Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-101

101. országos ülés február 28. 1873. 177 Kautz Gyula előadó (olvas): A föl­sőbb tanodák között első helyen jelentkező pesti kir. tudományegyetem részére előirányzott 468.095 forintra nézve megjegyzi a bizottság, hogy ez ösz­szeg a tavaly megszavazott összegnél 52.600 forint­tal nagyobb, s a költségszaporodás főleg onnan ered, hogy a ministerium az egyetem mind bölcsé­szeti, mind jogi és orvosi karában a fölsőbb tan­ügy követeléseinek megfelelöleg néhány uj tanszé­ket kivan fölállítani; némely tanárok a rendkívüliek sorából a rendesekébe léptettetnek elő; s az elmé­leti és gyakorlati oktatás szükségletei is az eddi­ginél bővebb mértékben való kielégítést követelnek. — A bizottság e tekinteteket méltányolván, az elő­irányzott költségösszeget a következő észrevételek kíséretében megszavazásra ajánlja: a) A 7-ik rovat­nál kérdést intézett a bizottság a ministerhez az iránt, mennyire haladtak az állam által megvásárolt Balogh-féle könyvtár rendezése körüli munkálatok, amelyekre nézve ismét három rendkívüli díjnok irányoztatik elő; — s azon fölvilágosítást nyeré, hogy a rendezés szakadatlanul foly, előreláthatólag a következő évben befejeztetni fog. Helfy Ignácz : Tisztelt ház! Az áta­lános tárgyalás alkalmával a közoktatásügyi minis­ter ur szíves volt fölemlíteni egy tárgyat, melynél fogva, véleménye szerint, elég volna téve azon ke­leti akadémia fölállításának is, melyet én 1871-ben kértem, és mely tárgyban akkor a tisztelt ház uta­sította a minister urat, hogy a kérdést tanulmá­niányozza és tegyen jelentést róla. Bátor vagyok ennélfogva e pontra nézve elmondani észrevéte­lemet. Mielőtt azonban ezt tenném, engedje meg a tisztelt ház, hogy egy rövid, de talán nem minden haszon nélküli észrevételt tegyek arra, amit a tisz­telt közoktatásügyi minister ur az egyetemre nézve mondott, hogy t. i. szándékozik külföldi tanárokat is koronkint behívni. Ez mindenesetre uj és eléggé fontos eszme, hogy erre nézve tökéletesen tájékozva legyünk. Én előre is kijelentem, hogy ezen eszmét igen helyesnek, üdvösnek tartom; s e tekintetben nem osztozhatom Vécsey Tamás képviselőtársam azon né­zetében, hogy ez által mi, mintegy bavallanők hátra­maradottságunkat. Először ez nem áll, mert én is­merek igen előre haladt országokat, hol szintén igy járnak el; másodszor, ha csakugyan beismer­nők azt, ez nemcsak baj nem lenne; hanem ellenke­zőleg azt hiszem, hogy a hátramaradottságnak be­vallása első lépés az előhadásra. Elvben, mondom, tehát én pártolom ezen eszmét , sajnálom azonban, hogy nem pártolhatom azon módot, melyben a mi­nister ur ezt gyakorlatilag keresztül vinni szándék­szik. Ugyanis, midőn ezen eszmét megpendítette, liozzá tette mindjárt, hogy lesznek sokan, akik ab­KÉPV. H. NAPLÓ. 18?j. V. KÖTET. ban uj germanisalási eszközt látnak; ez annyit tesz, hogy a tisztelt minister ur, ezen tanárok alatt kizárólag, vagy legalább főképen német tanárokat ért. Erre nézve engedje meg a tisztelt ház, hogy egy eszmémmel ismertethessem meg, mely talán a minister urnák is hasznára lehet. Távol van tőlem a német culturának nagy hasznát kétségbe vonni, hanem én gondolkoztam e tárgy fölött : mi okozza tulaj donképen azt, hogy Ma­gyarországon a közművelődés oly kevéssé bir ter­jedni, daczára annak, miszerint nem lehet tagadni, hogy Magyarországon elegendő a tudvágy. Én azt látom. — és ugy hiszem, nem csalódom, — hogy hátramaradottságunknak egyik oka épen abban van, hogy tudományosságunknak előharczosai, apostolai, rendesen a német culturát ápolgatják ; pedig nem le­het tagadni, hogy a német culíura minden nagy­sága és szépsége daczára, már szelleménél fogva sem felel meg a magyarnak ; nemcsak a magyarnak, de merem állítani, hogy a német culturának szerencsétlensége, hogy nem bírja magát assimi­lálni mással. Nem rég olvastam egy angol államgaz­dászt, ki e tekintetben igen találó hasonlatot tett. Azt mondja ugyanis, ha az ember egy német inechanicai munkát olvas, látja a gépnek mindegyik alkatrészét a legkisebb srófig maga előtt, csak mo­zogni nem látja ; de mikor franczia tudományos könyvet olvas, nem látja oly világosan az egyes részeket : de látja az egész gépet és látja mikép kell azt mozgásba hozni. Más szóval a német föl­állít theoriákat a legcomplicáltabban, a leghomályo­sabban. mintha csak szántszándékkal oda töreked­j nék, hogy a tanuló minél jobban törje a fejét; ho­lott a többi nemzetek, az angolok, francziák, azok értik a tudományosság népszerűvé tételének mes­terségét. Ha tehát a tisztelt minister ur, akkép akarja ezen eszmét keresztül vinni, hogy ő megakar hivni, angolokat, francziákat, németeket, szívesen ráadom szavazatomat; de ha csak németeket : akkor nem. Azt fogják mondani : mi azt akarjuk, hogy ifjaink tanuljanak, a német tanárt megértik, a francziát és angolt nem értik meg, tehát kénytelenek vagyunk néme­teket hozni. Bocsánatot kérek, a nemzeti intézmények nincsenek percznyi eredményre számitva; a nemzeti intézmények a jövőre állíttatnak föl, jövőben kell, hogy gyümölcsözzenek, és ha lesz itt az egyetemen koronkint jeles angol, franczia, olasz tanár: legyen meggyőződve a tisztelt ház, hogy ifjaink iparkodni fognak ezen nyelveket elsajátítani, épen azért, hogy ezáltal megérthessék a jeles tanároknak előadásait. Átalában azt hiszem, hogy a közoktatási minis­ter urnák egyik fő kötelessége volna oda törekedni, hogy a magyar ifjak tegyenek sajátjokká olyan 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom