Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-159

laU. országos ülés juinu* 2S. 1873. 01 Én — mint mondám — nem tekinthetném üdvösnek, sőt nagyon is károsnak, ha a dolgok élére állítása által a mai vita elkeserittetnék, és midőn ezen szempontból megtiltom önmagamnak még azt is, hogy az előttem szólottak részéről előhozottakra válaszoljak : egyszersmind ugyanezen szempontnál fogva igen természetes, hogy nem helyeselhettem volna azt, ha az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi minister ur maga e tekintetben sokkal nyomatékosabb és nagyobb horderejű eljárása által, a rozsnyói püspökkel szemben, élére állította volna a dolgot és izgatottságra adott volna alkalmat. És ennélfogva nem fogadom el azon roszalási indítványt, mely Lükő Géza tisztelt képviselő ur által beadatott; ellenben készségesen elfogadom azon indítványt, melyet maga a tisztelt minister ur beadott, és mely oda czéloz, hogy az állam és egyház közti viszonyok tanulmányozására ás rendezésének előkészítésére a házból egy bizottság küldessék ki. Elfogadóin különösen következő okból: ineni várhatom az igaz, hogy a bizottság kiküldése és a megoldásnak elodázása által azon nézetellentétek, melyek nemcsak hazánkban-, de sőt a hazánkbaninál nagyobb mértékben egész Európában és világszerte léteznek, elsimittassanak; de igenis várható az, hogy ezen nézeteknek egymássali súrlódásából az izgatottságnak jellege kivétessék, és azok átvitessenek a komoly, higgadt, — ha kell, lassú. — de minden esetre minden tekintetnek kellő szemmel tartása melletti megfontolás terére. Ezen szempontból fogadom el a tisztelt vallás- és közoktatásügyi minister ur indítványát : ezen szempontból kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen indítványhoz hozzájárulni. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Mielőtt, a ionforgó s általam épen ugy, mint Hoffmann Pál tisztelt képviselőtársam által európai fontosságú kérdésnek tartott ügyre nézve véleményemet kijelenteném a tisztelt ház előtt, előre kell bocsátanom, miként én is egyetértek előttem szólott képviselőtársaimmal abban, miként ezen kérdésnél az izgatottságot és elmérgesitést nem előtérbe tolni, hanem hátul hagyni kell. {Derültség) Óhajtottam volna, ha előttem szóit tisztelt képviselőtársam ez előreboesátott kijelentésénél, mely alatt, hogy mit ért, ki nem fejtette, tovább is ment volna; megmondván, hogy mikép kell eljárni az esetben, ha az izgatottságot a haza j)olgárai köréből elhárítani, s a kérdés elmérgesitését kikerülni kívánjuk. Minthogy pedig ő nem szólott hozzá: szólok én, (Ealljuklj s azt hiszem, hogy talán az ő érzését is előadom, s szerenesés leszek vele egyetérthetni azon mod fölhasználásában, mely az általa javasolt előhaladási mód emeltyüjekint alkalanazható. XAtr. M. XAPLÓ 18". VII. KÖXST. Azt hiszem, tisztelt haz, hogy minden izgatottságot, és a kérdés elmérgesitését kikerülhetjük akkor : ha egyenes utón járunk el és igazságosan haladunk elő; (Helyeslés.) ha a törvények tekintélyét szem előtt tartjuk, s azokat, kik a törvényeket követni nem akarják, azon eszközök fölhasználása utján, melyeket a törvények e czélra kijelölnek, a törvények iránti engedelmességre szorítjuk. (Hdyeslés.) A cultusminister ur azt méltóztatott mondani, hogy a királyi tetszvényjog gyakorlására törvény nincs. Ezt mondta Hofimann képviselőtársam is. Igaz, hogy positiv törvényünk nincs ; de hát minek is erre törvény? (Elénk derültség.) Hát arra van törvényünk, hogy ha. például a franczia kamarában ma elhatároznák, hogy az általunk megszavazott országos költségekből egy krajezárt sem fogunk azon czélokra, melyekre megszavaztattak, fordíthatni, hanem oda kell nekik adnunk pótlékául a porosznak: fizetendő összegnek. (Nagy derültség.) Hát erre van. törvény? Ugy-e. hogy nincs. {Élénk derültség.) E tekintetben is ebi lehetne állani azzal, hogy miután törvényünk erre vonatkozólag nincs : tehát lehet akárminő sérelmes és káros határozatokat hozni szomszédainknak vagy Európának contingensén lévé) törvényhozó-testületnek, s mi azoknak engedelmeskedni kötelezettek vagyunk ; mert nincs törvénykönyvünkben, hogy nem tartoznánk engedeij meskedni. (Nagy derültség.) Én azt hiszem, hogy a i fönforgó kérdés ugyanilyen. De ha tovább megyünk: | is. azt sem lehet valami nagy igazsággal és teljes 1 apo ... apodicti... ticitással. (Derültség.) Igenis appodicticitással állítani. (.Derültség.) Méltóztatnak ne' vetni, pedig azért mondtam e latin szót. mert. az azt a fogalmat, mit az alatt érteni szoktunk: teljei sen visszaadja. {Derültség.) Tehát azt sem lehet mondani, hogy van épen olyan törvény, amelyből ezen fejedelmi jog, mely fejedelmi jog a nemzet nevében gyakoroltatik. s mikor a király ezen jogával élt, igazolható lenne; de lessenek megtekinteni az 1790-ki X. törvényt, amelyben határozottan ki van mondva, hogy ezen ország önálló és független, és semmi más országnak alávetve nincsen. Ha tehát oly független, önálló a magyar haza és semmi más népnek, vagy királynak, vagy pápának, vagy akárkinek alávetve nincs: akkor a romai pápa e haza népét oly kötelezettségeknek elfogadására ráerőszakolni nem törekedhetik, amely kötelezettségek amellett, hogy károsak, veszélyesek is és a társadalmi rendnek földuládát hordják menőkben. I Tehát az önálló, független magyar hazában ily tai nokat, és azt, hogy ily rendeletek itt használatba ! vétessenek, mi csak a polgárok között egyenetlenI ségek előidézésére czélozvák: méltán meg lehet es I meg kell akadályozni. Apponyi tisztelt képviselötárí sam nagyon félt egyenetlenségek előidézésétől, pedig [ attól nem kell felni. Hisz tudva vart, hogy a csal-