Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-155

15S. országos ülés június 24. 1873. £31 Visegrád 10.227 frt — 10.227 írt 16. Magy. határörv. 49.162 , — 49.162 , 1 7. Horvát-szlavón határőrvidék 59.890, — 69.890, 18. Fuceine 1.500 , — 1.500 192.079í't 293.600—485.676 ft. A bizottság a birtokrendezési kötségekből levonást nem tesz. Az egyéb beruházásokra fölvett összegek is csak folytatását képezvén a múlt évben és a folyó -évre engedélyezett összegeknek: a bizottság ezekből csakis 35.676 írtnak levonását hozza javaslatba, és igy megszavazni ajánl 450.000 frtot. Várady Gábor : Tisztelt ház ! A pénzügyminister úrhoz intézek egy kérdést. Ugyanis a pénzügyi bizottság jelentésében a 34. lapon ez áll: „a bizottság a birtokrendezési költségekből levonást nem tesz. Az egyéb beruházásokra fölvett összegek is csak folytatását képezvén a múlt évben és a folyó évre engedélyezett összegeknek." Itt van például a Hahó, Vissó és bustyaházai hivataloknál 45.600 forint beruházás czimén előirányozva és a pénzügyi bizottság jelentése szeiint javaslatba hozva. Ez magában nem volna sok, és ha tekintetbe vesszük a pénzügyi bizottság azon indokolását, hogy az folytatását képezi a már 1873-ra megszavazott beruházásoknak : ez - ellen nem volna semmi észrevételem ; azonban az államerdőkre vonatkozó tételnél azt mondja a pénzügyi bizottság — és ezt a pénzügyminister ur elfogadta, mert nem tett ellene észrevételt, — hogy némely erdőnél, mint a mármarosiaknál az 1874-ben vágás alájövő erdőrészekben kisebb és kevésbbé értékes fatömeg jön vágás alá." Ez a jövedelemre vonatkozik. .Ezenkívül, miután az 1872. évből jelentékeny fakészletek maradtak, és az üzem 1873-ban is nagy mérvben folytattatik. az üzem megszorítása van czélba véve." Én, itt e tételnél nem szólaltam föl, tisztelt ház, azon egyszerű okból, mert helyesnek tartottam a pénzügyi bizottság azon álláspontját és nézetét, hogy itt nem lehetvén a jövedelmet bírálat alá venni, miután a költségvetés ezen része nem is fekszik a ház előtt : nem szólhatunk a jövedelem apadására nézve történt nagy változtatásokról sem; hanem mégis föltűnő előttem az. hogy ha maga a j)énzügyi bizottság azt mondja, és a pénzügyminister helyesli, hogy 1874-re az üzletnek nagymérvben megszorítása terveztetik: akkor minek van előrányozva 1874-re jelentékeny beruházási összeg? Ez volna az, amire nézve a pénzügyminister úrtól fölvilágosítást kérek. A másik — minthogy nem akarok kétszer fölszólalni e tárgyban •— vonatkozik a birtokrendezési költségekre, nem sok az, amit különösen Marmarosra nézve a pénzügyminister előirányzott; sőt mondhatnám kevés, épen azért van aggodalmam, hogy talán nagyon lassan fog, ngy mint ez a közelmúltban történt, birtokrendezés ügye előhaladni; mert ha igy halad: a kincstárnak bizonynyal tetemes kára lesz. Ezen birtokrendezés hosszura elnyujtásával, nem számítva azt, hogy a népnek rendkívüli hosszantartó nyugtalanitásával van összekötve, a kincstárra folytonosan és tetemes károk haramiának. E két kérdésre nézve kérek a tisztelt pénzügyminister úrtól fölvilágosítást. Nem méltóztatott hallgatni a tisztelt pénzügyminister ur, ismét elmondom: a birtokrendezésre nézve említettem azt, hogy szükséges, hogy a kincstár gyorsabban hajtsa végre a birtokrendezést mindenüttaz országban és igy Mármarosban is; másik észrevételem a nagyobb beruházásokra vonatkozott. Széll Kálmán előadó s Tisztelt ház! Legyen szabad, mielőtt a tisztelt pénzügyminister ur nyilatkoznék, miután a pénzügyi bizottság jelentése kapcsában tette a képviselő ur észrevételét, a magam részéről néhány szóval felelni. (HaUjukl) Ami az elsőt illeti, a tisztelt képviselő ur helyesli azon elveket, melyek a jelentésben az erdőkezelésre vonatkozólag e tekintetben mondatnak, hogy az 1874. évben szűkebb határok közé fog szoríttatni a fatermelési üzem, és 1873-ból a fakészletnek nagy mennyisége marad meg. Az igen tisztelt képviselő ur azonban nem helyesli azt, hogy daczára ezen általa elfogadott elvnek, mégis a beI fektetésekre az államerdőkben tetemesebb összegek vannak föl véve. Legyen szabad erre nézve azon fölvilágosítást adnom, hogy tekintve azon nagy öszszegaket, melyek a befektetésekre eddig megszavaztattak, ami a befektetésekre előirányzatba hozatik a ministerium által, csakugyan nem sok, miután az csak 290.000 forintot tesz ki, és ezen összegek tisztán csak azon beruházások befejezésére van fölvéve, melyek 1872-ben megkezdettek, 1873-ban folytatattak és melyeknek befejezése 1874-ben fog következni. És ez nem áll ellentétben azzal, amit méltóztatott kiemelni, mert azon körülmény, hogy kisebb körre szorittatik a fatermelési üzem: az csak is a rendes erdészeti kiadásokban okoz költségmegtakarítást, és azt a tisztelt képviselő ur a költségvetés rendes kiadási rovatában méltóztatik megtalálni, hol az erdő üzemi, favágási kiadásaira sokkal kevesebb volt előirányozva , mint eddig. Ebből azonban nem következik, hogy azon tetemes befektetések, melyeknek előállítása egyedül teszi lehetővé a fakihozatalát, ne fejeztessenek be ; igy például a mármarosi erdőkben is kevesebb fa fog vágatni az előirányzat szerint, de két úszógátnak építése kezdetett meg, egyik a bálczatuli uszó-gát, másik a hoverlai uszó-gát, ezeknek folytatására, az