen sokáig kell fönállania. Nekünk jutott a föladat, rnodus vivendit találni azon viszályok okozta vészek elhárítására, melyek ma egész Európában dúlnak, hogy az a lehető legkisebb károsítás nélkül vonuljon el. Valamint az államnak tekintettel kell lennie arra, hogy ezen intézményre még sok ideig lesz szüksége; ugy másrészről az egyháznak is tekintettel kell lennie arra, hogy az államhatalom néki is árthat. — és hogy a vallás kitűzött üdvös czélját csak az államban érheti el. — A mai időben nem állhat az többé az állani fölött, nem is mellette ; de igenis bent az állam keretén belől, itt van kijelölve üdvös hivatása, itt a helye az emberiség javára kifejtendő tevékenységének. — Nem szenvedély, •— csak józan megfontolás által érhető el a közösen óhajtott czél. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Igen sajnálom, hogy az imént mondott beszédre nem reflectálhatok, mert őszintén megvallom, hogy egyetlenegy összefüggő tételt sem hallottam belőle; oly kevés figyelemmel kisérte azt a ház; és nem tudom miért, de az elnök ur nagyon zsugori volt a csengetésekkel. A képviselő ur a legfontosabb dolgokat mondhatta el, melyekre tán szükség lett volna refiectálnom ; de ha nem reflectálhatok az onnan van, mert valóban egyetlen összefüggő tételét sem értettem. Ami az előttem szólott képviselő urakat illeti, kétségkívül a legfontosabb Pest belvárosa tisztelt képviselőjének tegnapelőtti nyilatkozata, valamint a minister uré is, mely mint a kormány nézetének kifejezése: igen természetesen mindig kiváló fontossággal bír. Pest belvárosának képviselője Deák Ferencz ur igen sok szép eszmét mondott; hanem méltóztassanak megengedni, mind ezen eszmékben ő a maga részéről nem mondott semmi ujat. Én már mindezeket magam is hallottam vagy olvastam tőle, és csak azt sajnálom, hogy ezen szép eszméket hallván és vallván, a most Magyarországban döntő befolyással biró pártjánál ismét ő bírván döntő befolyással, ezen eszméknek egyetlenegyikét sem létesítette 7 év óta ; (Bal felől: Ugy van \) hogy mikor szándékozik azokat létesíteni, vagy tulaj donképen létesíttetni: azt én természetesen belátni nem vagyok képes. Ami tegnapelőtti beszédének közvetlen eredménye volt, vagy lenni látszatott: az az volt, hogy a vitát azon térről elterelte, amelyre tulaj donképen tartozik. Beszélt vallásszabadságról, az alapok és alapítványokról, a polgári házasságról, az autonómiáról, a plaeetum jogról, de ez mind nincs most tárgyalás alatt. Nézetem szerint a kérdés az, ha vajon a ház helyesli-e, megelégszik-e a minister urnák a fönforgó kérdésben múltkor tett nyilatkozatával, vagy nem? Ez azon tárgy, melyhez én részemről ragaszkodom s melyhez hozzászólni kívánok, és ha érintek egyetmást, ezt igen röviden fogom tenni. Átalában véve, ha vajon a katholika egyház vagy egyes katholikusok, legyenek azok püspökök, vagy polgári állású egyének : hiszik - e a csalhatatlansági dogmát, vagy nem ? vagy hiszik-e azt a pápáról, minden püspökről, vagy a hierarchia egész során keresztül le az orgonistáig ? ezzel én részemről nem törődöm. Ennek fontosságot nem
