Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-110

110. országos ülés márezius 11. 1873. 5$ a selmeczbányai vasútra fölvett 282.100 frt én világkiállítási költség 10.000 „ összesen 544.100 frt vétessék föl, a többi tétel mind a rendes kiadások közé lesz áthelyezendő, e szerint a rendes kiadások közé helyezendő át 469.288 » a rendkívüliek között marad 544.100 „ Stoll Károly i Engedje meg a tisztelt képviselőház, hogy a fémbányászat ezen a nemzet életével egykorú iparág érdekében emeljek szót, mely teljes hanyatlóban van itt, midőn tul a Laj­tán oly emelkedésnek örvend, hogy a prágai ügyvédi kamara február havi közgyűlésében egy bányatörvényszéknek Prágában leendő szervezését kérelmezni szükségesnek látta. A nagy hanyatlás főoka az olvasztás fokozott költsége, mely kezeimben levő oláhláposbányai egy házilagos értékitvény szerint 2343 frt 33% kr. fémértékből 1872 frt 39 krt vagyis 80% vesz igénybe, maradván a bánya és zúzda költségeire 470 frt 947 2 kr. vagyis 20%, mely azoknak csak kis részét fedezi. Hogy ily teherrel fémbányászatot űzni lehe­tetlen, hogy annak íölhagyásával elvész a kiakná­zására előkészitett fém és az előkészítésre fordított beruházás nagy értéke, továbbá, hogy azzal szoros összeköttetésben áll ezerek kenyérkeresete, nagy vidékek jóléte, adóképességi kérdése, azt nem, va­lamint azt sem szükséges bizonyítani, miszerint az így összeállított költségvetés, mely a legszüksége­sebbet, az életföltételt ott, épen ott tagadja meg, a hol a kohászat még csak a bölcsőben van, a re­ményt egy jobb jövőre is teljesen megsem­misíti. A bajok alapos részletezésébe itt bocsátkozni nem föladatom, lesz arra alkalom akkor, midőn a nagybányai és selmeczi bányaegyletek kérvényeinek tárgyalása, álland napirenden. Tény az, hogy baj van, beismerte azt a tisz­telt pénzügyminister ur is, midőn az 1871. de­cember 12-ki országos ülésben törvényhozási intéz­kedés szükségének beállhatását jelezte. A kérdés tehát csak a körül foroghat, ki or­vosolja a bajt? szerény véleményem szerint a kincs­tár, mert annak nemcsak érdekében áll, hanem kö­telessége is a bajon segítve a magán-fémbányaipart minél nagyobb terjeszkedésre, minél nagyobb önál­lóságra képesíteni. És ezen kötelességet már akkor vállalta el a kincstár midőn a 16-ik században a bányapolgárok sorába állva csakhamar annyira ter­jeszkedett és annyira hatalmába kerítette a kohá­szatot, hogy a magánosok ki nem állhatták az áldozattal erőltetett versenyt és nemes fémkohásza­tukkal fölhagytak, mely ma is majdnem kizárólago­san a kincstár kezeiben van. , A kohászat terén a kincstár a helyzet ura, ma. tőle függ minden, semmi a magán-iparosoktól. A kincstár érdekét illetőleg kötelességemnek ismerem figyelmeztetni a tisztelt pénzügyminister urat és a tisztelt képviselőházat: miszerint az oláhláposbányai kir. bányáknál életkérdés a fekete réz-lugozás, vagy más hasonczéhi intézet, melynek berendezési költsége egyszer mindenkorra alig ke­rül többe, mint a mennyi általa egy éven át meg­takarítható. Volt is arra elősitve a szükséges ösz­szeg, de alig indokolható okoknál fogva elmaradt a berendezés és a 10—12 írt több kiadás egy mázsa réz előállításánál ma is rendén van. Főfontosságu kérdés Felsőbányára nézve is egy lugolda berendezése, melynek költsége egyszer mindenkorra nem kerülend többe, mint azon fémek egy évi értéke, mely lugolda nélkül a vizárnak en­gedtetik és a nemzet-vágyon nagy kárával ment­hetetlenül elvész. Valóban megfoghatatlan azok hallgatása, akik ismerik a kiszámithatlan nagy veszteséget, melyet a két testvér-hon bányái a In­gázó intézetek hiánya miatt szenvednek ; ismerik, és javaslataikkal késnek, szomorú jele ez annak, hogy a nemes fémkohászat iránt, nincs e hazában érdekeltség. Ezt előre bocsátva, legyen szabad, mély tisz­telettel kérnem a tisztelt képviselőházat: méltóztassa­nak elődeik nyomait kik az 179%- 182% kiváló­kig pedig az 184%-ki országos gyűléseken ritka kitartással, kegyeletteljes részvéttel és beható szak­avatottsággal tanulmányozták és megvitatták a fém­bányászat pénzügyi, nemzetgazdászati, politikai és kulturális oldalát és azok nagy fontosságához mérve alkottak bányatörvényt, mely, ha annak szentesítése egy hatóság véleményétől függővé nem tétetik a bányák és a bányaerdők kérdése megoldva és a a fémbányászat biztosítva adatik át az utó­kornak. Méltóztassanak elődeik példájára megadni a fémbányászatnak azt, ami annak életföltétele, mél­tóztassanak a fönforgó kérdésben a felsőbányai és oláhláposbányai lugoldák berendezésére harminczezer forintot megszavazni, és a pénzügyi bizottság által a 13-dik tétel alatt törölt 5000 forintot vissza­állítani. A 60.000 frt csak előleg, mely egy, legfölebb két év alatt bizton visszafordul. Az 5000 frt pedig a zagyvezeték helyreállí­tására szükséges, melyre a kincstár reversális által van a városi közönség irányában kötelezve, mely ivó vizét a foncsorda hulladékai ellen bizto­sította. Ajánlom módositványom-, illetőleg indítványomat. Mihályi Péter jegyző (ohasm Stoll Károly módositványát): Módositvány illetőleg in­dítvány a fémbányaművek rendkivüli kiadásához. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom