Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.
Ülésnapok - 1872-98
98. országos ülés február 25. 1873. 83 Ezen kötelességérzetnek pedig már az iskolában kell alapját meg vetni. (Élénk helyeslés). A közoktatásnak a közélet egyéb köreivel való ezen belső összeköttetését szem előtt tartva, ezt tekintem összes haladásunk egyik legnagyobb tényezőjéül. A másik ami fölfogásom alapját képezi: az, hogy nekünk közoktatásunk rendezésénei és fejlesztésénél nem egyes elvont elvekből, nem átalános elméletekből kell kiindulnunk, hanem saját viszonyaink által mutatott gyakorlati szükségek tapasztalásából. Nem az a kérdés, hogy p. o. a népnevelésnél községi vagy felekezeti iskolák legyenek-e, hogy az egyik vagy másik elvet iparkodjunk-e, és minő következetességgel keresztül vinni; hanem az adott viszonyok közt mi módon lehet gyorsan, lehetőleg sok és olcsó iskolát állitani elő. (Helyeslés.) Hasonló meggyőződésem van a közép- és felsőtanodákra vonatkozólag. Azért voltam bátor mondani, hogy min elélő bb sok és jó iskolákat állitani elő, mert én elhiszem, hogy a pénz Magyarországnak igen drága: de azt gondolom, hogy ennél még drágább az idő; különösen oly dolgoknál, hol a megfeszített munkásság eredményéi csak nemzedékek múlva fogjuk élvezhetni. Az előttem szóló tisztelt szónokok majdnem mindegyike hangsúlyozta a költségvetésben fölvett összegeknek csekély voltát, különösen a közvetlen előttem szólott tisztelt Schvarcz Gyula képviselő ur tüzetesebben is indokolta. Hiszen ha csak a szükségleteket tekintjük, vagy csak óhajtásainkat tartjuk szem előtt: kénytelen vagyok megvallani, hogy én sem vagyok, és azt hiszem, egyikünk sincs ez öszszegekkel megelégedve. Nemcsak a nemzet létszámához, az ország kiterjedtségéhez mérten csekély az. hanem még azon arányt tekintve is, melyben a közművelődési kiadások a többi kiadási összegekkel állanak. Nem akarok itt más országok példájára mutatni, mert az ilyen hasonlat nagyon hamar sántikál, a különböző államok viszonyai nagyon eltérők levén egymástól. Például: igen sok államnak nagyobb közoktatási kiadásait indokolja azon szerencsés helyzete, hogy nem kénytelen a véderőre oly nagy öszszeget áldozni, mint mi. Legyen szabad a pénzügyi bizottság tisztelt előadójának előbb tett nyilatkozatára röviden csak azt említenem, hogy p. o. Poroszországban 1873-ban eultus czélokra 11 millió tallér vétetett föl és ebből tisztán közoktatási czélokra 9 millió tallér esik; a nettó bevételek pedig Poroszországban körül-belúl annyi tallért tesznek, a hány forintot Magyarországban, t. i. 127 millió tallért. Mig tehát ott ebből 9 millió tallér fordittatik közoktatási czélokra az állampénztárból; — az egyes alapítványokon és alapokon kivül: — addig nálunk alig 3 millió s pár százezer frt. Azért hivatkoztam csak Poroszországra, mert épen Poroszország a hadseregre, a véderőre még nagyobb mértékben adózik, mint jelenleg Magyarország. Egyébiránt hiában beszélünk mi itt jelenleg a költségvetésbe fölvett összegek emeléséről, annak gyakorlati eredménye nem lehet. Meg kell hajolnunk a jelenlegi pénzviszonyok vas-kényszere előtt. Be kell érnünk az előirányzattal, mert bár mint óhajtanánk is nagyobb összeget, nem adhatna a tisztelt ház. Gyakorlati czél nélkül pedig, azt hiszem, fáradni nem akarunk. De azt látom, hogy nem a fölvett összeg csekély voltában van a baj főoka. Hisz majd nem ritka, kivételes év volt eddig is az, melyben a ministerium képes volt elkölteni azon csekély összeget is. melyet a törvényhozás számára megszavazott. 1869. óta •— az előbbi időről nem beszélek, mert akkor nem volt iskolatörvényünk, — összesen 6 millió 345.000 ezer frt szavaztatott meg a közoktatási szükséglet fedezésére, és elköltetett 5,290.683 frt. tehát majdnem 1 millióval kevesebb:—az 1872-iki pénzügyi kezelés nem levén bezárva, erről tudomásom nincs. Tisztán népnevelésre megszavaztatott ugyanezen idő alatt 3,175.011 forint. Elköltetett 2.304.524 frt, tehát itt is több mint 800 ezer forinttal kevesebb. Az egyes évek szerint 1868-ban megszavaztatott a népnevelésre, — mindig a tanfölügyelési költségeket ide nem értvén, — 180.000 frt, s elköltetett 175.549 frt. 1869-ben megszavaztatott 369.000 frt, elköltetett 321.168 frt; 1870-ben megszavaztatott 1.285.210 frt, elköltetett 702.201 frt; 1871-re megszavaztatott 1,313.801 frt, elköltetett 1,105.205 frt. Ezen eredmények világosan mutatják, hogy a közoktatási kormány működésének sikerét nem a pénzhiány gátolta legnagyobb mértékben; mert hisz a rendelkezése alatt álló összegeket sem tudta fölhasználni. Sőt az általam fölsorolt összegek is csak elköltöttek ; de azt nem merem mondani, hogy azok mind gyümölcsözöleg be is ruháztattak. Igen sajnálom, hogy a volt közoktatásügyi mini ster urnák előterjesztésében nem találok kimutatást az iránt, hogy az elköltött pénzeken mi állíttatott elő. A kimutatásban mondva van, hogy a kormány mennyi taneszközt vásárolt és osztott szét, de ez nem azon összegből történt, hanem — mint maga a jelentés is említi, — ez részint az 1868-ban megszavazott 108.000 írtból, a mi még a közoktatási törvény előtt szavaztatott meg, — részint pedig az 1868-ban redezett államsorsjátéknak 200 ezer forintnyi jövedelméből. De hogy az iskolák építésére és segélyezésére adott összegekből egyes helyeken mi állíttatott elő ? természetesen, mint amaz nincs i: :
