Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-109
109. országos ülés márczius 10. 1873. 11 A földadó, természeténél fogva, az előirányzatnál más szempont alá esik, mint a többi adónemek; a földadó állandó megállapitott jövedelemre van kivetve ; uj adótárgy a földadóra nézve ritkán jő adózás alá; lehetetlen előre meghatározni: a földadó a jövő évben miként fog befolyni? Azért legtermészetesebbnek látszik a bizottság előtt, ha a catastrált tiszta jövedelemnek az 1868. XXI. törvénycikkben megállapitott százaléka vétetik föl azon összeg levonásával, melyet a törvényben megbatározott leírások és valószínűleg beálló adóelengedések kitesznek. így járt el a pénziigyminister ezen előirányzat készítésénél is, azért azt a bizottság elfogadhatónak tartja. A többlet a múlt évi előirányzathoz képest onnan támad, hogy 284.378 írttal kevesebb van adóleengedésekre fölvéve. A földadó két összegben : államadó és földtehermentesitési járulék alatt van a költségvetésben fölvéve; a végösszeg helyes, a két összeg azonban hibásan van fölvéve; az összegek a következőleg lesznek kiigazitandók : Államadó magyarországi : 20 "Vioo % az erdélyi részek2tP s /ioo b ™ "/»» % • • 23,192.899 írt Horvát-Szlavonországbaií: 2,849.739 , Összesen 26,042.638 frt. Földtehermentesités : 9 és az erdélyi ré29 7 %bo szekben 9/ ^ 0/ « 10,151.520 frt Összesen 36,194.158 frt. Elnök : Méltóztatik elfogadni. (Elfogadjuk !) Tehát a 36.194.158 irtot elfogadja a ház. Széll Kálmán előadó S A házadóra előirányoztatott 7,368.252 frt. Elnök : Elfogadja a ház ? (Elfogadjuk !) Tehát a 7,368.252 frtot elfogadja a ház. Széll Kálmán előadd í Jövedelmi adó czimén 10,381.351 frt előirányoztatott. Elnök : Elfogadja a "ház? {Elfogadjuk!) Tehát 10,381.351 frtot megszavazza a ház. Széll Kálmán előadó : Személyes kereseti adó czimén előirányoztatik 7,875.893 frt. A bizottságnak ezen összeg ellen, mint teljesen alaposan fölvett összeg ellen, nincs észrevétele. Elnök : Elfogadja a ház ? (Elfogadjuk \) Tehát a 7,875.893 forint személyes kereseti adó czimén elfogadtatik. Széll Kálmán előadó ! A határőrvidéken fönálló malom-adó 42.120 frt. Elnök : Elfogadja a ház ? (Elfogadjuk \j Tehát a horvát határőrvidéken fönálló malomadó fejében a 42.120 frt megszavaztatott. Széll Kálmán clőadcí: A kereskedelmi, ipar és védelmi adó 325.117 forinttal van előirányozva. Elnök : Elfogadja a ház? (Elfogadjuk!) Tehát ezen czimén 325.117 frt megszavaztatott. Széll Kálmán előadó : Késedelmi kamatok 1,500.000 írttal vannak előirányozva. Elnök : Elfogadja a ház? (Elfogadjuk!/ Tehát késedelmi kamatok czimén 1,500.000 forintot megszavazta a ház. Széll Kálmán előadó ; Összesen tehát egyenes adók ezini 2,500.000 forinttal több, tehát összesen egyenes adók czimén 66,394.391 frt vétetik föl. Elnök : Elfogadja a tisztelt ház ? (Elfogadjuk!) Tehát hozzászámítva a 2,500.000 frt többletet, összesen egyenes adók czimén 66.394.391 frt szavaztatik meg. Széll Kálmán előadó : Közvetett adók. A fogyasztási adók fedezete 14,549.000 írttal vannak előirányozva. Molnár György : Engedje meg a tisztiszt ház, hogy a fogyasztási adók cziménél egy tiszteletteljes kérést intézzek a pénzügyminister úrhoz. Tudjuk azt. hogy Magyarország és Erdély legszegényebb hegyvidékei a gazdászati barmokat sem képesek kiteleltetni, ha rajok nézve a pálinka égetés lehetetlenné válik; tudjuk azt, hogy Magyarország homokos területein a föld termő ereje végképen elenyészik, hogyha trágya termelés czéljából. gazdászati szeszfőzés — s azzal egybekapcsolt bővebb baromtartás nem űzetik ; ismeretes az is, hogy főleg a fölsőbb vidékek gazdászata végkép elpusztul, ha a szesztermelés megszűnik. Ott annyira nem lehet gazdálkodni szeszégetés nélkül, hogy a trágya termelés czéljából még akkor is kell pálinkát égetni, ha az üzlet deficittel jár; ismeretes végre a kereskedelem előtt az, hogy sem a felföld gazdászati szeszégetői, sem a főleg külkereskedésre dolgozó nagyobbszerű szeszgyárak nem képesek megvenni az alföld tengeri terméseinek fölöslegét, — ha a szeszgyártás jövedelmező iparág lenni megszűnik. Ez okokból jól tudja mindenki, hogy Magyarországon a szeszipar oly nagy gazdászati kérdés, melylyel Magyarországon sok helyütt az agriculíurának lehetősége, más helyütt pedig annak emelkedése van szerves összeköttetésben. E kérdés tehát oly fontos, hogy szükség, miszerint az a pénzügyi kormányzatnak egyik legfőbb gondoskodása, tárgyát képezze, annyival inkább, mert az is ismeretes, hogy a már 1868-ban hat millió, 1869-ben hét milliónyi kivitel, 1870-dik évben négy millióra sülyedt: az is tudva van, hogy azóta szesztermelésünk nem javult, — de a kivitel szenved, — a gazdászati szeszfőzdék pedig az ország több vidékein végpusztulóba vannak.
