Képviselőházi napló, 1872. V. kötet • 1873. február 22–márczius 8.

Ülésnapok - 1872-99

134 99. országos ülés február 26. 1873. • nak, úe a régi megyei életből való embernek — a hol azt szokták mondani, hogy a Judliumok mindenhez tudnak — hozzászólani (Derültség.) gyakorlati szempontból, különösen a tanfölügyelők intézményének kérdéséhez. Egyetértek Csengery Antal tisztelt képviselő­társam nézetével, a mely szerint az iskolai ügynek emelésére, az ez iránt fölkeltendő buzgóság táplá­lására leginkább a községeket kell megnyerni, a nagy községeket és a városokat, a mennyiben pe­dig a kis községek nem elegendő erősek, a megyé­ket. Ilészemről már akkor, midőn megszavaztuk a népoktatási törvényt, gyanítottam azt, a miről ma még inkább meg vagyok győződve, hogy ha a tan­fölügyelők kiegészítő részei volnának a megyei tiszti karnak, ha a megye befolyása alatt állanának : sok­kal nagyobb sikerrel működhetnének, mint működ­nek ma, sokkal több eredményt mutathatnának föl. mint a mennyit képesek fölmutatni ma. (Élénk he­lyeslés.) Ha — ez nem az én eszmém, más vala­kitől hallottam. — ha meghagyták volna a másod­alispánt s ennek elnöklete alatt intéztetnének el a megye minden humanisticus ügyei, mint a kórhá­zak, iskolák stb. stb.. meg vagyok győződve, ez ügyek több sympathiával találkoztak volna a me­gyében, mint a milyennel találkoznak most. (He­lyeslés.) Hiában, tisztelt ház, a bureaukratiának meg van­nak a maga korlátai, a melyeken belől sikeresen működhetik; de vannak korlátok, a melyeken tul, directe legalább, nem hathat. Az állam indirect pár­tolása mellett, a megyék és községek buzgóságának fölébresztésével nagyobb sikert vélek elérhetőnek, mint a milyet a tanfelügyelői rendszer képes fölmu­tatni. (Tetszés.) Egyet mondott Irányi képviselőtársam, amiről az igazság érdekében meg kell mondanom, hogy — legalább az én nézetem szerint •— nagyon helyes és ez a katholika autonómia mielőbbi létesítésének szüksége. (Helyeslés.) Én részemről nem foghatom meg, miért késedelmeskedik a kormány, miért késik a tisztelt minister ur ezt a kérdést mennél előbb az országgyűlés elé hozni ? Meggondolva mondtam: „az országgyűlés elé hozni" ; mert mielőtt ez au­tonómia gyakorlatilag érvényesülne : teljes joga van a magyar törvényhozásnak megvizsgálni, vajon nin­csenek-e abban oly határozmányok, a melyek az ál­lam közös érdekeivel összeütközésben vannak: (Élénk helyeslés.) de csakis e tekintetből terjesztendő ez az országgyűlés elé. A mennyiben ez ugy fogja találni, hogy nem ütköznek az állam közös érde­keibe, piacetjét ráírva, azt be fogja czikkelyezni ; maga a végrehajtás egyedül az autonomicus feleke­zetet illetvén meg. Ez egyik kérésem, a melyet a minister úrhoz intézek; a másik az. hogy — ha csak lehet —• változtassa meg a tanfelügyelői rendszert. Higyje meg, lehetetlen, hogy annak mostani szervezetében kielégítő eredménye legyen. Én a gyakorlati életből merített tapasztalásból beszélek. A legszorgalmasabb és legértelmesebb tanfelügyelök egyike: a somogy­megy ei, és merem mondani, hogy ennek is lelkiis­meretes fáradozása mellett lehetetlen nagy sikert aratnia és ha némileg mégis arat : aratja azzal, hogy privative fordul a volt patronusokhoz, a köz­ségek jobbjaihoz és ezeket kéri, hogy valamit te­gyenek. Ez ügynek a megye befolyását kell meg­nyerni, s föl kell ébreszteni a nagy községek buzgó­ságát. E két kérést intézve a minister úrhoz, mivel az óra is lejárt, az idő is drága, befejezem előadásomat, el­fogadván a költségvetést. (Hosszasan tartó élénk tetszés és éljenzés.) Elnök: Az ülést bezárom, közelebbi ülés holnap 10 órakor. (Az ülés végződik d. u. 3 1 / 2 órakor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom