Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-103

238 103. országos ülés márczius 3. 1873. kölködik a szükséges anyagi eszközökben. Pedig, tisztelt ház, ha ezen megszabott föltételeknek prak­tikus eredményét veszszük: nem is tudom miként érvé­nyesíttethetnék; mert hiszenazon gymnasiumban a tisz­telt minister ur jelentése szerint van 14 tanár és 164 tanuló. Már most hogyha azon 4000 frt ará­nyában az állam nevez 4—5 tanárt, és 9-et vagy 10-et az egyházi fölügyelősség illetőleg a gym­nasimui fölügyelőség választ : mi lesz követ­kezése annak ? az, hogy könnyen egyenetlensé­gek, tán úgynevezett kanapé-per támadna a tanárok közt, mert a kormány által kinevezett tanárok több tekintélyt kívánnának, kineveztetésöknél fogva a fele­kezet által kinevezettek pedig szintén több tekin­télyt kívánnának magoknak azért, mert többen van­nak. Ez a tanügyet és különösen a gymnasium ügyét nem mozdítaná elő: tehát igen kevés gyakorlati eredménye volna annak, ha az állam nevezné ki a tanárokat; de azt hiszem, sokkal gyakorlatibb haszna lenne a kormánynak abból, hogyha az őt megillető fölügyeletet gyakorolná, és ezzel sokkal jobban biz­tosithatná magát az állam azon gyanúsító szemrehá­nyások ellen, mintha ott állam-ellenes tanok terjesz­tetnek ; mert ha az állam maga meggyőződik a dol­gok állásáról, a fölügyelet által sokkal könnyebben segíthet a bajon. De van egy másik politikai oldala is a dolog­nak. Én megvallom őszintén, nem jól esik tudnom, és tudhatjuk mindnyájan, mert a lapok is közölték, hogy a romániai törvényhozó-testület 15.000 frank­nyi segélyt szavazott meg a brassói román gymnasium javára. Ez nekem nem esik jól, azért, mert azt hi­szem, hogy első sorban nekünk, a magyar államnak, kötelessége gondoskodni nemcsak azokról, hanem átalában az állam minden polgárának neveléséről. Ez által nem azt akarom mondani, hogy egy állam­nak nem lenne joga más állam intézetét segélyezni; de mindenesetre furcsa dolog, hogy midőn mi egy fillért sem adunk, vagy oly föltételhez kötjük azt, a mely teljesíthetetlen, és amely inkább ürügy arra, hogy ne adattassák, mintsem jóakarat: mindenesetre különösen hangzik egy idegen állam segélye. És azt hiszem, hogy nem áll az állam érdekében ily eljá­rást követni, mert ezzel nem fogja megkedveltetni a magyar viszonyokat az ország azon részében lakó román polgárokkal. Tisztelt ház! Aközoktatási minister ur a múlt alka­lommal méltóztatott megemlítem, hogy Zomborban és Munkáeson a nemzetiségi törvény értelmében gymnasiu­mokat állított föl; megvallom őszintén: akkor is kijelen­tettem, most is kijelentem, hogy örömmel fogadom nyilatkozatát; de engedje meg kijelentenem sajnálato­mat, hogy miért nem méltóztatik a románokról is gondoskodni, akik mindenesetre szintén megérdem­lenék a figyelmet. A minister ur azt mondotta: nem volna czél­szerü, hogy mind a 8 osztályon át anyanyelvükön taníttassanak, mert akkor nem tanulnák meg a ma­gyar nyelvet. Erre nézve hivatkozom a háznak azon tagjára, ki a legnagyobb tekintélyivel bír, Pest bel­városa érdemes képviselőjére, ki azt mondotta a múlt évi január 23-iki ülésben, hogy nem tartja czélsze­rünek, hogy az ifjak az alsóbb gymnasialis osztá­lyokban más nyelven oktattassanak, és ha ez meg­történnék, a szülők hiába költenének, a növendékek pedig hiába vesztegetnék idejöhet. Tisztelt ház! Mindenesetre leszek bátor an­nak idejében igénybe venni a tisztelt minister ur azon igéretét, miszerint a közép-tanodák rendezésé­nél méltányos tekintettel leend a románokra; azon­ban, megvallom, mégis jobban szerettem volna, ha a mi­nister ur méltóztatott volna azt máris megtenni, mert végre is, ki tudja, mikor fog a törvénjdiozás elé hozatni a közép-tanodák rendezése; de nagy megnyugvásomra szolgál a minister ur ígérete, ame­lyet annak idejében igénybe is veendek. Határozati javaslatom így szól: „Miután az 1868. XL1V. t. ez. 17. §-a ér­telmében az állam a román-ajku iíjak részére ál­lamgymnasiumokat ekkoráig sehol sem állított föl, és az állam a román nemzetiségnek közművelődése érdekében semminemű pénzáldozatot nem hoz: a brassói görög-keleti felekezeti román gymnasium se­gélyezéséhez kötött azon föltétel, miszerint a taná­rokat e segélyezési összeg arányában a ministerium nevezze ki, hatályon kivül tétetik és a brassói ro­mán gymnasium segélyezésére előirányzott 4000 frt föltétlenül megszavaztatik." Tisztelt ház! Benyújtom határozati javaslatomat, és kérem a tisztelt minister urat, méltóztassék te­kintetbe venni ezen összeg csekélységét, és azon visz­szahatást, melyet e határozat már 3-ik évben okoz. és ne méltóztassék ellenezni a határozati javaslat el­fogadását (Helyeslés bal felől.) Trefort Ágoston vallás- és köz-> üktetátsi minister Z Én a határozatot, mely­ről a képviselő ur szólott, sohasem indítványoztam, és így nem is ragaszkodom hozzá. Méltóztassék a tisztelt ház határozni : én aszerint fogok csele­kedni. Elnök l Tisztelt ház! A pénzügyi bizottság a brassói román gymnasium részére állam-segély­ként 4000 frtot hoz javaslatba; ennek ellenében Gozman János képviselő ur módositvanyában azt kívánja, hogy e 4000 frt, az eddigi gyakorlattól el­tekintve, a tanári kinevezés föltétele nélkül szavaz­tassák meg: továbbá van még Boncs Döme tisztelt képviselő urnák ugyanily értelembeni határozati javaslata. Szeniczey Ödön jegyző (újra föloU vassá Boncs Döme határozati javaslatát.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom