Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-132
132. országos ülés május 13. 1873. 379 lása folytán az, hogy tulaj donkép mi a czél. Azt constatirozzuk-e, hogy itt fölolvassuk az alapszabályokat, és véleményünket megmondjuk, hogy ez törvénybe legyen iktatandó, — amit én nem óhajtanék, a minek praecedense nem volna, s amit igen sok tekintetben nehézkesnek, károsnak tartanék; — vagy csak azt, hogy a kormány, megismervén a tisztelt háznak nézeteit, az alapszabályoknak annak idejében leendő tárgyalásánál s a bemutatási záradékkal való ellátásnak esetében azt kellő figyelembe vegye, amit itt méltóztatott helyeselni és helyteleníteni. Csak ez iránt akartam tisztába jönni a legelső vitás kérdésnél. Én azt gondolom, hogy nem az czélunk, hogy az alapszabályokat, melyek pillanatnyi körülmények közt változhatnak az elfogadott törvény keretén belül megörökitsünk, mint törvényt, hanem hogy a kormánynak tájékozás nyujtassék aziránt, hogy a tisztelt ház a törvény szellemében, mi ellen tesz és emel netalán kifogást, (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Én az igen tisztelt pénzügyminister urnák ezen incidens folytán tett észrevételeire bátor vagyok hasonló észrevételt tenni. Azt hiszem, ép azért, mert a minister ur és illetőleg a kormány a háznak hangulatát, kívánságát akarja tekintetbe venni, az alapszabályok megállapítására vonatkozólag nem kellene a háznak már igen sokszor nyilatkozott legfőbb érzelmeit ignorálni, a melyek szerint az ezen leszámítoló bankban magyar intézetet, nem pedig nem-magyart kivan létrehozni. Azt hiszem, hogy nem kellene ezt az érzelmet hallgatva megvárni: vajon nyilatkozik-e ismét, vagy nem? Ez az oka, hogy a tisztelt pénzügyminister ur ezen kérdést illetőleg is, ugy szólván, minoritásban maradt, ámbár ugy látszik, hogy elfogadja a módositványt. Én azt hiszem, hogy ily alkalomkor a minister ur hozzájárulhat mindig, ha fölszólalás történik. De még ha nem történnék is, magának a minister urnák kellene figyelmeztetni a házat, hogy ez is kimaradhat, mert a magyar nemzeti érzelem ellen látszik lenni, mely többeket nyugtalaníthatna. Csak ezen észrevételt akartam tenni. Elnök: Miután a tisztelt ház ugy nyilatkozott, hogy ezen §. ne maradjon meg változatlanul, kimondhatom a ház határozataképen, hogy ezen §. akként módosittassék, hogy csak a magyar czim maradjon meg. Ghyczy Kálmán: Annak folytán óhajtanék némi észrevételeket tenni, amit az alapszabályok miként leendő tárgyalásáról és ezen tárgyalásoknak mikénti értelmezéséről pénzügyminister ur mondott. Én magam is azt látom, hogy némileg viszás helyzetbe jövünk, midőn az alapszabályokat pontról pontra tárgyaljuk. Ezen alapszabályoknak két része van. Egyik része olyan, mely az idő és körülmények szerint változhatik, s melyre nézve, nézetem szerint, elégséges a kormánynak hozzájárulása a változtatásokhoz. Másik része azonban olyan, mely nem változtathatik a törvényhozás hozzájárulása nélkül, és itt látom épen nehézségét azon eljárásnak, melyet követünk. Mert azoknak, amik a törvényhozás jóváhagyása nélkül nem változtathatnak, nézetem szerint, a törvényben kifejezést kellene találniok; de ugy van most, hogy vannak ezen alapszabályoknak oly pontjai, amelyek a törvényben nem foglaltatnak; de, nézetem szerint, mégis oly fontosak, hogy a törvényhozás jóváhagyása nélkül nem változtathatók meg. így például, ha veszszük a 71 §-t, amelyben az van, hogy ezen intézetnek a kijelölt időtartamon tul terjedő további létezése, ha a törvényben foglalt kedvezményeket továbbá is meg akarja tartani, a törvényhozás jóváhagyása nélkül nem hosszabbittathatik meg. Ez oly fontos szabály, amelynek, azt gondolom, fön kell véglegesen állni és amely a kormány által nem változtathatik meg. A 65. §-ban az foglaltatik, hogy ha a kormány kölcsönöket vesz föl, mily viszonyban áll akkor az illető társulathoz. Ez is, nézetem szerint, igen fontos. S vannak egyebek is, miket most előszámlálni nem akarok. Én azon véleményben vagyok, hogy azon pontok,, melyek az alapszabályokban a központi bizottság által meg vannak változtatva, hogy ha a ház által el fognak fogadtatni oly pontok, amelyek a ministeriumnak oly határozott utasítást adnak, hogy azokat az alapszabályokba be kell igtatni. Sőt én azokat olyanoknak tartom, hogy később is az alapszabály ezen pontjai nem fognak megváltoztatni a törvényhozás hozzájárulása nélkül. Ha ez áll, akkor, nézetem szerint, talán elég volna, hogy ha az alapszabályokon, illetőleg főképen azon pontokon mennénk át, amelyek a központi bizottság jelentésében ki vannak emelve. És ha valakinek azonfölül még észrevétele van az alapszabályok valamely más pontjára, méltóztassék azt elmondani. De ha oly pont fogadtatik el, melyet változtathatatlannak tartunk: azt gondolom, legjobb lesz azokat magába a törvénybe is beiktatni, hogy e szerint el legyenek választva az alapszabályok azon pontjai, amelyek változatlanok, azoktól, amelyek változtathatók. Ez egy kis bajt, egy kis időmulasztást okoz, mert ez iránt is szükséges lesz a szövegezést a központi bizottságra bízni. Hanem azt hiszem, hogy a jövendőre nézve igen sok bajnak elejét veszi, sok kérdésnek elejét veszi, amelynek támasztása utóbb nagyobb bajt okozhat, midőn egy létező és szerződésére hivatkozható társulattal szemben fog az ország állani. Én tehát azt gondolom, hogy akiknek észrevételük van az alapszabályokra, legyenek szívesek azokat elmondani, és a melyekről azt fogjuk tartani, hogy változhatlanok, azok jöjjenek be a törvény 4ö *
