Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-159
362 139. országos ülés június 28. 1873. hatatlansági dogma, a közönséges vélemény szerint, ,mem más, mint őrült fölfuvalkodás; (Nagy derültség. I tessék elhinni, nem egyéb. Ehhez képest, tisztelt ház, ha ilyen dogmáknak kihirdetése gyakorolható volna minden korlát anélkül: akkor ehhez hasonlókat, melyek talán nagyobb fontossággal birnak. bármely kormány, legyen az azután oláh vagy román, adhatna ki, melyekben fölhívná a magyarokat, hogy kormánya, fejedelme ellen fogjanak fegyvert, és megígérhetné. hogy ezt meg azt fog adni. ha czéljáuak elérésére segédkezet nyújtanak. Kérdem tehát, tisztelt ház, hogy ha ilyen lázadásra, törvényszegésre, politikai harczra fölhívó , okiratok küldetnének ide valamely hatalom által: nem volna-e a magyar királynak, a magyar törvényhozásnak joga ezeket betiltani? Megengedné-e ezt a menedék-jognak legteljesebb mérvben használatában s gyakorlatában lévő Anglia, vagy Svájcz fejedelme, vagy akármely kormánya és nemzete a világnak, melynek alkotmánya van? Hiszen, tisztelt ház, ha a menekültek, nem az angol vagy Svájcz kormánya, hanem a velők barátságosan élő nemzet ellen esküsznek össze, azok mindén esetre elfogatnak és megbüntettetnek. (FölkiáMsok jobb felől: EMU! Bal felől: Ralijuk! Zaj.) Méltóztassanak tehát megczáfolui, s akkor elállók. (Nagy zaj.) Tessék tehát a háznagy urnák megczáfolui : ha azt mondja, hogy nem igaz! (Zaj. Derültség.) Kovách László : Én egy szót sem mondottam. Csiky Sándor: Nekem azt mondották, talán, hogy beszédemben megzavarjanak, hogy a háznagy ur azt mondotta, hogy nem igaz. Pedig de: hogy nem igaz. (Nagy derültség.) Tehát,"mondom. tisztelt ház! (Derültség.) Hogy ..ha-a menekültek valamely fejedelem vagy kormány ÍUen akármiféle conjuratiot akarnak létrehozni, nem engedik meg nekik, még a legalkotmányosabbnak nevezett s Európában csakugyan annak is mondható Angolország sem ; de más nemzet sem engedné meg. hát hogy engedné meg a magyar az ilyen dogmáknak kihirdetését ? Mert hiszen mi a pápa? szintén fejedelem, (Veltl) most is fejedelem, ámbár papi fejedelem, de azért mégis fejedelem. Hogy ha ő egy ily méhében részt és egyenetlenséget hordó okmánynak kihirdetését megrendeli, s a magyar király és kormány ezt megtiltja, de a tilalom ellenére a római pápának alárendelt ]>üspökök s egyházi férfiak ezt sem a királynak tetszvényjoga tekintetbe nem vételével, sem a kormánynak a törvényes hatalom előtti engedelmességgel nem viseltetve, kihirdetik, s ez által a nemben villongást, egyenetlenséget s minden esetre szakadást idéznek elő; ha tehát egy ily dogma kihirdetésének tilalmát tekintetbe nem véve, agy tesznek, mintha nem volna törvény, mintha rum volna alkotmányos kormány, amelynek engedelmeskedni mindenki köteles: akkor a kormánynak igenis van hatalma, valamint vannak tarvényeink, melyekben .szintén megadatik azon hatalom, hogy az ilyenek ellen eljárjon. Ugyanis ott van Mátyás király III. decretumának XIX. czikke; továbbá II. Ulászló I. decretumának XLV. czikke, II. decretum X czikke, III. decretumának XIX. és LXIII. czikke, VI. decretumának VIII. és XLV. czikke. Ezeknek egyikében a VI. decretum VIII. czikkében nyíltan ki van mondva, hogy azok, kik a haza törvényei, decretumai és statútumai ellen cselekszenek, hogy ha világiak, halállal büntettessenek meg. Igaz, hogy ott halálbüntetés van kimondva, amely még most nem lévén eltörülve, erre csak azt mondhatjuk, hogy az most nem korszerű (Derültség.); de azért mégis fönáll ezen törvény, mert most még eltörülve nincs. De mérsékletéül ott van a büntető-törvénykönyv, a praxis eriminalis, mely kimondja, hogy a halálbüntetés három évi rabsággal egyenlő mértékű, tehát a három évi rabság, hogy ha korszerűségét akarja is tekinteni a biró a büntetésnek, —- mondom — a három évi rabság a büntetés arra, ki az ország decretumai- és statútumainak ellenszegül; azt tehát reá mérheti a biró ; ha pedig egyházi az illető személy, a törvény elmozdittatni rendeli hivatalától és beneficmmától. A többi törvényt idézni nem kívánom a tisztelt ház előtt. Azok kimondják, hogy ha valamely egyházi vagy világi ember Rómába megy a pápához peres ügyben panaszt tenni : ha világi ember szintén halállal büntettetik, ha pedig egyházi ember, hivatalának és vagyonának elvesztésével suj tátik. Ezek a törvények, tisztelt ház, mindeddig eltörülve nincsenek. Én tehát ott állok véleményemmel, tisztelt ház, miként azt beszédem kezdetén is mondtam, hogy az izgatás, az elmérgesedés kikerülését akként érhetjük el, ha szorosan a törvényeket tartjuk szemünk előtt, és azokat nemcsak szóval említjük, de tényleg foganatosítjuk is. Ha arra nincs a törvényhozásnak hatalma, kiadta magáról a szegénységi bizonyítványt ; kiadta tehetségeinek szegénységi bizonylatát ; bebizonyította, hogy nem teljesítette kötelességét. Én ugyanazt mondom, hogy van tehetsége, csak akarata nincsen, és ha az van és meg nem hajlik mások hatalma előtt, csupán csak a törvény előtt; akkor azt végre is hajthatja, és ha végrehajtotta : akkor lesz a tiszteletnek, akkor lesz a bizalomnak tárgya és biztosan számithat a, haza összes népére. Előttem szólott Lukácsy Béla képviselőtársam azt mondotta, hogy ilyen rendezetlen viszonyok között nagyon óvatosan kell az egyházi ügyekben eljárni, és nem kell az elégületlenséget előidézni,.
