Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-114
114. országos ülés márczius 19. 1873. 105 rültség a jobb oldalon. Fő/kiáltások: mérsékelni?) hanem a nagy többség után (Élénk derültség a jobb úl dalon) és a nagy többséget tekintve, csak igy hirtelenében, ha ugy méltóztatik, mindjárt fogok pár adattal szolgálni, (Halljuk! Bálijuk! jobb felől) amelyekről a ház előtt is panaszok hozattak föl. (Halljuk!) Itt van egy interpellatio, 1872-ik évi -septeinber 17-ikéről Kiss János által beadva egy szatmármegyei és városi adóvégrehajtás tárgyában. A 12-ik ülésből a 82. szára alatt a pénzügyministerrel közöltetett, de rá semmi válasz nem érkezett. (Felkiáltások a jobb oldalon: Hát ez adat ?) Hiszen levéltárt magával egy képviselő sem hozhat az ülésbe, (Derültség a jobboldalon) méltóztassanak időt engedni: szavaimnak ura vagyok, leszek és maradok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Be fogom bizonyítani, amit mondtam. Itt van megint egy másik: Kiss Jánosé, Herczeg Imrének szathmári adóvégrehajtónak törvénytelen eljárása miatti megfenyitéséről. De hisz, mondom, vége-hossza nincs! És ehhez képest nem is szolgálhatok mindenre adattal; mert itt nálam nincsenek, de a pénzügyminister ur kívánságához képest, igenis fogok adatokat szerezni és fogok azokkal szolgálni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Cseh Károly: T. ház! Miután magában a házban is bizonyos aggodalmak voltak kifejezve, kötelességemnek ismerem szavazatomat röviden indokolni. Tökéletesen osztozom Debreczen városa érdemes képviselőjének nézetében, miszerint a ház ne mondhatja ki, hogy soha és semmi körülmények közt az adót föl nem emeli; de daczára ennek, egyes esetekben idő és körülmények szerint oly adófölemelést is lehet ajánlani, melyet a ház nemcsak visszavethet, de melyet visszavetni kötelessége. Ily eset, nézetem szerint, a jelenlegi; ilyen legalább ránk, ellenzékre nézve. Az ellenzék hat év óta hangoztatja folyton, hogy a jelenlegi politika és rendszer mind anyagilag, mind szellemileg káros, és mindanyiszor a kormány és ennek pártja által kigunyoltatott. Én azonban, t. ház, nem akarok azon okok fürkészésébe bocsátkozni, melyek a kormányt erre vezették; előttem csak egy áll, hogy azon kormánynak, mely erős meggyőződésem szerint politikájával •és pénzügyi rendszerével nemcsak a haza, hanem az uralkodó család jól fölfogott érdekével ellenkezőleg cselekszik, azon kormánynak, mely az ellenzéknek jóakaró, előrelátó figyelmeztetését mindig gunykaczajjal fogadta, azon kormánynak, mely a szükségtelen és felesleges kiadások egész tömegét keresztül vitte: részemről adófölemelést a jelen körülmények közt meg nem szavazok. (Helyeslés •bal felől.) Meg nem szavazom azon oknál fogva, mert ha én, mint ellenzéki, aki a kormánynak politikáját és irányát nemcsak helytelenítem; de veszélyesnek tartom, a kormányt pártolnám, talán saját pártom nagy részével szemben alkalmat adnék a jelenlegi rósz rendszer tovább folytatására. T. ház! Nyíltan kimondom, hogy azon adófölemelést, mely jelenleg inditványoztatik, egyátalában nem pártolhatom elveinél fogva; de nem pártolhatom főleg azon oknál fogva; mert én ezekben az eddig követett politika tovább folytatását; az eddigi veszélyes pénzügyi üzelmeknek ezután való föntartását látom. A t. pénzügyminister ur védbeszédében nyíltan kimondotta, hogy jelenlegi szomorú pénzügyi helyzetünk semmi összeköttetésben nincs a hat év óta folytatott pénzügyi politikával. (Nagy zaj.) Midőn a pénzügyminister ur ily nézetben van, még csak reményleni sem lehet, hogy eddigi pénzügyi politikáját megváltoztassa; mert szerintem, ha helyes az eddigi eljárás: akkor helytelen volna azt megváltoztatni. Megengedem, t. ház, hogy parlamentalis életünk első éveiben nem volt deficit, de csak látszólag; mert azok később föltűntek tényleg. A pénzügyminister úrtól azonban elvártam volna, hogy legalább a jelen esetben nyíltan és őszintén szólott volna a házhoz ; mondotta volna ki nyíltan, hogy nem volt ugyan deficitünk az első években, de azért nem volt, mert behajtható adóhátralékok és a közös activák milliói állottak rendelkezésére. Ezeket elköltöttük ; de miután ezekre többé nem számithatunk: ezért a deficittel szembe kell szállani. Miután azonban azon őszinte nyilatkozat helyett jónak látta az eddigi eljárást igazolni, mely, hogy mennyire vált előnyére az országnak, mindenki tudja: én ebből azt következtetem, hogy a jelenlegi kormánynak nincs szándéka az eddigi eljárást megváltoztatni ; ezt a legközelebbi tények mutatják. Most is oly egyéneket jutalmaznak meg, akik nem megjutalmazásra, hanem az ellenkezőre érdemesek. Mindnyájan emlékezünk, hogy a belügyministerium költségvetésénél mily nézetek voltak átalánosan hangoztatva. A pénzügyi bizottság jónak látta a kormány egészségügyi osztályát erélyesen megróni. A házban a képviselők közöl senki sem kelt ezen osztály védelmére. (Nagy zaj.) Egyedül a kormány t. képviselője kelt az egészségügyi osztály védelmére. Hogy ez mily védelem volt, hogy azt hányan tartották tulajdonképen védelemnek, azt hiszem, ezt Madách eszkimójával az ember az ujján is fölszámithatja. És mi történt mégis? Még el sem hangzott a vita és megjutalmazták, kitüntették azon egyént, aki közegészségügyünk élén áll, és aki legíőbb oka annak, hogy oly sok történt roszszul és oly sok nem történt, minek történnie kellett volna. A belügyministeriumban igen jól tudták,, hogy azon hivatalnok, kinek hivatalos eljárásában tanúsított hanyagságát és lelkiismeretlenségét illetőleg kérdést intéztem a t. minister úrhoz, melyre
