Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-154

220 154. országos ülés június 23. 1873. És igy a bányászatra és pénzverésre a köv kéző rovatok alatt: Bányaigazgatóságok, Fémbányák, Fémbeváltó-hivatalok, Pénzverde, Vasművek, Kőszénbányák, Sótermelés, Opálbánya megszavazza az előirányzott 14,224.114 forintot. Az 1872-ik évben a bányászatra nézve hozott határozatnak föntartását javasolja a bizottság, va­lamint fölhivatni véleményezi a ministert arra, hogy a bányaigazgatóságok czélszerü szervezése által iparkodjék azok költségeit lehetőleg leszállítani. Zsedényi Ede: Mióta elkezdődtek a diósgyőri vasművekbe és kőszénbányákba való be­fektetések, a pénzügyi bizottságban és a képviselőház­ban az állampénzeknek ezen valóságos fecserlése­ellen mindannyiszor föllépvén, arra figyelmeztet­tem a ministeriumot. hogy az ottani vasérezeknek csekély tartalmú minősége, és a kőszénnek átalános éretlensége folytán az azokba fektetendő beruhá­zások kidobott kiadások. Süket fülekre találtam; a tapasztalás, fájdalom, nekem adott igazat: nemcsak hogy harmadfél millió készpénz veszett el Diós­győrben, de évenkint azon 20.000 öl fának ára is elveszett, mely a vasművekben elégett, s melyért az ölet 8 forintjával számítva, amiskoleziak 160.000 forintot szívesen fizettek volna. A nyers vas egy mázsájának termelési költsége többe került, mint 5 forintba, mikor Pesten 4 forintjával most, a vas ára csökkenése folytán is, megvehető. A kő­szénre nézve a jelen bécsi kiállítás magyar osz­tályában Hantken, geológiai ismeretei után híres fér­fin, hazánk kőszén-termesztményeit osztályozván, a diósgyőri kőszenet utolsó helyre tette, mint olyant, mely tulaj donkép már alig érdemli a kőszén nevet, talán két ezer év múlva. . . (Derültség.) És bár ezen kiállítás eredményei megint igazolni fogják azon állításomat, hogy hazánkra nézve valamely hasznot vagy előnyt nem eredményezvén, 600.000 forint liclyett meg kelletett volna elégedni háromszínű zászlónk tiszteletére, az általam javasolt 300.OOOffrt­nyi költséggel. Azonban el tudnám nyomni az állam­nak ezen károsítása fölötti fájdalmamat, ha ezen kő­szén-kiállitás legalább a ministeriumot gyökere­sen kigyógyíthatná diósgyőri szenvedelmeiből. (De­rültség.) Midőn a pénzügyminister 1872-ik évi költségve­tésében a diósgyőri bányakerület bevételét 1,398.860 írttal, a kiadást 1,398.882 írttal, és igy 22 frtnyi hiánynyal előirányozta, a pénzügyi bizottság követke­zőleg nyilatkozott: „Miután a diósgyőri vasgyárnál, melyben az állam már nagyon tetemes összegeket fektetett be, eddig évenkint tetemes hiány mutatkozik, ugy, hogy a zárszámadások az 1868-, 1869- és 187 0-ik évekre együtt véve az előirányzott 150.421 forint pénztári többlet helyett 596.030 forint hiányt mutatnak, melyből 1870-re magára 464.011 forint 22 kr esik: a bizottság a vasművekre nézve eddig tett tapasztalásokat aggályosaknak tartja; tekintetve véve azonban azt, hogy az 1872-ik évre csak 22 frtnyi hiány van előirányozva, a bizottság megszavazásra ajánlja ugyan az előirányzatot, azon határozott kije­lentéssel azonban, hogy az előirányzott födözeten semmi esetre tulhaladás he történjék, és a kiadások minden esetre a vasművek saját bevételeiből födöz­tessenek." A pénzügyi bizottságnak ezen véleményét a képviselőház 1871-ik évi deczember 12-én 4.693. szám alatt helybenhagyván, az 1873-ik évi költ­ségvetés tárgyalása alkalmával kiderült, hogy a diósgyőri vasművek kiadásai saját bevételeiből nem födöztethetvén, a minister saját felelősségére más­honnan födözte a költségeket, minek megbirálása azonban előbb az államszámvevőszék illetőségéhez tartozván, ezzel a pénzügyi bizottság nem foglala­toskodott. Az 1873-ik évi előirányzatból kivilág­lott, hogy ugyanazon diósgyőri vasműveknél a ki­adás 1,569.382 forintot, a bevétel pedig 1,522.071 forintot, és igy megint 47.311 forintnyi hiánylat irányoztatott elő; miután azonban ezen hiány a rendkívüli kiadások által okoztatott, és a rendes előirányzat 64.289 forintnyi fölösleget mutatott:- a pénzügyi bizottság a rendkívüli kiadások között csak annyit ajánlott megszavazásra, amennyit a diós­győri vasművek tiszta jövedelmeként ezen költség­vetés kimutatott. A képviselőház 1873-ik évi már­czius 11-én 1.521. sz. a. csakis az 1871. évi ha­tározat .'értelmében a diósgyőri vasműveknek rendes és rendkívüli költségeit egyedül azoknak bevétele erejéig szavazta meg. A jelen költségvetésben vasművekre összesen 5,123.767 forintot, s igy 506.754 frtnyi többki­adás irányoztatik elő, mint 1873-ik évre, azon meg­jegyzéssel, hogy ezen többkiadásnak 469.512 frtnyi bevételi többlet áll ellenében, — csak azon különb­séggel, hogy az előirányzott kiadás mindig pénzbe kerül; az előirányzott bevétel pénzt ritkán hoz, csak papiroson marad. Ezen előirányzatból kitudni nem lehet, hogy mennyi a diósgyőri kiadás és bevétel;, miután azonban a tapasztalás azt bizonyította, hogy a képviselőház által hozott határozatok épen a diósgyőri bányakerületben nem tartatnak meg: egy indítványt ajánlok a tisztelt háznak elfogadásul, mely, ismételvén az előbbi utasítást, határozattan tiltja a tiszta jövedelmet meghaladó költséget:

Next

/
Oldalképek
Tartalom