Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.

Ülésnapok - 1872-114

166 114. országos ülés márczius 19. 1873. azonban a mai napig sem kaptam választ: ugyanaz, akit megjutalmaztak. Ha, t. ház, ily embereket is kitüntetünk, jutalmazunk, akkor azt hiszem, hogy mi hiában szavazzuk meg a világ minden kincsét az állam pénztárának, mert az még sem lesz elégséges; ez a Danaidák hordójának töltése. Én, t. ház, a házban fönnen hangoztatott azon kijelentésre, hogy nekünk a jelenlegi körülmények között u már részint megszavazott, részint a most előttünk lévő törvényjavaslatot megtagadnunk nem lehet, ha csak hazánk sirját megásni nem akarjuk: hallottam itt a házban, hogy ezen adók megszavazása oly sürgős, hogy még a küszöbön álló adóreformok életbeléptetését sem lehet bevárnunk, ha hazánk sírjánál a fáklyát nem akarjuk tartani. Én részemről ez aggodalomban nem osztozom, a helyzetet nem tartom ilyen szomorúnak, ezért rám nézve nem is szolgál arra, hogy a kormánynak az eddig követett politikája tovább folytatásához segédkezet nyújtsak. Meg vagyok győződve, hogy a mi helyzetünk, a mi körülményeink nem ily aggasztók; sőt, habár ily szomorú volna is. akkor is, meggyőződésem szerint — s ekkor még sokkal inkább, mint jelenleg — nem szavaznék ezen törvényjavaslatra; mert azt hiszem, hogy ez nem radicalis, hanem csak kisegítő eszköz. Meg vagyok győződve, hogy az a cseppenkénti adó, pénzügyi helyzetünknek nem volna egyéb, mint szalmaszál a vizbe fuladozónak. Ha én, t. ház, ezen helyzetet látnám, ha a bukást kikerülhetetlennek látnám: azt óhajtanám, hogy a bukás inkább ma álljon be, mint holnap; mert a bukás annál nagyobb leend, minél tovább húzódik a baj, s míg ma a bukás után is talán lábra állhatnánk, akkor holnap e bukás után a lábraállhatásnak még a lehetősége sem fog létezni. Meg vagyok győződve, és azt hiszem, hogy mindent meg kell tennünk, hogy pénzügyünket rendezzük; de nézetem szerint pénzügyünket nem azáltal rendezzük, ha ily rendszernek, ily politikának megtartása mellett adófölemelést teszünk, Kétségtelen, hogy a gépezet már a lejtőn van, és ha mi most is a kerekeket kenjük, ha olajat öntünk a tengelyre: akkor az annál rohamasabban fog az örvénybe rohanni. Megeshetik ugyan, hogy magában az államszerkezet gépezetében ez kellemetlen volna, talán egy kis zökkenést is okozna, de én azt hiszem, hogy ez magokra az illetőkre nézve is életveszélyes nem volna. Ha már elvből sem szavazhatom meg az adófölemelést: annálkevésbbé szavazhatom meg a jelen törvényjavaslatot, mely a legigazságtalanabb és legnyomasztóbb. Ezen törvényjavaslat szerint a szegény ember meg lenne fosztva még attól is, hogy a jogtalan bitorlás ellen jogorvoslást szerezzen magának; mert nincsen annyi vagyona, hogy a perköltségeket fedezze, és igy a saját existentiáját megtámadó bitorlások ellen sem indíthatna pert. A székely ember, t. ház, ősi törvényei szerint még 3 frtos perrel is a királyhoz mehetett. Igen; mert rá nézve azon talpalatnyi föld. melyen állott, s amely — főleg akkor még 3 forintot sem ért igen gyakran — a megélhetés kérdése volt, és ha tőle még az is elvétetik: akkor neki még megélhetése is meg van támadva. Miután ezen törvényjavaslat —• épen ezen okoknál fogva — következményeiben magára az államra is káros, sőt veszélyes is lehet: én ezen törvényjavaslatot még a részletes vita alapjául sem fogadom el. Körmendy Sándor : Nem szólanék, t. ház. a jelen törvényjavaslathoz, ha ugy a jobboldali lapokban, mint a kormánypadokról, sőt még a balközépről is, a nem-adózunk-féle vádak nem szórattak volna pártunk ellen, melyek pedig, meg vagyok győződve, hogy ha elemeiben vizsgáljuk, ép ugy azok fejére fognak visszahullani, kik ezen vádakat felénk hangoztatták, amint visszahullottak a földosztási vádak Somogyban azok fejére, akik azt politikai szempontokból ellenünk faragták. Szólván a törvényjavaslathoz, én előre kijelentem, t. ház, talán a túloldal tetszésére, hogy azt elfogadom; elfogadom, ha meg tudnak engem győzni arról, hogy az a 300 millió kiadás, amely költségvetésünket terheli, szükséges, sőt nélkül özhetlen, avagy csak hasznos; mert hazámat kormányzat nélkül, a kormányt kellő eszközök nélkül, a hasznos, szükséges, nélkülözhetlen czélokra való tekintetbői, nem hagyhatom és pártunk nem is szándékozik hagyni. De elfogadom akkor is, ha csak arról tudnak meggyőzni a túloldalról, hogy legalább fele a 300 millió kiadásnak, nem az 1867-es könnyelmű kiegyezés folytán mintegy hadi-sarczul fizettetik a souverain Austria lábaihoz, tartományi állásunk hadisarczául, mint a Napóleon által könnyelműen kezdeményezett háború folytán a franczia nemzet fizeti az öt milliárd hadi sarczot; de elfogadom még akkor is, ha arról tudnak meggyőzni a túloldalról, hogy a jelenlegi törvényjavaslat folytán czélba vett adóemelés, a mennyiben szükséges, el nem kerülhető, illetőleg mással nem pótolható. De miután ugy vagyok meggyőződve, hogy oly kia • dások kikerülése által, aminőket minden ujjunkra számithatunk, a melyekből csak néhányat akarok érinteni, minők pl. azok a milliók, melyeket a muszkavezetőknek adott nyugdijakra fizet az ország, amilyenek az 1867. óta kétszáz ezerrel fölebb emelt haderő nagy költségei, amilyen a másik hadsereg, t. i. a hivatalnoki had tartása, mely hadseregnek felényire leszállítása magok a hivatalnokok által előttem is tett bevallások folytán teljesen elégségesek volnának