Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-159
352 159. országos ülés június 28. 1873. például a polgári s politikai jogok gyakorlása, s a házasság polgári oldala s viszonyai. Ide tartozik, másodszor: a polgári házasságról szóló törvény, mely a vallásfelekeezetek egyenjogúságának corollariuma, akként, hogy a házasság polgári jogi érvényességére a vallás befolyással ne bírjon, s az állam a házasságot a maga szempontjából polgári szerződésnek tekintse, amely fölött saját törvényei szerint itél. E kérdés gyakorlatilag is meg van már oldva több államban, mint Francziországban, Belgiumban, a rajnai tartományokban, Olaszországban, s mely most Poroszországban is napirenden van. Nem fog ez nálunk sem okozni perturbatiókat a vallási viszonyokban; csak a törvényhozás gondoskodjék az anyakönyvek vezetésére szükséges administrativ közegekről. Ide tartozik, harmadszor: a katholikus alapoknak és alapítványoknak szabályozása, amiről a maga idején nézeteimet elmondottam Ezek jogi természete iránt csak bírói utón lehet tisztába jönni. Ide tartoznak negyedszer: a katholika autonómia kérdése, amely iránt szintén intéztetett hozzám interpellatio. Nem akarok azon mentséggel élni, hogy azért nem válaszoltam ezen interpellatiora, mert nem volt időm e kérdés tanulmányozására. Nem válaszoltam azért, mert még most sem tartom időszerűnek a választ. Most is csak annyit mondhatok, hogy a katholikus hivek egyházi ügyeik vezetésére ép ugy jogositvák, mint a többi felekezetek. Hogy e kérdés is, mint nagy politikai horderővel biró, okvetetlenül az országgyűlés elé fog kerülni; de hogy a katholika egyház sajátságos természeténél fogva, mely szerint az Rómával van összeköttetésben, s hyerarchiával bir; a katholikus autonómia szükségkép máskép fog formuláztatni, mint a protestáns egyházak autonómiája. S megvallom, attól tartok, hogy a vaticanum concilium decretumai késleltetni fogják az országos katholika autonómia életbeléptetését; mig a localis autonómia életbeléptetésének szüksége iskola- és egyéb cultusügyekre már most is országszerte mutatkozik, s e szerint minél előbb létesítendő. Ide tartozik ötödször: a placet-jog szabályozása, mert az jelen alakjában a sajtó- és szólásszabadság mellett tarthatatlan; de föntartandó mindamellett addig, mig más törvényes proviz : ók nem lépnek helyébe, s az állam viszonj'a az egyházhoz ujabb alapokra nem lesz fektetve. És épen ennélfogva bátorkodom a tisztelt ház elé a következő indítványt terjeszteni: „Küldjön ki a képviselőház bizottságot a végre, hogy a vallás- és közoktatási minister közbejöttével az állam és egyház közti viszony szabályozására javaslatot dolgozzon ki és e javaslatot a ház elé terjeszsze." Azzal, hogy épen én teszem ez indítványt, nem akarom, hogy a kormány, s különösen a eultusminister elhárítsa magáról a felelősséget; de a vallási és egyházi kérdések, valamint nem párt és nem egy felekezet érdekei, hanem az egész országot illetők : egyúttal oly nagy horderejű kérdések, hogy megoldásukra, sőt előkészitésökre az egész törvényhozás részvétele és bölcsesége szükséges. Azt a kifogást lehet indítványom ellen tenni, hogy kerete rendkívül tág, hogy igenis sokat foglal magában; de e kérdéseket alig lehet elkülöníteni egymástól, mert alig bocsátkozunk az egyiknek vagy a másiknak taglalásába, már előtérbe lép a harmadik. Mindezeknél fogva ajánlom indítványomat a tisztelt ház figyelmébe. (Élénk helyeslés jobb oldalon.) Széll Kálmán jegyző (olvassa az indítványt.) .Küldjön ki a képviselőház bizottságot a végre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister közbejöttével az állam és egyház közti viszony szabályozására javaslatot dolgozzon ki, és e javaslatot a ház elé terjeszsze." Gullner Gyula i Tisztelt ház! Azt hiszem, nem tévedek, és abban megerősít engem az igen tisztelt közoktatási ministernek az imént elhangzott nyilatkozata, ha azt állítom, hogy a mai napirendre kitűzött kérdés nem tisztán a rozsnyói püspöknek szerintem helytelen eljárása és azon magatartás által, melyet irányában a közoktatásügyi minister elfoglalt, bír fontossággal; hanem fontossággal bir főképen azért, mert ezen kérdés is összefüggésben van némileg azon átalános mozgalommal, azon nagy és mindinkább előtérbe nyomuló kérdéssel, mely az államnak viszonyát érinti az egyházhoz. E kérdés összefüggésben van, mondom, azon áramlattal, mely, ha be akarjuk vallani, az egész katholika világot nemcsak hazánkban, hanem, lehet mondani, Európaszerte élénken foglalkoztatja, sőt sok helyütt igenis éles izgatottságban tartja. Ennélfogva épen, mivel a mai napirendre kitűzött kérdés némileg összefügg ezen nagy kérdéssel : igénytelen véleményem szerint komolyan meg kell fontolni minden szót, minden nyilatkozatot, mely itt e házban történik és óvatosan kell nyúlni ezen kérdéshez, mely oly messze kiágazó és nagy fontosságú érdekeket érint. Előttem, tisztelt ház, kétségtelen tény gyanánt áll az, hogy a rozsnyói püspök az állam főfelügyeleti jogából folyó és hosszas gyakorlattal megerősített tetszvényjog egyenes mellőzésével és egyenes megsértésével azon rendeletnek, mely a minister beismerése szerint ismégl870-ik évi augustus 9-én kiadatott, és mely a vaticani zsinat szóban forgó csalhatatlansági határozatának kihirdetését egyenesen eltiltotta, az emiitett dogmát egyházmegyéjében kihirdette, vagy amint főpásztori levele mondja : ezen dogmának tanítására lelkészeit buzdította, illetőleg annak tanítását elrendelte. Ebből következtetve kétségtelen tény előttem az is, hogy a rozsnyói püspök az államhata-