Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-112
108 112. országos ülés márczius 17, 187.J. lalkoztatja a közvéleményt, mint valaha. Reménylem én is, hogy a tisztelt kormány végre-valahára, és pedig a legközelebbi szünidő beállása előtt, alkalmat fog szolgáltatni nekünk ezen kérdés megvitatására. A minister ur, ugy látszik, helyeslőleg int; szabadjon ezt uj ígéretnek vennem; azért csak egy megjegyzést teszek. Ha két évvel ezelőtt az ország méltóságának és érdekeinek megfelelőleg oldotta volna meg a kormány a bankkérdést: akkor nem bukott volna meg e két év alatt annyi és annyi nagy iparvállalat, (Bal felől fölkiáltások: Igaz!) mely a kormánynak százezereket jövedelmezett évenkint. (Bal felöl; Ugy van!) Másodszor nem lett volna oly átalános pénzszükség, kereskedelmi és iparválság, és e két körülmény talán elég lett volna a jövedelem fokozása által megelőzni azon hiányt, melynek födözése most annyi meg annyi fejtörést okoz. Hozzáteszem még azt is, hogy ha a kormánynak még ma elégereje és képessége volna a bankkérdést a magyar nemzet érdekének megfelelőleg megoldani: akkor még ezen év második felében, az ebből eredő lendület következtében, a jövedelmek nagyobb mérvben fokozódnának, mint megteszi valaha a javaslatba hozott adófölemelések megszavazása. (Bal felől helyeslés.) Csak egyetlenegy érvre kell még felelnem, melylyel az adófölemelést reánk akarják erőszakolni. „Tekintélyünknek ártunk — azt mondják — és hitelünknek is, ha az adó fölelemelés meg nem szavazása által a külföldnek alkalmat adunk : áldozatkészségünket kétségbevonni." Tisztelt ház! Részemről kereken tagadom ezen érvelés alaposságát. Sem e ház tekintélyét az ország előtt, sem az ország tekintélyét és hitelét a külföld előtt nem fogjuk növeszteni az által, ha látjuk, hogy, a költségvetési hiánynyal szemben, más mentőszert föl nem tudunk találni, mint az adósságcsinálást vagy az adó fölemelését. (Ugy van! bal felől.) Ily eljárással megfosztjuk magunkat még azon végvigasztól is: tout est perdu hors l'honneur, mert elveszítjük hitelünket és becsületünket is. Ellenkezőleg, emelni fogjuk az egyiket is, a másikat is, ha azt észreveszi a külföld, hogy Magyarország törvényhozó testülete azon napot, midőn végre fölismerte a pénzügyi helyzet valódiságát, azonnal magába tért, és komoly erőfeszítéssel a költségek leszállításával, az adóképesség emelésével törekedett az egyensúlyt helyreállítani, és a pénzügyi helyzetet komolyan, maradandóan javítani. Nézzünk körül Európában, uraim, és el fogjuk ismerni, hogy becsület, hitel, tekintély csak ezen az utón szerezhető meg, nem pedig olcsó adósságcsinálás vagy a nép terhének gondatlan fölemelése által. Mindennek keresztülviteléhez, tisztelt ház, idő kívántatik, elismerem; de nem annyi idő, mennyit a kormány kívánni látszik. Ily sürgős körülményekkel szemben, égető szükségek nyomása alatt, nem szabad a szokásos bureaucraticus csigatempóban haladni; férfias erélylyel, tevékenységgel kell hozzáfogni a baj orvoslásához. Azt gondolom, tisztelt ház, alig fogok ellenmondásra találni, ha azt mondom, hogy a bankkérdés megoldását, és pedig az országérdekeinek megfelelőleg való megoldását, egy-két hónap alatt erélyes államférfiak keresztülvihetik, minthogy egy részről tudjuk már azt, mit várhatunk Bécsből, és más részről meg vannak téve már bizonyos előkészületek, egy másképen való megoldásra. Ha a bankkérdés megoldása, — és azt tartom hogy mindnyájan tudjuk, mit értünk ez alatt — ha a bankkérdés megoldása egy-két hónap alatt keresztülvitetik : akkor erős lendületet ad ezen szerencsés esemény egész nemzetgazdászati életünknek, és talán már a folyó hó második felében ezen nagy tény gyümölcsözővé válhatik az állam pénztárára is, fokozván a folyó jövedelmeket. Ami a második pontot illeti, az egyenes és közvetett adó kivetését és a kezelési rendszer takarékosabb átalakítását, minthogy a minister ur már megtette az első lépést azon irányban: azt hiszem, keresztülvihető ez, — nem a központi igazgatás újraszervezéséről szólok, hanem csak az adók kivetési és kezelési módjáról, — szintén néhány hónap alatt, ami ismét nagy megtakarítást eszközölne. Még megmarad a harmadik tényező: jó, gyökeres, ész- és korszerű adóreform ezen előttünk lévő rósz törvényjavaslatok helyett. A nagyon tisztelt pénzügyminister ur tegnapelőtt azt mondta nekünk, hogy az ő átalánosabb adóreform-javaslata már majdnem kész, és csak várja a beterjesztésre kedvező időpontot; tehát ha ezen tágasabb adóreformmal már majdnem kész, terjeszsze azt elénk minél előbb. (Egy hang jobb felöl: Hisz ellenesni fogiák!) Bocsánatot kérek, ellenei vagyunk mi, határozott ellenei a rósz adótörvények meghosszabbításának, a nyomasztó és igazságtalan adófölemelésnek; de hozzá fogunk járulni szívesen, midőn a kormány ész- és korszerű adóreformokat fog a ház elé terjeszteni, és megszavazzuk azon adóreformot még akkor is, ha azzal kapcsolatban járna bizonyos adótételek fölemelése is. (Helyeslés hal felől.) Ha a kormány és az országgyűlés karonfogva, szorgalmasan és buzgón akarna dolgozni, mint a helyzet súlyossága kívánja: e három kérdést, melyet érintettem, 3—4 hónap alatt el lehetne intéznünk, és annak idejében, azaz júliusban körülbelől, egy jó törvény által kiigazitnunk az idei budgettörvényt. Megmarad ezen budgettörvénynek elvi megszavazása e hó folytában, hogy az indemnityre no szoruljunk, és megmarad a gondoskodás a födözetről az ezen év első felében. Tisztelt ház! Ha bizonyos lehetnék arról, hogy az érintett utón 3—4 hónap múlva komoly javítás állhat be pénzügyi helyzetünkben: én egy perczig sem haboznék elfogadni azon módozatot, melyhez folya-