Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-160
160. országos ülés június 30. 1873. 373 kivánt ezél érdekében épen annyira megfontolandó a választás. Harmadik tárgy, mely ma merült föl, Huszár Imre képviselő ur módositása. Ezt ismét örömmel fogadom el, s mintegy természetesnek találom, (Helyeslés bal felöl.) mivel meggyőződésem az, miután a ház oly osztatlan tetszéssel fogadta Deák Ferencz t. képviselő urnák tegnap elmondott programját: ugy hiszem, hogy azon küldöttségnek más irányelvet nem is lehet adni. (Helyeslés bal felől.) Miután az igen t. minister ur ezen programm után nem nyilatkozott: igen természetesnek találom azt, hogy ezen nyilatkozathoz hozzájárul s azt egész terjedelmében elfogadja. (Trefort Ágost minister igenlöleg int.) Ennek következtében, ugy hiszem, elesik azon javaslatnak szüksége, melyet Lükő Géza képviselő ur nyújtott be. (Ellenmondás bal felől.) Ezen javaslat két részből áll. Első része helyteleníti , roszalja a minister urnák eljárását a múltra nézve. Ami ezen részét illeti, ezt nem fogadhatom el azért: mivel a parlamentalis roszalás ily alakban kifejezve minden esetre maga után vonná azt, hogy a minister visszalépni legyen kénytelen. Trefort Ágost közbeszól: Igen szivesenl) Én ezt részemről el nem fogadhatom; nem fogadhatom el pedig azért, mert igen tisztelem minister urnák személyét; nem fogadhatom el, mivel reménylem. hogy hozzájárul a tegnapelőtti programmhoz, és igy azt keresztül is viszi. Azért szólaltam föl azonban, miszerint kijelentsem, hogy midőn Lükő képviselő urnák javaslatát el fogadom : az én szavazatom, valamint azoké, kik ez oldalról a tárgyalást kívánják, ne tűnjék föl akként, mintha a minister urnák eljárását a múltra nézve is helyeseinők. A helyeslés és a parlamenti roszalás közt van még egy középút is. Nem helyeselhetem a minister ur eljárását a következő okoknál fogva; mert az infallibilitási dogmát, a syllabusnak és más canoni határozatoknak kihirdetését a minister ur vagy veszedelmesnek tartja az államra nézve, vagy nem. Ha nem tartja veszedelmesnek : akkor azt kívántam volna, hogy lett volna benne azon önmegtagadás, azon bátorság, hogy ezek számára a tetszvényt kieszközölte volna ; ha azonban veszélyesnek tartotta az államra nézve : akkor, azt hiszem, mást aligha tehetett volna helyesen, minthogy kihirdetését lehetetlenítse. Erre nézve vagy van törvény, melyre a baloldal részéről hivatkozás történt, vagy nincs. Ha van: akkor ezen törvény lett volna alkalmazandó; ha azonban nincsen: akkor azt hiszem, a tisztelt minister urnák kötelessége lett volna gyorsan, rögtön oly törvényjavaslatot adni a ház asztalára, hogy az általa beismert veszély elhárittassék, ez esetben addig is, mig e törvény nieghozatik a házban, s az kihirdethető lenne, közigazgatási utón intézkedjék az iránt, hogy az, ami az országra nézve veszedelmes, lehetetlenné tétessék. Ha pedig a minister ur elismerte, hogy ez az államra nézve veszélyes ; de erre törvény nincsen és törvényjavaslatot benyújtani vagy közigazgatási utón intézkedni nem akart: akkor azt hiszem, sokkal helyesebben cselekedett volna a tisztelt minister ur, ha e tárgyban nem nyilatkozik és roszalását nem fejezi ki; mert én semmit sem tartok veszedelmesebbnek, mintha az állam részéről, a kormány padjairól roszalás fejeztetik ki a nélkül, hogy ennek azután sanctioja is lenne. (Helyeslés.) Ez, tisztelt ház, lerontja bármely állam tekintélyét; — pedig ha valahol, ugy bizonyára hazánkban van szükség oly erős tekintélyre, mely képes legyen leküzdeni minden nyilvánulható ellenséges lépéseket. (Helyeslés.) De ez esetben csak nyolez hó múlva felelni a kérdésre, akkor az ecsetelt eljárás tudomásul vételét kérni és csak a tárgyalásra tűzés által előidézett kényszerhelyzetben kérni bizottság kiküldését: — bocsánat, de én ez eljárást nem helyeselhetem. Ennek következtében tisztelt ház, miután én sem parlamenti roszalásnak szükségét nem látom, sem a minister ur eljárását a múltban nem helyeselhetem, miután továbbá Lükő Géza képviselő urnák határozati javaslatát nem fogadom el: én szavazatomat csak ugy fejezem ki, hogy a múltra nézve a kérdés fölött napirendre kívánok térni és bízván a jövőre nézve azon bizottságban, mely ki fog küldetni, bizván abban a programúiban, melyet tegnapelőtt volt szerencsénk hallani, és bizván abban, hogy a minister ur jövőre, ha ismét ily eset előfordulna, mely az államra nézve veszélyes lehetne: kötelességének fogja ismerni a nélkül, hogy a ház által erre nézve újra határozatilag utasíttatnék, lehetetlenné tenni bármily olynemü vélemény -nyilvánításokat, melyeket az állam érdekében veszélyeseknek tart. Legyen szabad még a minister urnák tegnap előtt mondott beszédére egy rövid megjegyzést tenném. A minister ur ugyanis azt mondotta, hogy a mai időben, midőn a sajtónak mindent szabad mondani és irnia, az ily kihirdetéseket megakadályozni nem lehet. Bocsásson meg a minister ur, de én különbséget látok e két dolog közt és azt hiszem, hogy a sajtóban nyilvánított vélemény sohasem lehet oly veszélyes, mint ami hivatalos minőségben az egyházi férfiak által a szószékről kihirdettetik, vagy az iskolákban taníttatik. De más részről a sajtónak is megvannak szabva határai, melyeken nyilatkozatában tul lépnie nem szabad. Ma is van tudomásunk szerint néhány lap, mclylyel az állam éiezteti hatalmát, mivel az állam érdekeivel ellenkező dolgokat nyilvánított, melyek talán veszélyesekké is lehetnek. Én kérem a tisztelt minister urat, legyen a jövőre ez irányban
