Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-130
130. országos ülés május 3. 1873. 351 sík állítása sem áll a tisztelt képviselő urnák, hogy én e körülményről nem értesítettem a küldöttség tagjait, mert ők igenis egyenkint értesítve lettek, talán kettőnek kivételével, kik közül az egyik távol volt, a másik pedig később jelentkezett; de nem kételkedem hogy a küldöttségnek e tagja is értesült e körülményről és biztosithatom a tisztelt háza , hogy akkor egyetlenegy fölszólalás sem történt tarra nézve, hogy külön fogadtatást követeljünk; mert ha ez megtörtént volna, nem mulasztottam volna el külön kihallgatást kérni, és igy a bajon lehetett volna segíteni; minthogy azonban ez irányban egy oldalról sem történt észrevétel, azt kellett hinnem, hogy mindenki hallgatagon beleegyezik. Ez válaszom a tisztelt képviselő urnák második vádjára. És most áttérek, tisztelt ház, a harmadikra, hogy elhagytam a küldöttséget, s mint titkos tanácsos vettem részt az egyik ünnepélynél. A mondottakból meg fog győződni a tisztelt ház, hogy én ama két kötelességszerű föladaton kívül, amelyeket jelezni bátor voltam, a küldöttségnek, mint ilyennek, hivatalos föladatául mást nem ismertem. A mi pedig azon mulatságokat és ünnepélyeket illeti, melyek ezen alkalommal rendeztettek, ezekre nézve az volt véleményem, hogy ezek a küldöttséget, mint ilyet, testületileg hivatalosan teljességgel nem illetik és ezt annyival inkább voltam jogosítva hinni, mert a küldöttség, mint ilyen, ez ünnepélyekre meghiva nem volt. Még az udvari értesitvényben is, mely annyi neheztelést szült, a küldöttség, mint olyan, nincs említve. Azonban igaz — és ezt nincs is szándékomban elhallgatni — hogy ugyanazon udvari értesitvényben az foglaltatik, hogy ugy a lajtántuli, mint a lajtáninneni delegatiók és a törvényhozások tagjai, valamint a törzstisztek és a többi a karzatokon fognak helyet foglalni, és kétséget nem szenved, hogy ezen átalános intézkedés az akkor épen kiküldetésben ott járt képviselő urakra is szólott. De midőn én ennek következtében az ő fölsége személye körüli minister úrhoz elmenvén, neki a küldöttség nevében hivatalosan kijelentettem, hogy a küldöttség a helyet és az osztályozást az általa képviselt testület méltóságával megegyezőnek nem tekintvén, az ünnepélyben részt venni nem fog : részemről én azt hiszem, hogy ezzel megtettem mindazt, amit a ház méltósága érdekében meg kellett tennem. (Ellenmondás bal felől.) Hogy ezen kivül szükséges volt-e még titkos tanácsosi minőségemben is demonstrálnom és elmaradnom az ünnepélyről, melyekre csakis ezen egyetlen egy czimen hivattam meg, azt a tisztelt ház bölcs belátására és megítélésére bízom. (Ellenmondás bal felől.) / Ebből áll az, amit a tisztelt képviselő urnák imént hallott fölszólalására megjegyezni kötelességemnek tartottam. Deák Ferencz : Tisztelt ház ! Ugy hiszem, senki sincs köztünk, ki meggyőződésből helyeselné mind azt, mi erre vonatkozólag Bécsben történt. (Igaz!) Annyi minden esetre igaz, t. elnökünk előadása szerint is, hogy az ország küldöttsége nem részesült oly figyelemben, mint a minőben állásánál ós az ünnepélynél fogva részesülnie kellett volna. (Átalános élénk helyeslés.) Én nem akadok föl azon, hogy a delegátusok vagy egyes képviselők, miként vettek részt az ünnepélyben ; azok magán emberek, és ott sem nem mint delegátusok, sem nem mint képviselők, hanem egyedül mint magán emberek voltak jelen; de az ország küldöttsége hivatalból, kötelességből volt ott. (Igaz! Ugy van!) Azonban, valamint az előttem szólott Simonyi Lajos képviselő ur mondotta, én is azt hiszem, hogy teljesen fölösleges e tárgyban bármi határozatot hozni. (Igaz!) Sokkal több ho^ doló tisztelettel vagyunk ő fölsége személye iránt, semhogy azon fényes családi ünnepélynek emlékét kedvetlenséggel akarnók zavarni. (Átalános helyeslés.) Kettőről meg vagyok győződve; egyikről arról, hogy ezen figyelmetlenség — vagy bármi gyengédebb vagy keményebb szóval éljünk — semmiesetre sem történt ő fölségének akaratával, sőt talán tudtával sem; (Ugy van!) történt a régi chablonok módja szerint, mely nagyon különbözik a parlamentalis eszméktől. (Igaz!) A másik, amiről meg vagyok győződve: az, hogy alig hihető, miszerint ez valaba ismét történhessék, mert a dolog annyi indignatiót szült magában Bécsben, hogy azon urak, kik talán ennek okozói lehettek, bizonyosan óvatosabbak lesznek jövőre. ÉR tehát azt hiszem, hogy ez ügyet befejezettnek tekinthetjük, (Átalános helyeslés) és átmehetünk a napirendre. Elnök: Következik a napirend. Csengery Antal: Tisztelt ház! Van szerencsém két kérvényt benyújtani. Egyik a „Kisfaludy társaság" kérvénye, melyben a szellemi tulajdont biztosítandó törvény mínélelőbbi megalkotását kéri; a másik, a kolozsvári magyar királyi tudomány-egyetem tanárainak kérvénye fizetésűknek a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem tanárainak fizetéseivel leendő egyenlősítése tárgyában Kérem ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fognak áttétetni. Várady Gábor: Sziklásy József a magyar királyi pénzügyministerium által elrendelt,
