Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-109
109. országos ülés márczius 10. 1873. 19 .melyek a magyar kincstárt terhelik, 7,783.074 frtot .tesznek, mely összegből a dohány vételárára esik 6,789.532 frt ugy, hogy a tisztán beváltási-, fuvarozási-, üzleti és kezelési költségek 993.542 frtot tesznek ki. A bizottság figyelmét nem kerülte ki azon első tekintetre föltűnő aránytalanság, mely az egyes beváltó-hivataloknál előforduló beváltási és üzleti költségek között létezik, ugy, hogymig a pesti beváltóhivatalnál 140.000 frt áru nyers dohánynak beváltása 141.894 írtba kerül. Tisza-Roffon 340.000 frt értékű dohánymennyiség 9.986 fiiba, Szegeden 300 ezer frt ára 60.000 írtba kerül, Szolnokon ugyanannyi 21.000 írtba sat. A pénzügyminister íblvilágositásaiből azonban arról győződött meg a bizottság, hogy ezen különbségek onnan erednek, hogy például a pesti beváltó-hivatalnak terhére több más beváltó-hivatal költségei is számittatnak; ezenkívül egyes hivataloknál a kezelésnél szükséges anyagszerek bizonyos részei : mint gyolcs, gyékény és több más ilyféle ezikk, több hivatal számára is szereztetik be. Rendkívüli szükséglet. Uj építkezésekre 70.000 frt. Világkiállítási költségekre . . . 10.000 , A pénzügyminister által előterjesztett adatokból meggyőződött a bizottság arról, hogy a rakainazi és nyírbátori sat. raktárak tervezett építése nagyon szükséges; — ezen beváltási hivatalok egy részében a dohánynak nagy része szabad ég alatt áll vagy bérbevett helyiségekbe vannak a dohánykészletek elhelyezve; ezen helyiségek fölmondatván, az építés tovább nem halászható. A bizottság ezen okból az előirányzott 70.000 írtnak megszavazását ajánlja, Világkiállítási költségekre 10.000 van előirányozva. A bizottság ezen tételt, a dohánygyártásnál előirányzott világkiállítási költségekre fölvett 10.000 írttal együtt, vette tárgyalás alá. A bizottság átlátja annak fontosságát, hogy a magyar dohány a kiállításon méltóan legyen képviselve; de fősúlyt fektet inkább a nyers dohánynak, mint a dohánygyártmányoknak kiállítására, azért a két rovat alatt a dohány-vétel- és gyártásnál előirányzott 10—10.000 frtot összefoglalva egy rovat alá. az előirányzott 20.000 forint helyett 12.000 forintot ajánl megszavazásra ; mert meg van győződve, hogy kellő, takarékos és ügyes beosztással, és a személyes kiadásoknak megszorítása mellett ezen összeg a czélnak meg fog felelni. Móricz Pál: Ezelőtt pár évvel tüzetesebben szólván e kérdéshez, a tisztelt ház méltóztatott figyelemmel végig hallgatni. Ennélfogva ez alkalommal nem szándékozom ahhoz hosszasabban szólani ; ha azonban mégis fölszólalok, oka az, hogy a mint Irányi Dániel és Molnár György tisztelt képviselőtársaim jelezték, a kereskedelmi szerződésnek egy szakasza szerint, ha a kormány valamely adónemet meg akar változtatni, most az ideje annak, hogy azt jelezze. Ez oly fontos jövedelmi ág, hogy az arra vonatkozó tanácskozások hosszas időt vehetnek igénybe. Azért szólalok föl tehát, hogy lássuk, minő véleményben van a kormány a jövőre nézve. Mi azon nézetben vagyunk, mint több évvel ezelőtt: mi t. i. elítéljük a dohányjövedéket államgazdászati szempontból, és azt hiszem, nincs a világon oly ember, a ki államgazdászati szempontból a monopóliumot pártolná; elitéltük másrészről alkotmányos szempontból, mert ott, a hol a csempészeket az illem szabályainak félretételével megvizsgálják ; ott, a hol magán házba is nemcsak a tettenkapás és gyanú, hanem egyszerű följelentés folytá» bemehetnek, ott valódi polgári szabadság nemlétezhet. Elitéltük erkölcsi szempontból, mert azon sokszoros törvényszegés, mely e jövedelmi ágnál naponként előfordul, megrontja a törvény tiszteletét a nemzetnél, az adófizetőknél. Elitéltük kereskedelmi és gazdászati szempontból, mert a gazdászatnak és kereskedelemnek éltető levegője a szabadság és a szabad verseny, melynek ez ellentéte. De ha a tisztelt ház visszatér a tisztelt pénzügyminister urnák nem rég elmondott beszédére, melyben kifejtette, hogy az országnak anyagi fejlődése és pénzügyeinek javulása csak az iparnak fejlődésétől föltételezhető, és ha meggondolja a tisztelt ház, hogy ha talán a felföldön, a hol több a munkaerő, a hol az ipar létesítésének föltételei, mint olcsó tüzelőanyag, inkább megvannak, lehet az iparnak fejlődését, képzelni; de az alföldön e föltételek mind hiányoznak ; ott csak egyetlenegy iparág van, és ez a dohánytermelés. A mint egy híres szakértő megjegyezte, a dohány-ipar gyakorlására nem szükséges egyéb, mint egy kis darab deszka és egy kés, ennélfogva itt a lét-elem igen könnyen megszerezhető. A mező gazdaságnál ez sok nyomorúsággal jár; nevezetesen egy időben megtorlódik a munkásság, más időben pedig szünetel, különösen az alföldön, a hol télen nem lehet munkát adni senkinek, és az igavonó marhát télen csak azért kell tartani, hogy legyen tavaszszal mivel dolgozni. Ily körülmények közt oly foglalkozás, melyet télen át mindenki, tehetetlenek, sánták és bénák végezhetnek : igen nagy horderejű nemzetgazdászati szempontból és e jövedelem megteremtésének legfőbb eszköze lenne a dohánymonopolium eltörlése. Nem akartam ismételni, csak röviden fölemlítettem, melyek voltak azon okok, melyek minket a dohánymonopolium eltörlésére utalnak, és bátor vagyok fölemlíteni csak azt, hogy a tisztelt háznak minő álláspontja volt e kérdéssel szemben különböző
