Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-98
86 98. országos ülés február 25. 1873. hatóságokkal és a felelőség elvét alkalmazni a közigazgatási tisztviselőkre is arra nézve , hogy a tanfelügyelőket törvényszerű működésökben támogassák. Csak ezen egyetlen esetben reménylem, hogy a tanfelügyelő sikerrel működhetik. A tanfelügyelő, mint szakember megmondja, hogy mit kell törvényszerüleg tenni; a közigazgatási tisztviselő azt végrehajtja, de azt végre is hajtani felelőség terhe mellett legyen köteles. Nagyon méltánylom a tisztelt minister ur eljárását, melyet tegnap méltóztatott említeni a tanfelügyelők irányában. Hiszem, hogy a szigorúság sok helyen szükséges; de. bocsánatot kérek, nagyon csalódni méltóztatik, ha azt gondolná a minister ur, hogy ez által a bajon segit. Mert ha következetesen viszi keresztül a szigorúságot: első sorban legjobb tanfelügyelőit szökteti meg, kik ha érzik, hogy nem tehetnek eleget kötelességöknek, azon állomáson nem maradnának. Én arra kérem a tisztelt minister urat : méltóztassék a tanfelügyelői intézményt minél előbb újból szervezni. Ha ezt a jelen törvény határai közt teheti, ám tegye igy; ha nem, méltóztassék a törvényhozástól fölhatalmazását kérni. Majd a részletes vitánál bátor leszek kérni azon 3 kitörült tanfelügyelői állomás visszaállítását. A minister ur tegnap emlité, hogy az 18 74. költségvetés, mely készülőben van. körülbelül olyan mint a mostani. Ha addig sem lenne ez ügyben változtatás : elmúlnék 1873, 1874 anélkül, hogy ezen a téren tettünk volna egyebet, mint hogy egy summa pénzt kiadtunk egy intézmény névleges fentartására. Harmadik nagy hiánya közoktatásunknak a tanítók mostoha anyagi helyzete. Midőn a tisztelt minister ur előterjesztését olvastam, rendkívül megörültem azon kimutatásnak, hogy az utolsó egypár év alatt 1500-al szaporodott a tanítók száma. Hiszen ez egész Európában valami páratlan tünemény volna! Most. midőn Poroszországban 4000 tanítónak hiányát eonstatálják, — ott, hol minden pálya már régen betöltve van, míg nálunk csak most nyilt föl annyi kölönböző munkakör és pálya, —• az 1500 szaporulat valami rendkívüli nagy eredmény volna annyival inkább, mert ennek ellenében a jelentésben csak egy pár kerület van említve, honnét üsszesen 50 tanító távozott. Azonban e kimutatásnak okvetlenül tévesnek kell lennie, mert hiszen maga a jelenlegi minister ur is említette, hogy csak a múlt évben vasúti őröknek 80-anan mentek el; én magam több százat tudok, akik más pályákra mentek és ezereket, akik kerületi jegyzőségre concurráltak azon egyszerű oknál fogva, mert a kerületi jegyzőnek fizetése 400 frt, a tanítóé pedig 200 frt a királyhágón innen, 125 frt a királyhágón tul. De a ministeri jelentés később maga is azt mondja, hogy eddig az állami képezdében 125 tanító és tanítónő tett képesítő vizsgát. Ezek között • olyan tanítók is voltak, akik a törvény értelmében utólagosan tették le a vizsgát. Ez, ha a felekezeti képezdében két annyit veszünk is föl: mégis a szaporulat alig tehető 500-ra, a halálozás s távozás általi csökkenés pedig legalább egy ezerre. Csak a társadalmi állapotot említve, azt mondhatná valaki, és hallottam is azon ellenvetést, hogy hiszen végre a községi jegyző egy igen fontos tisztviselő, mert amit a minister rendel, legvégső fokon a községi jegyző hajtja végre. Én is nagy súlyt fektetek a községi jegyzőkre ; hanem, bocsánatot kérek, az iskolaügynek mégis nagy kárára van, ha a legképesebb tanítók lesznek jegyzőkké. Jegyzői állomásokra sokkal könyebben lehet kiképzett embereket kapni, mint paedagogiailag képzett tanítót a tanítói állomásokra. Ezért részemről is bátorkodom a tisztelt ház figyelmét felhívni a tanítók helyzetének anyagi nyomoraira. Hálás köszönettel hallottam tegnap a minister urnák azon kijelentését, hogy a tanitók nyugdijára és özvegyeik ellátására, a máshonnan jövő javaslatot nem fogja visszautasitani; én bátor leszek ezen szabadsággal élni, és mihelyt a butget-tárgyalásoknak vége lesz. egy ilyen javaslatot ajánlandok a tisztelt ház jóakaratába. (Helyeslés.) Azonban ezek csak a jövőre vonatkoznak. — de a jelenről is kell gondoskodnunk. A törvény csupán a községi iskolák tanítóinak fizetésénél rendelkezik, annak minimumát 300 frtra szabván meg. Ámde ilyen községi iskola van 750. felekezeti pedig mintegy 13 ezer. Tehát a tanitók legnagyobb részének fizetése iránt a törvény semmit sem intézkedik, s igy a kormány semmit sem tehet. Ha azt méltóztatik valaki gondolni, hogy ez iránt rendeletileg lehet intézkedni: ám tessék; de ha nem, ha itt a törvény akadályozza a kormányt eljárásában : akkor méltóztassék a törvényhozásnak kezébe venni a dolgot és intézkedni, mert nem az a fődolog, hogy csak községi iskoláink legyenek, és pedig 13.000 ellenében 750 ; hanem hogy sok jó iskola legyen ; az j>edig tiszteségesen fizetett tanitók nélkül nem képzelhető. Nem hiszem, hogy bármelyik felekezetnek előnyére válnék, ha neki szabad a legroszabb iskolát a legroszabban fizetett tanítóval tartani. Bármely felekezetnek ereje és előnye tagjainak értelmiségében fekszik. Minél jobb iskolái vannak, annál nagyobb az előnye. Az egyházi főhatóságoknak is legnagyobb bajok nem a községek szegénysége, hanem azok közönsége és tájékozatlansága. Ha, törvényre támaszkodhatnak, ők is mindensetre sokkal nagyobb eredményt lesznek képesek fölmutatni. Azt hiszem, ha a felekezeti tanítók fizetése is törvény által szabályozta- ' tik, az nem kárára, hanem hasznára lesz a felekezeteknek. Magam is meggyőződéssel híve vagyok az önkormányzatnak és pedig az önkormányzati önmunkásságnak ugy a község, mint más társulatok
