Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-148

148. országos ülés június 14. 1873. 93 benve kérdjük magunktól, hogy mi lesz e sokat szenvedett országból, hogy ha ily mozgalmakat, küzdelmeket ismételve kellend kiállnia? Azért kér a nemzeti értelem korszerű választási törvényt a törvényhozó testülettől. E czélra adatokat gyűjteni, az eszméket rendezni, az előmunkálatokat bármely irányban elősegíteni nem kevésbbé föladata az egyes törvényhozónak, mint joga és kötelessége a kormánynak. Ez indított engem is, tisztelt ház, arra, hogy az országos képviselők választásáról egy törvényjavaslat kidolgozását megkíséreljem. Midőn ezt a tisztelt háznak benyújtanám, teszem azt azon alázattal, melylyel e magasztos tárgy irányában a háznak tartozom. Nem ereszkedhetem természetesen a házszabályok értelmében annak részletezésébe; nagyon röviden csak annyit mondhatok, hogy ezen javaslatnak alaptételei: az állandó névjegyzék, a kerületek aránylagos fölosztása, és annak folytán a képviselők számának lejebb szállítása, és a megbizások időtartamának meghoszabbitása, oly képességbeli föltételek, melyek az értelmiségnek biztosítják azon súlyt, mely az értelmiséget megilleti. Továbbá azon intézkedések, hogy ne a végrehajtő hatalom, hanem egy független magas bíróság, a semmitőszék, vagy ha fölállittatik. az állami törvényszék intézze el mindazon jogsérelmeket, melyek a reelamatióknál előfordulnak; szintén a semmitőszék, vagy ha lesz államtörvényszék, az, intézze a képviselők verificálását; végre szigorú incompatibilitás és szigoru büntetés a vesztegetések és egyéb előforduló kihágásokra: ezek képezik ezeu törvényjavaslat alaptételeit. Kérem a tisztelt házat méltóztassék ezen törvényjavaslatnak kinyomatását az indokolással és benyújtandó statistikai mellékletekkel együtt elrendelni, és annak idejében a kormány által benyújtandó törvényjavaslattal lehetőleg együttes tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : Ki fog nyomatni, szétosztatni és annak idején fog a tisztelt ház fölvétele iránt határozni. László Imre: Tisztelt ház ! Van szerencsém bemutatni Ács Károly és érdektársainak folyamodványát, melyben a bankházi közbirtokosság ügyében a kormány hatóságok által elkövetett jogsérelmek megorvoslását kérik. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök % A kérvényi bizottsághoz utasittatik. BrliCS Ignácz: (horvát nyelven szól s egy a ministerelnöMöz intézett interpellatiót nyújt be.) Tombor Iván jegyző (olvassa a beadott interpellatiót.) „Miután a ház elé terjesztett 301. szám alatti törvényjavaslatban, mely az erdei szolgalmaknak a határőrvidéki erdőségekben való megváltásáról rendelkezik, oly határozat van, hogy az erdőségek az ezred- község, és az állani között osztandók meg, holott a Határőrvidéken az ezred-községeken fölül még városi községek is vannak, melyek habár korlátolt mértékben az államerdőkben faizási és erdőtermény használati jogokat gyakorolnak, miután a szegényebb osztálynak faizási joga van, a városi lakosoknak pedig jogokban áll, hogy a legkisebb erdei árszabályzatban foglalt árért építési és szerszámfát kapjanak, mely használati jogok a városi lakosokat illetőleg kölönféle időkben és ismételten az illető katonai főhatóságok által elrendelve és megerősítve, az 1868. évi határőrvidéki reformtörvények 21. szakaszában ő felsége által is ujolag elismertettek és minden kétségen kivül helyeztettek; miután az érintett törvényjavaslatba a határőrvidék lakosai egy részét illető ezen szolgalmi jogok megváltása nem is említtetik, és ezen megváltás habár oly kis mértékben történjék is, a mezei birtok szerzésében oly sokáig megszorított városi községeknek jelentékeny előnyöket nyujtand, fölkérem a ministerelnök urat nyilatkozni az iránt: van-e tudomása az államerdőkben a határőrvidéki városi községek részéről gyakorolt faizási és erdőtermény használati jogok mibenlétéről? avagy tett-e intézkedéseket arra, hogy ezen visszonyokról teljes értesülést szerezzen, és hajlandó-e ez értesülés tartalmáról a házat értesíteni, egyszersmind a kellő intézkedéseket megtenni, hogy a városi lakosokat illető erdei szolgalmak is megváltassanak? Elnök % Közöltetni fog a ímnisterelnökkel. Szlávy József: ministerelnök: Tisztelt ház! Miután épen tegnap tárgyaltattak a határőrvidék polgárosítása következtében szükséges intézkedéseket magában foglaló törvények, ugy hiszem, megengedi a tisztelt ház. hogy ezen interpellatiora, mely azon törvényekkel kapcsolatban van, azonnal feleljek. (Halijuk!) A tisztelt képviselő ur azt kérdé tőlem: „Van-e tudomásom az államerdőkben a határőrvidéki városi községek részéről gyakorolt faizási és erdőtermény-használati jogok mibenlétéről? avagy tett-e intézkedéseket arra, hogy ezen viszonyokról teljes értesülést nyerjen, és hajlandó-e ezen értesülés tartalmáról a házat értesíteni?" E három kérdésre felelhetem a tisztelt képviselő urnák: hogy igenis szereztem magamnak azokról tudomást s elő is adhatom a tisztelt háznak, miben áll az ügy. A határőrök, vagyis, amint az illető, eddig ott fönállott határőrvidéki statútumok mondják: a házcommunióban élő határőrök, az ottani kifejezés szerint: „in Communions-Verband lebende Gránzer", rég időtől fogva bizonyos privilégiumok alapján, melyek ujabb és legújabb időben megerősíttettek, utoljára 1850-ben. később 1860-ban. — igenneveze-